A fintech-forradalom nyertesei: a felhasználók

A bankok és a startupok egyaránt gőzerővel készülnek a digitális pénzügyek világában közelgő paradigmaváltásra: a küszöbön lévő, 2018-ban élesedő PSD2 EU-s direktíva kíméletlenül legyalulja majd a jelenleg meglehetősen egyenlőtlen helyzetet kínáló piacot, amelyen a szereplők végre egyforma esélyekkel szállhatnak majd versenybe. A rendelet kötelezi majd az Unió bankjait, hogy biztosítsanak nyílt API-t amelyen keresztül a fejlesztők hozzáférhetnek az ügyfelek számlaadataihoz, és azokra építve nyújthatnak különböző szolgáltatásokat. Bár végre mindenki ugyanabból az adathalmazból dolgozhat, az már most látszik, hogy melyik lesz az a két csoport, amely a legnagyobbat kaszál majd szabályozásból - ezek egyikét pedig (végre) a felhasználók jelentik.

A másik szerencsés társaság a PISP-ek (Payment Initiation Service Providerek, vagy fizetéskezdeményezési szolgáltatók) csapata. Ezek nevükből is sejthetően olyan szolgáltatások, amelyekkel megkezdhetik a fizetési folyamatot a fizetési szolgáltatók (például bankok) felhasználói, akik az adott szolgálnál fizetési számlával rendelkeznek. Hasonló megoldásokat már korábban is láthattunk, ilyen volt például a holland iDeal, amely az online vásárlások során a vásárló és a kereskedő bankjai közötti hidat hozta létre. A cégnek és a hasonló kezdeményezéseknek azonban eddig maguknak kellett egyenként kicsikarniuk az együttműködést a pénzintézetekből, ami a technológiai trendeket legtöbbször enyhén szólva is komótosan követő bankoknál egyáltalán nem könnyű feladat, ráadásul még ha sikerül is megállapodásra jutni azokkal, az jellemzően nem mutat túl az adott ország határain.

A PSD2-vel ugyanakkor nem csak bankok által a felhasználói adatok és az azokra áhítozó szolgáltatások közé húzott falak omlanak le, de miután egy EU-s szabályozásról van szó, a hasonló kezdeményezéseknek eddig útját álló országhatárok is eltűnnek, a PISP-startupok egy lendülettel a teljes uniós piacra lecsaphatnak. Az előrejelzések szerint a cégek nem is teketóriáznak majd sokat, aminek az innovációra kényszerített bankok isszák majd meg a levét: egyes előrejelzések szerint 2020-ra a kereskedelmi fizetésekből származó bevételek mintegy 9 százaléka vándorol majd a fizetéskezdeményezési szolgáltatásokhoz a pénzintézetek markából. A bankok és a vásárlók közé beékelődő PISP-ek komoly bevételekhez juthatnak majd, ráadásul a felhasználókkal való interakció legnagyobb részét is elhalásszák a bankok elől.

Ezt persze a pénzintézetek nem hagyják majd, de legalábbis megpróbálnak küzdeni ellene, saját PISP megoldásaik létrehozásával - és itt jönnek képbe a PSD2 másik nagy nyertesei, a felhasználók. A megoldásból a vásárlók hatalmasat kaszálhatnak, hiszen szinte egy teljes új piac kezd majd versengeni a kegyeikért. A bankok kénytelenek lesznek a kényelmes lépésből az ügetést kihagyva egyből vágtába ugrani, és sokszor archaikus online rendszereiket és digitális szolgáltatásaikat a lehető leghamarabb felkészíteni a különböző fintech startupok ostromára, azokból ugyanis sokan már most harcra készen fenik lándzsáikat, a PSD2 2018-as rajtját várva.

A felhasználók persze nem csak az egyre kényelmesebb, a telefon ujjlenyomat-olvasójára bökve lerendezhető fizetésekkel gazdagodnak, a területnek az AISP-ek (Account Information Service Providerek, vagyis számlainformáció szolgáltatók) is fontos szereplői lesznek, még ha előreláthatólag nem is hasítanak ki akkora szeletet a fintech-tortából, mint a PISP-ek csapata. Az AISP-ek a felhasználók számlainformációira építve nyújtanak különböző szolgáltatásokat, amelyek segítségével az ügyfelek jobb rálátást kaphatnak pénzügyeikre, átlátható felületeken követhetik nyomon kiadásaikat és bevételeiket, sőt a szolgáltatóktól akár személyre szabott ajánlatokat is kaphatnak a számukra legmegfelelőbb megtakarítási konstrukciókról vagy befektetési lehetőségekről - utóbbi ajánlásokat az AISP megoldások is sikerrel kapitalizálhatják.

Rust? Kubernetes? FinOps? Melyiket válasszam? Egy jó karrierdöntéshez sok apróság szükséges. Egy alapos hazai technológiai körkép azoban még hiányzott. Végre van ilyen, és a 21. kraftie adásban kidumáltuk.

A fentiek alapján látszólag a PSD2-n mindenki nyer, csak a bankok nem. Ez persze ebben a formában nem igaz, a bankok bár kétségtelenül megnövekedett IT-költségekkel számolhatnak, maguk is jól járhatnak az EU által kikényszerített innovációval. A pénzintézeteket ugyanis semmi nem akadályozza, hogy maguk is létrehozzák saját PISP és AISP megoldásaikat. Ezek az új direktíva által megkövetelt nyílt banki API-nak hála nem korlátozódnak az adott intézet saját számláira, egy adott bank által piacra dobott AISP termék egész bátran lehetővé teheti a konkurenseknél nyitott számlák adatainak begyűjtését is, egyetlen aggregált felületen. A bankok ugyanolyan eséllyel indulnak majd a területen, mint a világhódító fiatal startupok.

A kulcsszó tehát az "ugyanolyan", a PSD2 végre egyenlő esélyeket teremt majd a fintech-játszótéren. A 2018-as rajt ugyanakkor vészesen közeleg, a verseny legélelmesebb indulói pedig már rajthoz is álltak. Aki próbára tenné szerencséjét a piacon, jobb ha már most nekifog a terméke fejlesztésének - de még jobb ha azt már hónapokkal ezelőtt megtette - a bankok adatbányáinak megnyitásával ugyanis kőkemény fintech-aranylázra, azzal együtt pedig aranyásók seregeire számíthatunk.

Szerencsére nem kell 2018-ig várnunk, hogy a terület első úttörőinek tapasztalatait meghallgassuk, a fintech-piac jelene és jövője ugyanis a november 23-i HWSW mobile! konferencián egy teljes szekciót kap, amelyben egy tucat előadó vesézi majd ki a PSD2-t és a szegmens egyéb fontos témáit. A rendezvényen idén összesen 80 szakértő áll majd színpadra és hét szekcióban veszi végig az év fintech, mobilos és IoT újdonságait. A részletes programért és a konferenciával kapcsolatos további információkért érdemes felkeresni a rendezvény weboldalát.