Gyorsan nő a magyar online zenepiac
Magyarországon is lendületesen nőnek az online zeneeladások, azonban a szegmens még mindig kis részét teszi ki a teljes piacnak, derül ki a MAHASZ által közzétett adatokból.
Közzétette éves zenepiaci jelentését a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ). A statisztikák alapján a fizikai hanghordozók forgalma folyamatosan zuhan, és hiába nőnek gyorsan, ezt nem tudják ellensúlyozni az online eladások.
Ahogy a világon, úgy Magyarországon is meredeken csökken a fizikai hanghordozók forgalma, ahogy a zenehallgatási szokások megváltoznak és ezzel párhuzamosan a zeneterjesztési módszerek is átalakulnak. 2013-ban újabb 20 százalékkal esett vissza a fizikai lemezeladásokból (CD, LP, SACD, DVD-audio, egyéb) befolyó bevétel a MAHASZ-tagoknál. 2012-ben a fizikai albumeladások összértéke még meghaladta a 3,3 milliárd forintot, 2013-ra ez 2,4 milliárd forintra esett vissza. A MAHASZ oldalán közzétett grafikon jól mutatja, a (szélessávú) internet hogy változtatta meg a zenepiacot, 1999-ben még közel 8 millió hanghordozó fogyott Magyarországon, 2013-ban a számuk 1 millió körülire esett vissza.
A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége ugyanakkor áttörésként beszél a tavalyi évről, a digitális eladások (amely valójában az online zeneeladásokat jelenti) 50 százalékkal növekedtek 2013-ban. A dalonkénti vagy albumonkénti online eladások mindössze 175 millió forintos bevételt termeltek tavaly, és a streamingszolgáltatások forgalma is megállt 196 millió forintnál. Feltűnő az utóbbi szegmens elképesztő növekedése, egy év alatt az előfizetéses streaming zeneszolgáltatások piaca több kétszeresére nőtt, köszönhetően annak, hogy a legtöbb, nemzetközi szinten is jelentős szolgáltató már Magyarországon is elérhető (Deezer, Spotify, Google Play Music).
A reklámmal támogatott streaming (pl. YouTube) majdnem ugyanakkora már mint a dal- vagy albumalapú online eladás vagy a fizetős streaming. A MAHASZ által publikált adatok szerint e szegmens forgalma 170 millió forint volt 2013-ban, ami a 2012-es forgalom kétszerese. Ez a hazai piac egyik sajátosságának tudható be: hiába érhetők el a nemzetközi online boltok és streamingszolgáltatások, a magyarok továbbra sem szívesen fizetnek a zenéért, ezért a legnagyobb növekedést azok a szolgáltatások mutatják fel, ahol a hallgatók számára ingyenesen érhető el a tartalom.
Hiába azonban az online eladások hatalmas növekedése, a teljes szegmens 549 millió forintos forgalma a teljes hazai zenepiac 16 százalékát teszi ki mindössze. Ez nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony aránynak mondható, a Recorder blog adatai szerint Németországban már bőven 20 százalék felett, az Egyesült Államokban 70 százalék felett, Svédországban pedig 80 százalék feletti a digitális zeneeladások aránya a teljes piacon belül. Ahhoz, hogy a hazai zenepiac zsugorodása megálljon, az online értékesítés sokkal magasabb ütemű bővülésére, évenkénti duplázódására lenne szükség.