Csodabogár-céget vett a Microsoft

Izgalmas felvásárlást jelentett be a Microsoft, felvásárolja a régi Microsoft-alkalmazott Charles Simonyi cégét, az Intentional Software-t. Az eredetileg microsoftos projekt még 2002-ben vált ki a cégből, ami most újra visszatérhet annak ölébe. A felvásárlás nem hirtelen elhatározás eredménye egyébként, a Microsoft és az Intentional Software az elmúlt két évben szorosan együtt dolgozott. Úgy tűnik a kooperáció mostanra érett be és a redmondi szoftverház úgy döntött, ideje házon belül tudni a projektet. A tranzakció részleteit a felek nem közölték, az ilyen témákban megbízhatónak számító TechCrunch sem tudta kideríteni mekkora összeg cserélhetett gazdát.

Célirányos programozás

A felvásárolt céget Simonyi az intentional programming (IP, talán célirányos programozásnak fordíthatjuk) implementációjára, termékké érlelésére alapította. Az IP lényege, hogy a programozó nem ír teljes algoritmusokat, csupán a célt (intenciót) fejezi ki, a számítógép pedig képest azt végrehajtani. A rendszer több absztrakciós réteget tartalmaz, ezek között pedig a felhasználók és a programozók tetszés szerint merülhetnek le vagy emelkedhetnek fel.

Simonyi évekig dolgozott ezen a területen a 90-es évek végén és 2000-es évek elején a Microsoft Research berkeiben. A cég azonban akkor nem látott fantáziát az irányban, nem volt egyértelmű, hogy az IP hogyan lenne termékké formálható. Hal Berenson visszaemlékezése szerint ő is megvizsgálta a csapat eredményeit és arra jutott, hogy azt a Microsoft termékeiben nem lehet kamatoztatni. Ennek megfelelően 2002-ben Simonyi megegyezésre jutott a cég vezetésével, Bill Gatesszel és Steve Ballmerrel, a Microsoft elengedte a projektet, Simonyi pedig elvihette az IP-t és saját céget építhetett köré.

Ez lett az Intentional Software, amely (nevének megfelelően) Simonyi álmát igyekezett az elmúlt másfél évtizedben termékké, értékesíthető megoldássá érlelni. Ma a fő termék az Intentional Platform, amellyel különleges üzleti alkalmazások fejleszthetőek - az IP eredeti logikája szerint. Az Intentional Software szűkszavú termékleírása szerint a platform lehetővé teszi, hogy a keretrendszert használva a fejlesztők és a szakterületen jártas szakemberek specializált, egy-egy nagyon szűk területet célzó üzleti szoftvereket hozzanak létre. A platform olyan elemekből tevődik össze, mint az Intentional Domain Runtime, Domain Library és Domain Workbench.

A rendszer másik elemét a szakterület-specifikus nyelvek adják. Ezek formalizált (nem természetes), szemantikával és szintaktikával rendelkező nyelvek, amelyet a szakemberek a megfelelő logikák leprogramozására vethetnek be. Az IP speciális nevezéktanában a szakemberke tudása tulajdonképpen ebben a kódban ölt testet, ezt azonban az üzleti felhasználóknak nem kell használniuk, a technikai nyelv helyett egy kényelmesebb felületben vetül ki a logika.

A fentiek sajnos eléggé homályos megközelítései az IP-nek, a cég viszonylag kevés, nyilvánosan elérhető anyagot produkált az évek során. Az egyik legjobb bemutató mindenesetre Simonyi előadása 2009-ből, amely nagyjából összefoglalja az IP-alapú paradigma működését és előnyeit:

Mi lesz ebből?

A felvásárlás kapcsán kiadott közleményekből nehezen szűrhető azonban ki, hogy pontosan mit (és miért) vett a Microsoft. Az biztosnak tűnik, hogy az Intentional Platform a Microsoft részeként tovább él majd és idővel integrálódik a cég üzleti szoftvereivel - és az is biztos, hogy a produktivitási, különösen a csapatkollaborációs oldalon erősít majd vele a cég. A hivatalos bejelentés szerint azonban nem az IP, hanem az Intentional Software későbbi fejlesztései, különösen a csoportmunkára és közös munkavégzésre vonatkozó eredmények az igazán érdekesek, ezeket látjuk majd idővel viszont a Microsoft megoldásaiban is.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Simonyi víziója szerint az adatok és az azoktól elválaszthatatlan adatstruktúrák egészen új korszakot nyitnak az informatika világában a következő években. Az új generációs felületek, az okostelefonok, az AR, a érintőceruzák, a Surface Hub-típusú eszközök lehetővé teszik, hogy a felhasználó már ne egy-egy alkalmazással, hanem az adattal, dokumentummal magával kerüljön interakcióba. Ez új generációs UI-t is igényel, amely képes az adatokat gazdag kontextussal, univerzális felületen megjeleníteni.

Itt jön a képbe az Intentional, amely éveig dolgozott a "tudás" különböző formáinak (adatoknak, dokumentumoknak) különböző megjelenítéseivel. Míg az első táblázatkezelők számokat és esetleg dátumokat kezeltek, a szakterületek ontológiájával kiegészítve ezek az adatok ma már egészen széles összefüggésekben használhatóak, mutathatóak be. Az Intentional platformja az alapító szerint a szakterülethez kapcsolódó információt képes metaszinten (sémák formájában) és tartalom szintjén (adat vagy szabályok formájában) is bemutatni, a kirajzolódó mintázatokkal egyetemben.

^{Intentional Health Workbench - egészségügyi szakterületre}

A Microsoft az elmúlt időszakban nagyon agresszíven mozog a csoportmunka irányába, a (többnyire kudarcként értékelhető) milliárdos nagyságrendű Yammer-felvásárlás, a Microsoft Teams, a Graph és számtalan fejlesztés abba az irányba mutat, hogy a cég szeretne meghatározó tényező lenni a nagyvállalati kollaborációs technológiákban. Ebben jöhet jól az Intentional felvásárlása is - kíváncsian várjuk ennek első eredményeit.

Simonyi - magyar, űrturista, szoftvermérnök

Simonyi egyébként rendkívül színes figurája a számítástechnikának. A budapesti születésű szoftvermérnök szakképzést már az Egyesült Államokban szerzett, doktori diplomamunkája a metaprogramozással foglalkozott - vagyis azzal, hogy hogyan lehet magát a programozás feladatát hatékonyabbá tenni, a programozók közötti kommunikáció formalizálásával. Simonyi a 80-as években csatlakozott a Microsofthoz, ahol a Word és Excel alkalmazásokért és főként e két alkalmazás fejlesztésén dolgozó szervezetért felelt. A visszaemlékezések szerint ő vezette be a cégnél az objektum-orientált programozást és találta ki a magyar jelölést a változók elnevezésére.

Simonyi vagyona mintegy 1,4 milliárd dollárt tesz ki, amiből az Intentional Software mellett bőséggel költ jótékonyságra is, de kétszeres űrturistának is számít, összesen több, mint 26 napot töltött a nemzetközi űrállomáson 2007-ben és 2009-ben.