Projekt helyett megélhetést: egyesült Patreon-Subbable jön
A mindössze két év alatt látványos sikereket elérő, közösségi finanszírozással foglalkozó Patreon felvásárolta a szintén crowdfundinggal foglalkozó, feliratkozásos alapon működő Subbable-t. Az akvizíció egyrészt a Subbable fizetőrendszeres problémáira kínál megoldást, másrészt egyesíti a két startup alkotói táborát. Ez a lépés akár megduplázhatja az eddig elért éves bevételeket mindkét oldalon, ezzel is bizonyítva az általuk követett, újfajta üzleti modell létjogosultságát.
Az évek során több, közösségi finanszírozással kapcsolatos startup is gyökeret vert, a Kickstarter vagy az Indiegogo rendszeres szereplője a híreknek világszerte. Ennek eredményeként rengeteg alkotó kapott lehetőséget kreatív projektje megvalósítására, legyen az új termék fejlesztése és bevezetése, vagy új lemez, esetleg könyv elkészítése. Jellemző viszont, hogy a legtöbb ilyen oldalon egy-egy konkrét, jól körülhatárolt projekt megvalósításához lehet kalapozni.
Az űrt több kisebb szolgáltatás igyekezett betölteni, amelyeken a nagy projektek helyett a folyamatos tartalomgyártásra lehet finanszírozást szerezni, gyakorlatilag előfizetéses alapon. Ilyen a 2013-ban indult Patreon, amely azoknak az alkotóknak biztosít közvetlen elérést a rajongókhoz, akik rendszeresen gyártanak és alkotnak újabb tartalmakat, így bloggereknek, zenészeknek, vagy akár újságíróknak is. A Patreon most nagyot nő, egyesül ugyanis a népszerű, de műszaki gondokba ütköző Subbable-lel.
A feliratkozásos alapon működő, szintén közösségi finanszírozással foglalkozó Subbable táborában több neves youtuber is található, alapítói pedig az összesen ötmillió feliratkozóval rendelkező Green-testvérek, John és Hank Green. A Subbable alkotói kollektíven egymilliárd megtekintést generálnak Youtube-on, így egy rendkívül befolyásos bázisról van szó. A közös bejelentés szerint a szolgáltatás nyáron zár be, alkotói pedig a Patreon égisze alatt folytathatják tovább tevékenységüket. A kombinált szolgáltatásban mintegy 250 ezer aktív adakozó lesz, akik együttesen a Forbes előrejelzése szerint akár 25 millió dollárt generálhatnak a 2015-ös évben. Ez utóbbi jól illusztrálja a modell növekedési ütemét, 2014-ben ennek még csak a fele jött össze.
Az együttműködéshez az adta meg a végső lökést, hogy a Subbable által használt Amazon Payments szolgáltatás a nyáron számos változáson ment keresztül, aminek következményeként a rendszer elképesztő mértékben megdrágult. Az új fizetőszolgáltatásra való átálláshoz pedig jelentős átalakítást kellett volna végezni, ami a felhasználók elvesztésével és a már elindított feliratkozások-előfizetések törlésével járt volna. Ilyen környezetben logikusabb lépés volt a szolgáltatást egészében leállítani, az előfizetőket és a tartalomgyártókat pedig a Patreon felé terelni.
Az elkötelezett rajongók fizetnek
Jack Conte, a Patreon alapítójának alapötlete az volt, hogy egy olyan monetizációs megoldást nyújtson, ami képes jutalmazni a valóban értékes, közönséggel rendelkező tartalmat. Ezt teszi lehetővé a Patreon, ami közvetlen eléréssel köti össze az alkotókat a fogyasztókkal, mellőzve a köztük levő rétegeket és kikerülve a hirdetőket. Ha valaki az általa szeretett projekt "patrónusa" szeretne lenni, tetszőleges összeget ajánlhat az alkotónak tartalmanként, így például ha egy alkotó 7 dollárt kap egy tartalomért, ám havonta hármat is készít, az összesen 21 dollárt jelent számára a hónapban. A tartalmakért felajánlott összegeket a hónap első napján vonja le a rendszer automatikusan a felajánlóktól, aki előtte tetszőlegesen szerkesztheti, vagy törölheti is az összeget, és beállíthat egy limitet, hogy hány tartalomért hajlandó fizetni. Az összegeket ötödikén utalják el az alkotókhoz, amiből a Patreon 5 százalékot von le, ezzel fedezve a tranzakciós költségeket is.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét!
A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Conte szerint a Youtube által felépített modell hátulütője, hogy a nézettség és a feliratkozók száma alapján jutalmaz a valódi érték helyett, azaz a mennyiségre törekszik a minőség helyett - ez a kettő pedig nem jár mindig együtt. Ugyan egy szórakoztatóan előadott informatív oktatási anyag nem generál nagy nézettséget, mégis értékes egy adott réteg számára. A közvéleménnyel ellenben a Youtube által fizetett összegek az előadók nagy részének nem biztosítanak olyan mennyiségű bevételt, amiből élhető körülményeket teremthetnének, és a honorárium sem megfelelő mértékű. Ugyanez igaz az internetes képregény-rajzolók népes táborára is, akik az AdSense-en keresztül jutnak (vékony) bevételhez.
Crowdfunding 2.0?
A Digital Music News hatalmas lehetőségeket lát a Patreonban, a modellt már "crowdfunding 2.0"-ként emlegeti. A médium szerint főleg az olyan független alkotók profitálhatnak belőle, akik nem rendelkeznek kiadók és szponzorok támogatásával. A megváltozott internetes tartalomfogyasztási szokásoknak és a letöltéseknek köszönhetően egyre kevesebben fizetnek zenéért, egy kimutatás szerint azonban a rajongók hajlandók lennének fizetni még több olyan exkluzív tartalomért, mint akusztikus felvételek, ki nem adott dalok, élő felvételek, és ezt az igényt a producerek nem tudják megfelelően monetizálni. Ezzel ellenben a Patreon erre képes megfelelő csatornát biztosítani, ami a közönséggel való kapcsolattartásra is alkalmas, így egy újabb bevételi forrást jelenthet. Ahelyett, hogy egy kiadó három évente albumot dobna ki, a zenészek folyamatosan termelik a tartalmat és bevételüket is.
A Patreon edigi legnagyobb sikertörténete is egy zenészhez, Amanda Palmerhez fűződik. Az előadónő 2012-ben még a Kickstarteren gyűjtött össze egymillió dollárt lemeze elkészítéséhez. A Patreonra márciusban átnyergelve viszont már több mint 37.000 ember fizet neki 28.000 dollárt tartalmanként, legyen az egy videó, dal, vagy bejegyzés. Más területeken is beszédes számokat lehet találni: Cara Ellison videojáték-teszter cikkenként például 1938 dollárt kap a Patreonon elért közönségétől, míg a New York Times riporteri kezdő fizetése hetente 1360 dollár.