Az Intel is dedikált gyorsítót készít mesterséges intelligenciához
A Loihi kódnevű fejlesztés tesztverziója már elkészült, jövőre már az első példányokat szállítaná a cég.
Mesterséges intelligenciához tervezett áramkört jelentett be az Intel. A Loihi kódnév alatt futó, egyelőre tesztchip státuszban lévő fejlesztéssel a MI-hez kapcsolatos műveleteket gyorsítaná a cég. A vállalat szerint a gyorsító tréninghez és következtetésekhez (inferences) egyaránt alkalmas, a műveleteket pedig rendkívül hatékonyan képes elvégezni a chip, az Intel ezerszeres értékről beszél az általános gyorsítókhoz képest. A gyártó azt ígéri, hogy a fejlesztés első, közel végleges példányait már a jövő év elején leszállítaná a partnereknek, amelyek jelen esetben bizonyos egyetemeket és kutatóintézeteket jelentenek.
A Neuromorphic computing zászlaja alatt futó dizájn teljesen asszinkron elven működő, hálóba rendezett magok egy csoportját jelenti. Ezek hierarchikus és ismétlődő neurális hálózati topológiákat alkotnak, amelyben minden neuron képes több ezer másik neuronnal kommunikálni. Mindegyik, az idegsejtekhez hasonló, neuromorfikus mag tartalmaz egy tanulásra képes motort, amely képes adaptálni a hálózat egyes tanulási paradigmáiból eredeő mindenkori paramétereket. A chipben 130 000 neuron és 130 millió darab szinapszis található, a lapka pedig az Intel 14 nanométeres eljárásán készül. (Összevetés gyanánt: az agyban nagyjából 100 milliárd neuron és 100 trillió szinapszis található.) Az Intel már teszteli fejlesztését, azon számos különböző, magas hatékonyságú algoritmust próbál ki a cég, a mozgástervezéstől a dinamikus mintafelismerésen át a szavak tanulásáig.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A vállalat megközelítése egyébként egyáltalán nem új keletű, az IBM régóta kísérletezik hasonló megoldással. A Nagy Kék TrueNorth nevű fejlesztése 4096 darab magot számlál, amelyekben egyenként 256 darab neuron található (összesen kb. 1 millió), ezekhez pedig egyenként 256 darab szinapszis tartozik (összesen kb. 268,4 milliárd). Ezen "kognitív chipek" működése az agyban található szinapszisok és idegsejtek között lezajló jelenségeken alapul, de természetesen a gyártás során nem használnak fel biológiai elemeket, a másolás szilícium alapokon történik.
Az agy hatékonysága rendkívüli, minimális (<20 watt) fogyasztás mellett képes akár legösszetettebb kérdésekre is választ adni, a legkomplexebb helyzeteket is gyorsan méri fel, ráadásul kisméretű, nem véletlen, hogy a kutatók évek óta próbálják lemásolni a működését, hogy ezeket az előnyöket szuperszámítógépeknél, robotoknál alkalmazhassák.