Mobilnetben két évvel vagyunk lemaradva Európától
Hiába épített ki két mobilszolgáltató is kiterjedt LTE-hálózatot és műszaki szempontból nincs is rájuk rendszeres és tömeges panasz, Magyarország továbbra is sereghajtó a mobil szélessávú szolgáltatások elterjedtsége terén Európában.
Nagyjából két évvel kullogunk Európa nyomában a mobil szélessávú szolgáltatások penetrációját, vagyis a felhasználók számát illetően, pedig a három magyarországi mobilszolgáltató - legalábbis műszaki- és marketingszempontok alapján - látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több emberhez juthasson el a mobilnet. Egy, az Európai Bizottság által tegnap közzétett statisztikagyűjtemény szerint azonban népességarányosan az összes uniós országban több mobilnet-előfizető van, mint nálunk.
Gyászos helyzetkép
Az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarországon tavaly júliusban a teljes lakosság mintegy negyede fizetett elő valamilyen mobilnetes szolgáltatásra, ezzel hazánk a 28 tagállamból az utolsó helyen található a ranglistán. Az EU-átlag 58 százalék, az éllovasoknak pedig a skandináv országok számítanak: Dániában, Svédországban és FInnországban egyaránt 100 százalék feletti a mobilnet-penetráció. A sor végén Magyarország áll, hazánkat Románia és Portugália előzi meg.
Mobilnet-penetráció az EU tagállamaiban 2013 júliusában
Forrás: Európai Bizottság
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A kutatás egyebek mellett megállapítja, hogy az EU-n belül a mobil szélessáv-penetráció még mindig lényegesen gyorsabban növekszik, mint a vezetékes szolgáltatások elterjedtsége, ám az utóbbi két évben valamelyest lelassult a növekedési tempó. Az EU-s átlag egyébként 2011 januárjában állt azon a szinten, ahol tavaly nyáron a magyar piac, vagyis elmaradásunk a nemzetközösségi átlagtól években mérhető.
Mára 30%-ot meghaladó a penetráció
A felmérés mindemellett igyekszik összefüggést keresni a mobilnet-penetráció és a 4G/LTE szolgáltatások lefedettsége közt is, megállapítva, hogy azokban az országokban, ahol az újabb, gyorsabb hálózatok elterjedtebbnek számítanak, ott többnyire a felhasználók száma is magasabb. Magyarország e tekintetben is a rangsor alján kullogott tavaly nyáron, a felmérés készítésekor, hiszen akkorra a 4G-s szolgáltatások lefedettsége már megközelítette a 40 százalékot (igaz. csak a Telekomnál), az előfizetői bázis mérete azonban ezt az arányt egyáltalán nem tükrözte.
Az átlagnál jóval alacsonyabb magyar mobilnet-penetráció problémájára, illetve annak okaira korábban többen igyekeztek választ találni. Az egymástól függetlenül készült kutatások azonban a legtöbb esetben nem a szolgáltatók árképzésére utaltak, mint elsődleges problémára: A tavalyi Eurobarometer statisztikagyűjtemény szerint a megkérdezett magyarok 35 százaléka válaszolta azt, hogy azért nem használ mobilnetet, mert drága - igaz, azt ez a kutatás nem árulta el, hogy ha nem az ár a döntő tényező, akkor mégis mi alapján utasítják el ennyien a szolgáltatást.
Egy másik felmérés, mely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére készült tavaly év elején, a fentiekkel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy a többség azért nem vásárol és használ mobilnetet, mivel vezetékes internettel már rendelkezik és nem érzi szükségét mellette a mobilnet-előfizetésnek.