Sokat kért magáért a Nokia

Nem állt összhangban a Nokia piaci részesedése és a vételára, ezért a Microsoft lefújta a finn mobilgyártó megvásárlásáról folyó tárgyalásokat - közölte belsős forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal. A lap értesülései szerint a két fél igen előrehaladott tárgyalásokat folytatott még ebben a hónapban is, a vételárat illetően azonban nem közeledtek az álláspontok, így a szoftverház végül elállt a felvásárlási ajánlattól. A cikk szerint a tárgyalások végleg megfeneklettek, a felek többé nem beszélnek erről a kérdésről.

A Wall Street Journal szerint a Microsoftnak a Nokia piaci szereplésével akadtak problémái, a szoftverház szerint a gyorsan zsugorodó eladások nem indokolják a kért vételárat. A finn gyártó az elmúlt években gyorsan veszített piaci részesedéséből mind az okostelefonok, mind a hagyományos eszközök piacán, ma már mindkét szegmensben a Samsung a piacvezető.

^{Tavaly óta nagyot nőtt.}

A felvásárlás alapvetően helyes stratégiai döntés lett volna a Microsoft részéről, a vállalat mobil operációs rendszerét, a Windows Phone-t gyakorlatilag csak a Nokia veszi igazán komolyan a telefongyártók között, a Samsung és a HTC inkább androidos alapokon épít világverő eszközöket. A rendszer hosszabb távú életben maradásához ezért (továbbra is) elengedhetetlen a finn gyártó létezése és Windows Phone-lojalitása. A Microsoft ráadásul láthatóan nem vonakodik attól, hogy hardvergyártóvá váljon, saját PC-vel és tablettel már megjelent a piacon, a telefonok felvétele a portfólióba logikus következő lépésnek lenne - akár a Nokia felvásárlásával is.

Nem jó vétel?

A Nokia jelenlegi tőzsdei értékelése mintegy 14 milliárd dollár, tavaly nyár közepén azonban még csak 6 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett. Az ilyenkor szokásos 30-50 százalékos prémium mellett tehát a gyártó ma mintegy 20 milliárd dolláros áron lehetett volna a Microsofté, míg tavaly ilyenkor az ár akár 10 milliárd is lehetett volna. A megugró értékelést az indokolja, hogy a vállalat pénzügyei stabilizálódtak és hosszú távon is fenntarthatóakká váltak, noha a piaci áttörés, az érdemi részesedés megszerzése még várat magára. Érdemes persze megjegyezni, hogy a Nokia fénykorában több mint 400 milliárd dollárt ért - ami jól mutatja a gyártó szomorú állapotát.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A Microsoft számára kijózanító lehet a Google-Motorola felvásárlás is. Az egykor ragyogó amerikai gyártó gyakorlatilag eltűnt a nagy piaci szereplők közül és harmadrangú telefongyártóvá vált (a HTC, a RIM és a Nokia társaságában), miközben a csúcson a Samsung és az Apple tanyázik, őket távolról követi a Huawei-Sony-LG-ZTE négyes a második sorból, a régi nagy gyártók pedig futottak még kategóriát gyarapítják. A Motoroláért akkor a Google 12,5 milliárd dollárt adott, a vételárat a keresőcég a kiterjedt szabadalomportfólióval indokolta, a szellemi tulajdonnak szerepe lett volna megvédeni az Android-ökoszisztémát a Microsoft és az Apple jogi támadásaival szemben. A Google számításai nem váltak valóra, gyakorlatilag az összes androidos gyártó kövér licencdíjakat kényszerül fizetni a Microsoftnak, az Apple hadjárata pedig az igazságszolgáltatás lassúságán és saját kikezdhető szabadalmain bukott el.

Pénzügyi szempontból a felvásárlás melletti érv lehetett, hogy a Microsoft végre felhasználhatta volna hatalmas offshore készpénzállományának egy részét. Az amerikai vállalatok jellemzően az Egyesült Államokon kívül tartják a máshol szerzett profitot, mivel repatriálás esetén 30 százalékos társasági adó megfizetésére kényszerülnek. A cégek ezt az adót jellemzően nem fizetik meg, így jelentős készpénzmennyiség reked Amerikán kívül. Ez így van a Microsoft esetében is, az összeg egy részét így felhasználhatták volna a Nokia megvásárlására. A megvásárlásra egyébként bőven van pénz, a Microsoft jelenleg 69 milliárd dollárnyi készpénzzel és rövidtávú befektetéssel rendelkezik.