Google vs Oracle: nem keresünk, ha ők se
Érdekes mozzanat színesíti a májusi szabadalmi per előkészítését. A bíró szerint mindkét cég az interneten gyűjtött többletinformációkkal szeretné már az elején ellehetetleníteni az eljárást, ő pedig nem kér ebből.
Miközben az iparág egyik legnagyobb jelentőségű szellemitulajdon-ügye a következő állomásához közelít, az illetékes bíró érdekes aggodalmat fogalmazott meg az új esküdtszék kiválasztásának előkészítésében – írja az Ars Technica. A Google és az Oracle február végén azt kérte William Alsuptól, hogy az esküdtek kiválasztásának folyamatát terjessze ki a szokásos néhány óráról két napra – indoklásul egy nagyon hosszú kérdéslistát mellékeltek, amit használni szerettek volna a válogatás során.
Alsup elutasította a kérést, egyrészt arra hivatkozva, hogy nagyon sok lett volna a homályos célzatú kérdés, továbbá annak is hangot adva, hogy gyanúja szerint felek csak komoly internetes adatgyűjtési munkához szeretnének időt nyerni. Az így szerzett információkat a bíró szerint már a tényleges tárgyalás elkezdésének ellehetetlenítésére és az egész előkészítési folyamat újrakezdésére használnák, ezt pedig ő nem fogja hagyni. "Három órán belül meglesz a felesküdött esküdtszékünk, aztán folytathatjuk is a nyitóbeszédekkel" - jelentette ki, hozzátéve, hogy fontolja az esküdtekkel kapcsolatos internetes információgyűjtés teljes tiltását is az ítélethozatal előtt.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A mai korban és a felek érdekeltségi területeit ismerve legalábbis furcsa eshetőségre reagálva a Google azt válaszolta, hajlandó alávetni magát egy ilyen tiltásnak, amennyiben annak az Oracle is engedelmeskedik. Arra a bírói kérdésre, hogy az internetes információgyűjtés milyen mértékű lenne, a keresőóriás az amerikai ügyvédi kamara egy korábbi állásfoglalását idézte, mely szerint a passzív keresés, azaz a jelölt vagy esküdt nyilvánosan elérhető internetes jelenlétének vizsgálata etikailag nem kifogásolható, ennél tovább (például megpróbálni bejutni az illető közösségi médiás baráti körébe) viszont az ügyvédek nem mehetnek.
Az Oracle már viszont nem akar ilyen fokú önkorlátozást vállalni, és a Google is által hivatkozott kamarai állásfoglalás mentén élni szeretne a passzív keresés lehetőségével. A perben jó eséllyel induló vállalat viszont aggodalmának adott hangot, miszerint a Google esetleg kiaknázza saját belső adatbázisait, olyan privát információkat is felhasználva. Az Oracle szemszögéből ez némileg jogos félelem, de az eshetőség nem reális, hiszen az így szerzett adatokról nagyon gyorsan kiderülne, honnan származnak (például keresési előzmény), ezt pedig az amúgy is antitröszt-eljárásokkal tűz alá vett Google nem fogja megkockáztatni.
A tárgyalás a tervek szerint május 9-én fog kezdődni, az esküdteknek azt kell majd eldönteni, hogy a szerzői jog által védett API-at fair use címszó alatt újra lehet-e implementálni a szerző engedélye nélkül.