Önmagát verte Kína a szuperszámítógépes TOP500-ban
Nyomasztó kínai dominanciát mutat a szuperszámítógépes TOP500 legújabb frissítése, a távol-keleti ország már jóformán mindenben vezet, ennek pedig Amerika a nagy vesztese.
Új királyt avatott az évente kétszer frissülő szuperszámítógépes TOP500 lista. A Sunway TaihuLight ugyanakkor nem csak hatalmas, 125 000 teraflopsos elméleti csúcsteljesítménye miatt igazán érdekes, mely a korábbi első helyezett Tianhe-2-nél ez több mint kétszer nagyobb számítási teljesítményt jelent. A rendszer igazán nagy durranása a teljesen saját tervezésű architektúra, már nyoma sincs Intel, Nvidia, IBM, vagy AMD terméknek, a kínaiak teljesen függetlenedni tudtak az amerikai gyártóktól, ezzel együtt pedig az azokat érintő export korlátozásoktól.
Az új géppel Kína saját magát verte meg, a 2013-as üzembe helyezése óta első helyet elfoglaló, Intel Xeon processzorokat Xeon Phi gyorsítókkal kombináló Tianhe-2 visszacsúszott a második helyre. Ez egyben azt is jelenti, hogy Amerika még hátrébb szorult, az AMD Opteronokkal és Nvidia Tesla gyorsítókkal kalkuláló Titan már csak a harmadik helyre elég. Ennél talán rosszabb hír, hogy a TOP500 23 évvel ezelőtti indulása óta először nem az Egyesült Államok, hanem Kína birtokolja a lista legtöbb gépét.
A Sunway TaihuLight felbukkanásán kívül nem történt más változás az első tíz helyen, de panaszra így sem lehet ok, a kínaiak új szerzeménye ugyanis egymagában elég izgalmas történése a szuperszámítógépes világnak. Ennek okán az új rendszerrel és az abban található újdonságokkal egy külön cikkben foglalkozunk majd, részletesebben.
Egy év alatt mindent letarolt Kína
Nem csak a legerősebb, de már a legtöbb szuperszámítógép is Kínában található. A legfrissebb adatok szerint az ország 167 rendszert birtokol van a TOP500-as listában, ami kettővel előzi meg az amerikai gépek számát. Ennél érdekesebb, hogy egy éve még csupán 37 kínai rendszer szerepelt a rangsorban, azaz 12 hónap leforgása alatt nagyjából 4,5-szörös növekedést ért el a távol-keleti ország, miközben Amerika 233 darab résztvevőről esett egy jókorát. Európa három gépes csökkenéssel, összesen 105 szuperszámítógéppel áll a harmadik helyen, országok szerint pedig Német (26), Francia (18), és Egyesült Királyság (12) a sorrend. Említésre érdemes még Japán, ahol 36-ról 29 darabra esett vissza a listás szuperszámítógépek száma.
Így állnak a gyártók
Az 500 gépből már csak 127 darabot (25,4 százalék) szállított a HPE, akik fél éve még 155 rendszert tudhattak magukénak. A második helyen egy újabb kínai érdekeltség szerepel, itt 84 szuperszámítógéppel a Lenovo foglalhat helyet. A harmadik pozíciót a Cray foglalja el 60 rendszerrel, az amerikai gyártó fél éve még 69 géppel szerepelt a listán, az IBM pedig már csak az ötödik helyre jó 38 szuperszámítógépével.
Processzorok tekintetében az Intel toronymagasan vezet, a gyártó termékei összesen 455 rendszerben vannak jelen. A második az IBM, a Nagy Kék termékei 23 gépben dohognak, AMD Opteronok pedig már csak 13 gépben vannak jelen.
Érdekes, hogy a különféle gyorsítókat és koprocesszorokat tartalmazó gépek száma 104-ről 93-ra csökkent. Ezekből 67 darab Nvidia, 26 Xeon Phi, illetve 3 darab valamilyen Radeon kártyát alkalmaz, kettő pedig a PEZY-től származik. Ezen felül három rendszer Nvidia és Xeon Phi gyorsítókat egyaránt tartalmaz.
És hogy áll a növekedés?
Az új kínai rendszertől eltekintve nem történt forradalom, ami alátámasztja a 2008 óta tartó lassuló trendet, miszerint az elmúlt években inkább a már meglévő rendszereket bővítik tovább, már amennyiben arra szükség van. 1994 és 2008 között évente átlagosan nagyjából 90%-ot nőtt a szuperszámítógépek teljesítménye, mely érték 2008 óta már csak 55% körüli, ami az új első helyezettnek köszönhetően most épp megindult felfele.
(logaritmikus skála)
A szakemberek szerint ennek több oka is van, illetve lehet. Az egyik legvalószínűbb, hogy a rendszerek mérete sokkal kisebb mértékben növekszik mint korábban. A szuperszámítógépek tulajdonosai egyre kevésbé hajlandóak kifizetni az óriási rendszerek tetemes felárát, az ár/megtérülés mutatóra egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megrendelők. Bár a különféle gyorsítókkal már a rendszer méretének növelése nélkül is lehet javítani a számítási kapacitáson, a járulékos költségek sokszor visszatartják az átállást, a kártyák megvásárlása mellett ugyanis ez átfogó szoftveres optimalizációt is kíván, ami komoly kiadást jelent.
Az IT munkaerőpiac kilábalása állandó délibáb lett Túl sok, számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálati piac a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi.
A teljes képet az is torzítja, hogy a lista legelején található szuperszámítógépeket teljesen más célra tartják mint a lista utolsó 100 rendszerét, előbbiek jellemzően állami támogatásból épülnek meg.
A TOP500 aktuális rendszereinek összesített teljesítménye mindezek ellenére növekedett, igaz ebben oroszlánrészt vállalat a Sunway TaihuLight. A tavaly novemberi 420 petaflopsos összteljesítmény 567-re nőtt, ami pontosan 35 százalékos előrelépés. A több mint fél exaflopból 127 petaflops Kínában található, ami a teljes kapacitás közel negyede, így Kína ebben is átvette a vezetést az Egyesült Államoktól.
Még két érdekes adat: a küszöb 206,3 teraflopsról 285,9-re mászott fel hat hónap alatt, azaz a TOP500 utolsó helyezettje ekkora számítási teljesítménnyel bír, mely egyébként novemberben még a 351. helyre volt jó. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a legutóbb még a a 400. helyet elfoglaló, Debrecen városában található Leó szuperszámítógép bő másfél év után szereplés után most kicsúszott a listából.