A kreatív szakmákban lemaradásban van a cloud
A cloud-megoldások fejlődése látványos több iparágban, s ma már az egyszerű tárolás mellett az alkalmazások elérésének rugalmassága, a kollaboráció és a verzióegyeztetés is a felismert előnyök között van. Nem minden területen sikerült azonban megugrani ezt a fejlődést, vannak teljes szakmák, ahol beragadtak az asztali kliensek.
Az ma már alapvetés, hogy az adattárolásban a cloud hódít, akár zenéről, filmekről, képekről vagy mondjuk vállalati rendszerek biztonsági másolatairól van szó. Emellett viszont számtalan üzleti alkalmazás is egyre több előnyt tud felmutatni, elég csak a Salesforce vagy a Google Apps rendszereire gondolni, különösen skálázódás és alacsony tőkeigénye miatt vonzó az ilyen megoldások használata.
Will Price, a Flite nevű SaaS hirdetési platform ügyvezetője viszont arra hívja fel a figyelmet a VentureBeat-en megjelent írásában, hogy mindezek a trendek a kreatív ipart messziről elkerülték. Annak ellenére, hogy a fotómegosztás, tárolás és szerkesztés lakossági megoldásai között rengeteg kiváló cloud-megoldást találunk, a professzionális részen megmaradt az asztali kliensek és az offline megoldások uralma. Az amatőr felhasználásra szánt online kreatív szoftverekből ugyan nincs hiány, ott van például az 50 millió aktív felhasználót számláló Aviary, ami a Flickr hivatalos böngészős képeszerkesztője, vagy éppen a Pixlr, amit az Autodesk vásárolt fel még 2011-ben, illetve a Picnik, amit a Google vett meg és integrált be a Google+ rendszerébe. Ezek azonban többnyire a lakossági igényekre fókuszálnak, ahol maximum kivágni, átméretezni, fehéregyensúlyt állítani és a piros szemet kijavítani kell.
Offline kreativitás
Abban a kategóriában a cloud megoldások kifejezetten jól működnek, hiszen az amatőr felhasználó nem szeret minden problémához alkalmazásokat telepíteni, nem akarja ismerni a megoldásokat, hanem örül annak, hogy az egyébként is online tárolt és rendszerezett képeit egy füst alatt rendbe is tudja tenni. Ráadásul semmiképp nem akar sok pénzt költeni ilyen szoftverekre.
Az Adobe az elmúlt év során robbantott egy bombát azzal, hogy a népszerű Creative Suite csomagját cloud elemekkel bővítette (tárolás, fájlmegosztás, projektkezelés) és előfizetéses rendszerben is elindította, de a hírekből úgy tűnik, hogy ez nem aratott komoly sikert a piacon. Pedig a professzionális képszerkesztésben rengeteg alapvető problémát lehetne kiküszöbölni, megoldani azáltal, ha a szerkesztők nem barikádozzák el magukat a számítógépükre - állítja Price.
A szakértő szerint az egyik legfontosabb előny, hogy nagyobb kreatív csapatban az ellenőrzés, folyamatok kezelése és a közös munka is jelentősen könnyebbé válik, illetve a fájlmegosztás és a verzióütközések problémáinak kiküszöbölése is kézenfekvő lesz. Egy másik jellemző probléma magának a szerkesztő szoftvereknek a frissítése és kompatibilitása. A webes alkalmazások központi frissítése miatt a verziószám, mint problémaforrás teljesen el tud tűnni, így az egész csapat (és a külsősök) is azonos, kompatibilis szoftvereket futtathatnak.
A fontos munkák során egy következő előny a kreatívok számára a cloudban, hogy a fájlok elvesztésének rizikója is minimális, minden tartalom automatikusan redundánsan tárolódik, a fotósnak, videósnak, szerkesztőnek nem kell folyamatos stresszben élnie, hogy mielőtt kimentené külső tárolókba az anyagait, történik-e valami a háttértáraival. Szintén nem elhanyagolható különbség, hogy a böngészőn keresztül elért alkalmazásokban a renderelési munkák és minden egyéb komoly számítási kapacitást igénylő feladatot is egy nagyságrendekkel komolyabb feldolgozó egység kezelhet és nem kell a szerkesztőnél lévő végpontokat az extrém teljesítmény felé tolni. Ez azt jelenti, hogy a munkaállomás feladata csupán a megjelenítés és az input (billentyűzet, egér, Wacom-tábla) kezelése lesz, a CPU-igényes munka folyhat a szervereken.
Kényszerfordulat
A fejlődésben való lemaradás azonban nem egyszerűen azért van, mert ez az iparág szeretne kimaradni a fent említett előnyökből. Az elmúlt években a komolyabb webes alkalmazások elterjedését leginkább az gátolta, hogy nem volt egy kellően komoly és megbízható környezet, amiben ezek futhattak volna. A Flash hibáit és gyengeségeit mindenki ismeri, a piac be is látta, hogy az egy halványodó technológia. A HTML5-JavaScript viszont még nem mutatta meg valódi erejét, az elfogadottságában is vannak fehér foltok, illetve a fejlesztői eszközök és az ökoszisztéma egyéb elemeiben is hiányosságok.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A változást érdekes módon éppen a lakossági webes eszközök fordulatai hozták meg, hiszen nem csak a YouTube kreált HTML5-ös lejátszót, de a Netflix is átváltott Silverlight-ról HTML5-re, illetve szinte minden online szolgáltatás szép is megteszi fokozatosan ezeket a lépéseket. Ezzel együtt a HTML5 kiszolgáló környezete is hatványozottan nő, a többképernyős környezetből fakadó problémák viszont csökkennek. Az egyik legnagyobb motiváció, hogy a webes piac, ahová az említett kreatívok dolgoznak, egyre inkább elvárják, hogy a létrehozott termékek komplexek legyenek és egyetlen kreatív projekt, egyetlen munkafolyamat fedje le a gyakorlatilag végtelen variációjú mobilos és egyéb képernyőket. Ugyan ez közel lehetetlen, a HTML5-alapú kreatív fejlesztői eszközök mégis abba az irányba mennek, hogy képesek legyenek segíteni a rengeteg ismétlést, az azonos folyamatok, szekvenciák, vizuális elemek újrahasznosítását a projektekben.
A korábban elegendő tempó és az egymás munkáihoz való hozzáférés ma már kevés, tudva azt, hogy már nem csak tévé és plakát van, hanem rengeteg különböző platform és kijelző is. Ugyan a felhasználók számára a platformok közti falak eltűnőben vannak, a fejlesztői oldalon épp ellenkezőleg hat, egyre több erőforrásba kerül a platformok párhuzamos támogatása. A cloud-megoldások elterjedését talán éppen ennek a hatásnak az ellensúlyozása fogja elindítani.