Pár éven belül teljesen háttérbe szorulhat a 3G
Nem egészen egy évvel a hírközlési hatóság sikeres 4G/LTE frekvenciapályázata után a hazai szélessávú mobilnet-hálózatokon végképp lezajlani látszik a generációváltás, mely felveti a kérdést, hogy a 3G-s hálózatokra milyen szerep vár a továbbiakban.
Kijelenthető, hogy mostanra a Telekomnál és a Telenornál sikeresen lezajlott a mobiladat-hálózatok generációváltása, így a 4G/LTE technológiával mára gyakorlatilag minden szempontból jobb szolgáltatást tudnak biztosítani az operátorok, mint 3G-n. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mobilcégek a sikeres pályáztatást követően jelentős összegekért cserébe tavaly használatba vehették azokat a frekvenciablokkokat, melyek alkalmasak a gyors adathálózatok üzemeltetésére, gyakorlatilag minden körülmények között, legyen szó vidéki kistérségekről, vagy éppen zsúfolt városi környezetről.
Gyors felfutás
A 4G technológia immár több mint három éve van jelen Magyarországon, de számottevő eredményeket részben a fenti okokra visszavezethetően csak a tavalyi év második felétől kezdődően ért el vele a rendszert elsőként bevezető Magyar Telekom és rögtön mögötte a Telenor. A Vodafone Magyarország évekkel lemaradva a riválisok mögött csak tavaly év végén kapcsolta be első 4G-s állomását, lefedettségben egyelőre meg sem közelíti a két riválist. A szolgáltatók eleinte kizárólag a hullámterjedési szempontból köztes megoldást jelentő 1800 MHz-es sávban üzemeltették a 4G-s cellákat, a hírközlési hatóság 2014-es pályázatát követően azonban már a 800 és 2600 MHz-es sávban is elindíthatták a szolgáltatást, mellyel nagy mértékben javult a rendszer (spektrum)hatékonysága, illetve lefedettsége.
A 4G-történelem legfontosabb kézfogása tavaly októberben
(balra Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, jobbra dr. Karas Mónika, az NMHH elnöke)
forrás: MTI
A Magyar Telekom mai sajtóközleménye szerint múlt hónapban a szolgáltató hálózatán keresztül bonyolított 4G-s adatforgalom mennyisége meghaladta a 3G-s forgalmat, először a technológia hazai megjelenését követően. Az új technológia fokozatosan erősödő fölényét jelzi az is, hogy ugyanebben az időszakban a 4G-s lefedettség meghaladta a 3G-s lefedettségi mutatókat. Mostanra a lakosság 90,8 illetve 83 százaléka élvezheti a 4G-s illetve 3G-s szolgáltatást (kültéren), az év végére pedig gyakorlatilag teljes országos (lakosságarányos) lefedettséget ígér a Telekom és a Telenor is az új generációs technológiával, ráadásul a 800 MHz-es sáv kölcsönös haszonbérlete miatt a két említett szolgáltató gyakorlatilag azonos lefedettséget biztosít majd előfizetőinek.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az új generációs technológia megállíthatatlannak tűnő térhódítását figyelembe véve felvetődhet a kérdés, hogy évek múltán nem válik-e teljesen irrelevánssá a mobilhálózatok 3G-s szegmense. A kérdésre ugyanakkor több szempontból sem adható egyértelmű "igen" válasz, vagyis a 3G minden valószínűség szerint hosszú évekig él még a 4G árnyékában, és jó esély van rá, hogy a következő évtizedbe is átkíséri a szolgáltatókat.
3G + 4G = 5G?
Ennek egyfelől a lakossági és üzleti előfizetőknél használatban lévő, kizárólag 2G-s és 3G-s hálózatokon kommunikálni képes végberendezések továbbra is rendkívüli magas száma lehet az oka, másfelől a mobilhálózatok felépítéséből eredő sajátosságok. Így például a 3G-s cellák egy megfelelően konfigurált hálózaton kapacitás-terhelés szempontjából besegíthetnek az időszakosan megnövekedő forgalom elvezetésében, illetve az eltérő frekvenciából adódó vételi karakterisztika anélkül segíthet a vakfoltok lefedésében, hogy a meglévő technológiához, beállításokhoz komolyabban hozzá kellene nyúlniuk a mérnököknek.
Ettől függetlenül borítékolható, hogy a jelenleg a szolgáltatók által UMTS technológiára csoportosított frekvenciablokkok idővel integrálódnak majd a nagy 4G-s, vagy éppen a jóval rugalmasabb spektrumkezelést biztosító 5G-s ernyő alá, így ha meg is marad a 3G-s szelete az infrastruktúrának, annak legfeljebb kompatibilitási okai lehetnek, a fenntartott frekvenciatartomány pedig minimálisra szűkül. A dilemma Magyarországon az évtized végére csúcsosodhat ki igazán, a 2,1 GHz-es sáv UMTS-blokkjainak használatára vonatkozó licencek ekkor járnak ugyanis le. Ekkor még lehetőségük van a szolgáltatóknak egy egyszeri, 7,5 éves licenchosszabbításra, ám valószínű, hogy még e hosszabbítás vége előtt végleg nyugdíjba vonul az itthon 2005-ben megjelent, eleinte a videotelefonálás felvirágoztatására megálmodott 3G.