Leváltják a Linpack tesztet
Novemberben új benchmark váltja le a mérnöki-tudományos világban elterjedt Linpackot. A HPCG jobban hasonlít a mai szuperszámítógépes alkalmazásokra, így reálisabb képet adhat a gépek teljesítményéről mint az 1970-es években született Linpack.
Elérkezettnek látja az időt a Linpack benchmark leváltására a szerző Jack Dongarra és csapata. A lineáris algebrai egyenleteket megoldó programot a 70-es években fejlesztették a Tennessee Egyetemen, hogy az egyes gépek teljesítményét összehasonlíthatóvá tudják tenni mérnöki-tudományos számítások alatt. A szoftvert azóta szabványként használja a szuperszámítógépes szakma, a Top500 lista a Linpack alatt nyújtott teljesítmény alapján rangsorolja a világ legerősebb gépeit.
Dongarra szerint azonban mára a teszt felett eljárt az idő, a jelenleg alkalmazott mérnöki-tudományos rendszerek egészen más típusú feladatokat futtatnak, így a High Performance Linpackot (HPL) is ideje nyugdíjba küldeni. "A HPL rangsor már nem korrelál olyan erősen a valódi alkalmazások alatt nyújtott teljesítménnyel, különösképp a differenciálegyenletekre támaszkodó HPC alkalmazások széles körével, amelyek inkább a sávszélességre és a késleltetésre kényesek és sokszor véletlenszerű adatelérési mintát mutatnak" - írja Dongarra. "Igazság szerint elértük azt a pontot, amikor a nagy HPL teljesítményre tervezett rendszerek olyan tervezési elveket követelnek meg, amelyek a valódi alkalmazások futtatásakor hátrányt jelentenek, vagy szükségtelen alkatrészeket és bonyolultságot követelnek meg."
A mérnöki-tudományos számítástechnika ismert alakja példaként a 2012 novemberében a Top500 listát vezető Titan névre keresztelt szuperszámítógépet hozza fel, amely Opteron processzorokból és NVIDIA GPGPU kártyákból áll. Dongarra szerint az akkor csúcsnak számító 18 petaflopsos teljesítmény tisztán az NVIDIA Tesla K20 lapkáknak köszönhető, az Opteronok lényegében kiszolgáló feladatokat láttak el a benchmark futtatása során, mivel minden művelet a Teslákon futott és minden adat a Teslákhoz kapcsolódó memóriában volt. Ezzel szemben a Titanen futtatott valódi mérnöki-tudományos alkalmazások rendszerint az Opteron processzorokon futnak és csak bizonyos számítási műveletek elvégzésére veszik igénybe az NVIDIA lapkákat.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Dongarra szerint a jövőben még nagyobbra nyílik az olló a HPL és a valódi mérnöki-tudományos alkalmazások alatt nyújtott teljesítmény között, ezért szükségesnek látszik egy olyan új benchmark bevezetése, amely jobban hasonlít a jelenleg futtatott feladatokra. Ennek segítségével valósabb kép kapható az egyes rendszerek teljesítményéről, és a gépek tervezői is számára is iránymutatásul szolgálhat azt illetően, milyen döntéseket hozzanak egy rendszer összeállításakor.
A szakember egy új benchmarkot is javasol a Linpack leváltására, ez pedig a HPCG (High Performance Conjugate Gradient), amely C++ nyelven készül MPI és OpenMP könyvtárak felhasználásával. Az új benchmark egyelőre nem váltja le teljesen a Linpackot, amelyre a Top500 lista is épül, csupán kiegészíti azt. A 2013 novemberi listán már látható lesz a gépek HPCG alatt nyújtott teljesítménye is a Linpack alatt mért sebesség mellett, és ez alapján is rangsorolni lehet a rendszereket.