Egységes platformot húzna a különböző lapkák fölé az ARM
Egységes szerveres platform építését tűzte ki célul az ARM, néhány hardver- és szoftvergyártó bevonásával. A cél a különféle ARM-alapú rendszerek felé egységes elvárásokat támasztani, amelyekre a fejlesztők is építhetnek.
Gyorsan kezd kezelhetetlenné válni az ARM-os szerverlapkák sokszínűsége, amely súlyos versenyhátrányt jelentene e processzorok számára az x86-os világ egységességével szemben. Az utasításarchitektúra jogaival rendelkező (és néhány processzormagot is fejlesztő) ARM, Inc. ezért úgy döntött, hogy partnereivel egységes platformmá olvasztja össze a különböző termékeket.
Az ARM definíciója szerint a Server Base System Architecture-t (SBSA) megcélzó operációs rendszernek minden módosítás nélkül működnie kell minden SBSA-t támogató hardveren. A platform azonos hardveres alapelemekből épül fel, kompatibilis firmware-t használ (az előírás UEFI-t diktál), egységes az indítási szekvencia, a megszakítások és az I/O kezelése és számtalan más apró részlet. Az SBSA például előírja az USB 2.0-s vezérlők számára az EHCI 1.1 szabvány támogatását, az USB 3.0-s vezérlőknek pedig az XHCI 1.0-t. Az alapelemekkel kapcsolatban így a szoftverfejlesztőknek pontos elvárásai lehetnek, létezik egy minimális funkcionalitás, amely az összes SBSA-platformon egységesen elérhető.
A Server Base System Architecture legalsó eleme a rendszerlapka (SoC), ezen kap helyet a firmware, illetve a hálózati rendszerbetöltést vezérlő szoftver. A legfelső réteget az opcionális hypervisor és az operációs rendszer alkotja, amelyen az SBSA-n kívül lévő alkalmazások futnak. Az SBSA létrehozásában az ARM-on kívül részt vesz a HP, a Dell, az AMD, a Citrix és a Microsoft is, a cégek együtt törekednek majd e komponensek együttműködésére és a különböző lapkák közötti különbségek eltüntetésére.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A Microsoft korábban már saját hatáskörben megbirkózott ezzel a feladattal, a Windows RT-t gyakorlatilag különböző verzióban kellett elkészíteni a kiválasztott hardverplatformokhoz (NVIDIA Tegra 3 és 4, később a Qualcomm Snapdragon különböző kiadásai). A linuxos oldalon ugyanígy folyik munka a különböző ARM lapkák közötti kompatibilitási réteg megteremtését célozva, a kernel 3.7-es kiadásában sikerült is elkészíteni ezt az általános, konszolidált ARM-támogatást.
Ilyen platform születésére már láttunk korábban példát, ez volt az "IBM PC compatible", még a 80-as években. Az IBM platformja ugyanis az x86-os utasításarchitektúrát használó processzor mellett több elemből állt (BIOS és ISA-busz), az operációs rendszer szintjén elérhető teljes bináris kompatibilitáshoz ezek mindegyikére szükség volt. Akkor az IBM PC-klónok úgy jöttek létre, hogy néhány BIOS-gyártó visszafejtette az IBM programját és azzal egyenértékű szoftverrel látta el a versenytársak PC-jét, ezzel megdőlt a Nagy Kék dominanciája a piacon, amely aztán az x86-alapú gépek tömeges terjedését és a platform sikerét okozta.