Négy-öt éven belül várható áttörés az Ultra HD sugárzásban

Négy-ötéves távlatban várható az Ultra HD, vagy más néven 4K-s tartalomsugárzás terén az első komolyabb áttörés, jóllehet az első 4K-s készülékek már most piacon vannak. Az új, a Full HD-nél négyszer nagyobb pixelszámot biztosító technológia bevezetésére a tévégyártókon túl a következő években a műsorgyártási- és továbbítási lánc összes szereplőjének fel kell készülnie, a 4K-s adás ugyanis a fejlettebb tömörítési eljárások ellenére lényegesen nagyobb sávszélességet igényel az elosztói hálózatokon, mint a jelenlegi HD-s adások továbbítása.

Lehagyja a HD-t

A SES Astra által rendelkezésre bocsátott friss előrejelzések szerint az Ultra HD felfutása jóval rövidebb időn belül lezajlik majd, mint az SD-ről HD-ra váltás. Igaz, az Ultra HD esetében némileg megkönnyíti a helyzetet, hogy a legtöbb stúdiotechnikai berendezés (elsősorban a kamerák) már most képes Ultra HD-ben rögzíteni és feldolgozni az adásokat, emellett a digitális mozik révén mozifilmek hosszú évek óta rendelkezésre állnak ebben a felbontásban is.

^{Ultra HD felbontású tévé az LG-től: már itthon sem elérhetetlen}

Az otthoni szórakoztatóelektronikában az Ultra HD leginkább a tavalyi évben kezdett felkapottá válni, az ITU ekkor adta ki a 4K és 8K Ulra HD szabványtervezetét, és még ugyanebben az évben bemutatta az első gyártó a világ első 4K-s tévékészülékét. A Sony a berlini IFA szakkiállítást és vásárt követően az idén januári CES-re is elvitte az XBR-84X900 típusú készüléket, ekkor már több gyártó is demózta saját megoldását, a CES egyik legnagyobb buzzwordje pedig egyértelműen az Ulra HD lett.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A technológia gyors és széles körű bevezetése elől a műsortovábbítási lánc oldalán a HEVC/H.265 tömörítési eljárás szabványosítása gördítette el az utolsó akadályt - ez lehetővé tette az infrastruktúra-tulajdonosoknak, hogy a vezetékes vagy vezeték nélküli műsorszóró hálózatokon hatékonyabban, kisebb sávszélesség-igény mellett továbbítsanak Ultra HD felbontású adást. Míg MPEG-4 AVC kódolással egy Ultra HD stream sávszélesség-igénye eléri a 40 Mbps-t (azaz az átlagos HD-stream négyszereést), addig HEVC-ben tömörítve ez 20 Mbps-re is leszorítható.

Új set-top boxok jönnek

Az Ultra HD felbontású tévék ugyanakkor önmagukban még kevésnek bizonyulhatnak a ténylegesen is jobb képminőségű tartalom megjelenítésére, jóllehet a fejlett felkonvertálásnak köszönhetően jóval látványosabb hatást képesek elérni, mint az első HD-tévék az SD tartalmakkal. A műholdas műsorszórásban érdekelt SES szerint a fizetős tévészolgáltatók kínálatában jövőre jelenhetnek meg szélesebb előfizetői kör számára az első olyan beltéri egységek, melyek fel tudják dolgozni az Ultra HD jelet. Még ugyanebben az évben várható az első Ultra HD-s sportközvetítés, a jövő évi labdarúgó-világbajnokságról.

Ettől függetlenül az igazi áttörés még négy évet várathat magára, a prognózis legalábbis azt jósolja, hogy 2018-ban a fizetős tévészolgáltatók kínálatában tömegesen elterjedhetnek az Ultra HD-s prémium csomagok, a 2018-as VB-t pedig már tévécsatornák széles köre közvetítheti majd ebben a felbontásban. Még tovább előretekintve várható, hogy tíz év múlva világszerte több mint 300 Ultra HD csatorna közvetít majd tartalmat, tizenöt év múlva pedig a tévégyártók által leszállított készülékek csaknem fele alkalmas lesz Ultra HD adások natív felbontású megjelenítésére.