A küszöbön álló új Xbox processzorát taglalta a Microsoft

Novemberben érkező vadiúj játékgépének központi egységét taglalta a Microsoft. Az Xbox One X elnevezéssel piacra kerülő konzol processzora több ponton megújul, ezzel pedig az ígéret szerint a játékok 4K felbontásban is élvezhetően futnak majd. Gyorsulnak a CPU magok, csökken a késleltetés, jelentősen nő a GPU végrehajtóegységeinek száma, a fejlődésből pedig az egységes rendszermemória sem marad ki, amelynek kapacitása és sávszélessége is jelentősen megugrik.

A legkisebb változtatás CPU terén látható, a nyolc mag szerepét ugyanis már az Xbox One-ban is alkalmazott, szerény teljesítményű Jaguar magok egy finomhangolt, a Microsoft igényeihez igazított variánsa tölti be. Az előrelépés ebben az esetben elsősorban a fejlettebb gyártástechnológiából eredő magasabb órajelnek köszönhető, amely bő 30 százalékkal meghaladva az előd paraméterét, 2,3 GHz-re nőtt. A magok száma, illetve a gyorsítótárak kapacitása nem változott, a kétszer négy egységbe rendezett klaszterek mindegyik 2-2 megabájt L2 cache-ből gazdálkodhat. A magasabb órajel mellett még egyetlen említésre érdemes fejlesztés történt CPU oldalon, amelynek hála körülbelül 20 százalékkal csökkent a magok memóriakésleltetése.

Ennél nagyobb változtatások érték a GPU-t, az új processzorban ugyanis már egy 40 CU-s (Compute Unit), 2560 shaderes egység dolgozik, amely egyedi GCN mikroarchitektúrára épül - az Xbox One-ban 16 CU és 768 shader található, ennek alapján az új GPU kapacitása mintegy két és félszer nagyobb. A mikroarchitektúra mélyebb részleteiről alig árult el valamit a Microsoft, csupán annyi biztos, hogy a visszafele kompatibilitás megőrzése végett az új megoldás teljesen kompatibilis az elődben alkalmazott GCN2 mikroarchitektúráva. Az AMD kvázi ezt egészítette bizonyos, az újabb GCN iterációkban megjelent képességekkel úgy, hogy az Xbox One-ra (és 360-ra) megjelent játékok probléma nélkül fussanak az újabb vason is.

Az egyes GCN-ekben megjelent elemek és képességek bizonyos keretek között keverhetőek, és mivel az AMD szerepe jelen esetben "csak" annyi, hogy egyetlen működő egésszé gyúrja mindenkori partnere igényeit, ezért a Microsoft saját elképzelése, illetve fejlesztési irányának megfelelő hardvert állíthatott össze. Például így kaphatta meg a PS4 Pro grafikus egysége a GCN5 (Vega) core shader dizájnját hónapokkal a Radeon Vega kártyák megjelenése előtt. Ennek fényében az sem zárható ki, hogy a Scorpio rendszerchipjébe is került a legújabb mikroarchitektúrából, vagy annak közvetlen elődjéből, a GCN4-ből (Polaris). Annyi bizonyos, hogy például a GCN3-mal megjelent Delta Color Compressiont támogatja a rendszer, a színadatok hatékony tömörítéséért felelő eljárással növelhető az effektív memória-sávszélesség.

Ez utóbbi a memóriát érintő jelentős változások okán is megugrott, a 384 bites buszhoz ugyanis összesen 12 gigabájtnyi 6800 MHz-es memória kapcsolódik, ami 326 GB/s-os elméleti maximális sávszélességet jelent, amit a CPU és a GPU egyaránt használhat. A teljes kapacitásból 4 jut az operációs rendszernek, a játékok pedig a fennmaradó 8 gigabájtból gazdálkodhatnak. Az új megközelítés a PS4-ből lehet ismerős, a Sony konzolja is egyetlen, GDDR5-alapú operatív tárat alkalmaz, a Pro verzió összesen 8 gigabájtos kapacitással, ami a 256 bites busz mellett 218 GB/s sávszélességre képes, mindkét mutató 33 százalékkal alacsonyabb a jövendőbeli Xbox két értékénél.

Mindez azt is jelenti, hogy a Microsoft szakított az Xbox 360 óta alkalmazott beágyazott memóriával (eDRAM és eSRAM), helyette egy egyszerűbben kiaknázható, konvencionális rendszert választva. Az Xbox One szélsebes eSRAM gyorsítótára (102-204 GB/s) és a viszonylag lassú (68,3 GB/s), DDR3-as rendszermemória helyét tehát egyetlen, GDDR5-ös chipeken alapuló tár vette át.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Végül, de nem utolsó sorban az új Xbox videós képességei is sokat javulnak, a 4K felbontás melletti 60 Hz-es képfrissítés megjelenése nem meglepő, illetve különösebben már az sem, hogy a rendszer a HEVC és VP9 (akár 10 bites), illetve az AVC tömörítésű anyagok dekódolását is támogatja, a HEVC formátum mellett pedig a kódolás, azaz a betömörítés is megoldott.

A komplett lapkát Scorpio Engine-nek keresztelte a Microsoft, a nagyjából 7 milliárd tranzisztor tartalmazó dizájnt pedig 16FF+ gyártástechnológiáján termeli a tajvani TSMC, amelyen többek között a Pascal-alapú GeForce GPU-k nagy része is készül. Területe alapján a középmezőny felső részébe sorolható a lapka, 359 mm²-es kiterjedésével mindössze 4 mm²-rel kisebb az Xbox One processzornál, a GeForce GTX 1080/1070-en található GPU-nál pedig bő 14 százalékkal nagyobb a CPU magokat is tartalmazó Scorpio Engine.