Beszáll a mobilbizniszbe az Alibaba
Korábban többször is felröppentek hírek arról, hogy az Alibaba bevásárolná magát a Meizuba, a telefongyártó azonban nem állt kötélnek, csak szoros együttműködésre volt hajlandó. Most azonban megtört a jég, a kínai e-kereskedelmi óriás 590 millió dollárért kisebbéségi részesedéshez jutott a vállalatban. A cél a saját mobil operációs rendszer, a Yun OS népszerűsítése.
Erősíteni szeretne mobilpiaci pozícióján a tavaly tőzsdére lépő, jelenleg mintegy 213 milliárd dollár piaci kapitalizációjú kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba. A vállalat saját mobil operációs rendszerét, a 2011-ben kiadott Android forkot, a Yun OS-t szeretné a mostaninál sokkal több eszközön viszont látni, hogy az abba integrált rengeteg saját szolgáltatásán keresztül lendítsen mobilplatformról származó bevételein.
Az Alibaba az üzlet keretében 590 millió dollárért nem számszerűsített kisebbségi részesedést szerez a Meizuban, operációs rendszere a jövőben felkerül bizonyos Meizu modellekre, amitől e-kereskedelmi ökoszisztémájának kiterjesztését reméli a vállalat. A telefongyártó pedig új disztribúciós csatornához jut, okostelefonjaihoz ezentúl az Alibaba oldalain hivatalosan is hozzá lehet majd jutni. A kínai óriás továbbá 160 millió dollárnak megfelelő összeget fordít az operációs rendszerre felhős alkalmazásokat fejlesztő csapatok támogatására, és minimális összeggel támogatni fogja a többi, Yun OS-t használó telefongyártót is – ezek a kezdeményezések azonban nem a Meizuval kötött üzlet, hanem az új mobilpiaci stratégia részei.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Egyelőre kérdéses, hogy melyik fél profitálhat többet az együttműködésből, és a befektetés vajon megtérül-e valaha az Alibabának. A Meizu viszonylag kis hal a kínai okostelefon-piacon, a tavalyi év utolsó három hónapjában közel kétmillió darabos eladásával 2 százalékos részesedést tudott kihasítani magának, de az értékesítés volumene növekedőben van: idén januárban már 1,5 millió telefon kelt el. A Xiaomi, Lenovo és Huawei által értékesített mennyiségek mellett ez eltörpül, ugyanakkor ezek a gyártók önmagukban is nagyon erősek, az Alibabának egy velük kötendő esetleges megállapodáshoz nagyon mélyen a zsebébe kellene nyúlnia – ha a nagyokat egyáltalán érdekelné egy ilyen ajánlat.
Az e-kereskedelmi mammut vezetősége tisztában van azzal, hogy mobilos fronton erősítenie kell, hiszen Kínában a konzumer internetes forgalom túlnyomó része mobileszközökről érkezik - a kormányzati China Internet Network Information Center (CNNIC) legutóbbi jelentése szerint az ország internetpenetrációja így jelenleg 47,9 százalékon áll, a mobilnetezők száma 557 millió. Ilyen környezetben a nagyon erős, lehetőleg már gyárilag integrált mobilos szolgáltatásportólió kiemelt fontosságú – még egy olyan e-kereskedelmi platformnak is, mint az Alibaba, mely forgalmának oroszlánrészét jelenleg B2B jellegű tranzakciókból szerzi. Az évek óta tartó erős gazdasági fejlődés mellett azonban már muszáj a konzumer piacra is figyelni, hiszen a technológiai feltétel mára adott, a vásárlóerő pedig rengeteget javult.
Mindenki saját oprendszert akar
A kínai androidos helyzet gyökeresen eltér azon országokétól, ahol a Google hivatalosan is jelen van Play szoftverboltjával. Az ázsiai országban már évek óta születnek a nyílt forrású Android projektre épülő forkok, melyekből a helyi gyártók igyekeznek saját szolgáltatásokkal pótolni a Google Kínában nem elérhető ökoszisztémáját. E stratégia jobbára megfelel a Google-féle ökoszisztéma-építés lépéseinek, vagyis alkalmazásboltot építenek, csevegőkilenset, felhős tárhelyet, térképes API-t írnak, amelyekre külső fejlesztők is appokat készíthetnek.
A Yun OS-t az Alibaba 2011-ben adta ki, de elterjesztéséhez nem sikerült komoly partnereket szereznie. A cégtől származó információ szerint kifejlesztéséhez három évre és 1500 mérnökre volt szükség. A “kis” Meizunak eddig is volt már saját operációs rendszere, a Flyme OS, az még nem tiszta, hogy az Alibaba befektetése után ennek mi lesz a sorsa, mert az nem ismert, hogy a kisebbségi tulajdonrész mekkora tényleges hatalmat ad az e-kereskedelmi vállalat kezébe. Ahogy az sem, hogy a Yun OS-es készülékek “erőszakos” terjesztésére mennyire lesznek vevők a kínai vásárlók. Hab a tortán, hogy a Meizu elvileg egy Ubuntut használó telefonnal is piacra fog lépni az első negyedévben.
Természetesen a robbanásszerűen növekvők Xiaominak is van saját Android forkja, a MIUI, ahogy a Baidunak is a Yi – a nagyok mellett pedig rengeteg kis, nevenincs gyártó rak erősen módosított Androidot készülékeire. Sőt, nemzeti mobil operációs rendszer is van, az egy éve kiadott COS (Chinese Operating System), szintén saját szoftverbolttal kiegészítve.