Pár éven belül teljesen háttérbe szorulhat a 3G
Nem egészen egy évvel a hírközlési hatóság sikeres 4G/LTE frekvenciapályázata után a hazai szélessávú mobilnet-hálózatokon végképp lezajlani látszik a generációváltás, mely felveti a kérdést, hogy a 3G-s hálózatokra milyen szerep vár a továbbiakban.
Kijelenthető, hogy mostanra a Telekomnál és a Telenornál sikeresen lezajlott a mobiladat-hálózatok generációváltása, így a 4G/LTE technológiával mára gyakorlatilag minden szempontból jobb szolgáltatást tudnak biztosítani az operátorok, mint 3G-n. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mobilcégek a sikeres pályáztatást követően jelentős összegekért cserébe tavaly használatba vehették azokat a frekvenciablokkokat, melyek alkalmasak a gyors adathálózatok üzemeltetésére, gyakorlatilag minden körülmények között, legyen szó vidéki kistérségekről, vagy éppen zsúfolt városi környezetről.
Gyors felfutás
A 4G technológia immár több mint három éve van jelen Magyarországon, de számottevő eredményeket részben a fenti okokra visszavezethetően csak a tavalyi év második felétől kezdődően ért el vele a rendszert elsőként bevezető Magyar Telekom és rögtön mögötte a Telenor. A Vodafone Magyarország évekkel lemaradva a riválisok mögött csak tavaly év végén kapcsolta be első 4G-s állomását, lefedettségben egyelőre meg sem közelíti a két riválist. A szolgáltatók eleinte kizárólag a hullámterjedési szempontból köztes megoldást jelentő 1800 MHz-es sávban üzemeltették a 4G-s cellákat, a hírközlési hatóság 2014-es pályázatát követően azonban már a 800 és 2600 MHz-es sávban is elindíthatták a szolgáltatást, mellyel nagy mértékben javult a rendszer (spektrum)hatékonysága, illetve lefedettsége.
A 4G-történelem legfontosabb kézfogása tavaly októberben
(balra Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, jobbra dr. Karas Mónika, az NMHH elnöke)
forrás: MTI
A Magyar Telekom mai sajtóközleménye szerint múlt hónapban a szolgáltató hálózatán keresztül bonyolított 4G-s adatforgalom mennyisége meghaladta a 3G-s forgalmat, először a technológia hazai megjelenését követően. Az új technológia fokozatosan erősödő fölényét jelzi az is, hogy ugyanebben az időszakban a 4G-s lefedettség meghaladta a 3G-s lefedettségi mutatókat. Mostanra a lakosság 90,8 illetve 83 százaléka élvezheti a 4G-s illetve 3G-s szolgáltatást (kültéren), az év végére pedig gyakorlatilag teljes országos (lakosságarányos) lefedettséget ígér a Telekom és a Telenor is az új generációs technológiával, ráadásul a 800 MHz-es sáv kölcsönös haszonbérlete miatt a két említett szolgáltató gyakorlatilag azonos lefedettséget biztosít majd előfizetőinek.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az új generációs technológia megállíthatatlannak tűnő térhódítását figyelembe véve felvetődhet a kérdés, hogy évek múltán nem válik-e teljesen irrelevánssá a mobilhálózatok 3G-s szegmense. A kérdésre ugyanakkor több szempontból sem adható egyértelmű "igen" válasz, vagyis a 3G minden valószínűség szerint hosszú évekig él még a 4G árnyékában, és jó esély van rá, hogy a következő évtizedbe is átkíséri a szolgáltatókat.
3G + 4G = 5G?
Ennek egyfelől a lakossági és üzleti előfizetőknél használatban lévő, kizárólag 2G-s és 3G-s hálózatokon kommunikálni képes végberendezések továbbra is rendkívüli magas száma lehet az oka, másfelől a mobilhálózatok felépítéséből eredő sajátosságok. Így például a 3G-s cellák egy megfelelően konfigurált hálózaton kapacitás-terhelés szempontjából besegíthetnek az időszakosan megnövekedő forgalom elvezetésében, illetve az eltérő frekvenciából adódó vételi karakterisztika anélkül segíthet a vakfoltok lefedésében, hogy a meglévő technológiához, beállításokhoz komolyabban hozzá kellene nyúlniuk a mérnököknek.
Ettől függetlenül borítékolható, hogy a jelenleg a szolgáltatók által UMTS technológiára csoportosított frekvenciablokkok idővel integrálódnak majd a nagy 4G-s, vagy éppen a jóval rugalmasabb spektrumkezelést biztosító 5G-s ernyő alá, így ha meg is marad a 3G-s szelete az infrastruktúrának, annak legfeljebb kompatibilitási okai lehetnek, a fenntartott frekvenciatartomány pedig minimálisra szűkül. A dilemma Magyarországon az évtized végére csúcsosodhat ki igazán, a 2,1 GHz-es sáv UMTS-blokkjainak használatára vonatkozó licencek ekkor járnak ugyanis le. Ekkor még lehetőségük van a szolgáltatóknak egy egyszeri, 7,5 éves licenchosszabbításra, ám valószínű, hogy még e hosszabbítás vége előtt végleg nyugdíjba vonul az itthon 2005-ben megjelent, eleinte a videotelefonálás felvirágoztatására megálmodott 3G.