Digitális átállás: ki fizet kinek?
Lapértesülések szerint nagyjából négymilliárd forintjába került az Antenna Hungáriának, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmentést adjon bizonyos kötelezettségek alól, melyeket a jogelőddel kötött hatósági szerződések írtak elő a cégnek. A pénz nagy része az MTVA-hoz került.
Gyakorlatilag kivásárolta magát számos olyan szerződési kötelezettség alól az Antenna Hungária, melyek többek közt jelentősen befolyásolják az idén zajló digitális átállási folyamatot. A kötelezettségek elhagyása emellett adott esetben az egész hazai műsorszóró piacra hatással lehet - áll a Népszabadság mai cikkében. A lap által megismert, 2011-es szerződésmódosítási dokumentum szerint az Antenna Hungária és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közt létrejött új szerződési feltételek értelmében a műsorszóró számos vállalásától megszabadult, cserébe mintegy négymilliárd forintot kellett kifizetnie a közmédiát üzemeltető MTVA-nak, mely egyben messze a legnagyobb ügyfele is a cégnek.
Gyors lekapcsolás
A Népszabadság szerint a téma most különösen aktuális, hiszen az NMHH nagyjából egy hónapja, március első felében hozta nyilvánosságra a földfelszíni sugárzású televíziózás digitális átállásának menetrendjét, illetve az átálláshoz kapcsolódó kampányok, támogatási konstrukciók fontosabb részleteit. A hatóság a március 11-i sajtótájékoztatóján két időpontot, egy július végi és egy október végi dátumot jelentett be - ezek után bizonyos körzetekben már csak digitális földfelszíni adások vételére alkalmas végberendezésekkel (lapotsévékkel, vagy beltéri egységekkel) lehet majd fogni ingyenesen a közszolgálati csatornákat (m1, m2, Duna TV, Duna World) és három kereskedelmi (RTL Klub, TV2, Euronews) adót.
Noha az átállás végdátumának a médiatörvény 2011-es módosításával 2014 végét jelölték ki, a kormányzat végül feltételezhetően azért hozta előrébb az időpontot, hogy az átállás révén felszabaduló frekvenciákat még idén értékesíteni lehessen, ezzel jelentős összeggel gazdagítva a költségvetést. Az analóg lekapcsolás azonban mindenekelőtt jelentős pénzösszeget - az NMHH tájékoztatása szerint mintegy 8 milliárd forintot - emészt fel, ezt részben az átállással kapcsolatos kommunikációs kampányra, részben a rászorulók támogatására költi a kormány.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az eredeti, 2008-ban megkötött hatósági szerződés értelmében az Antenna Hungáriának mind a kommunikációs kampányban aktívan részt kellett volna vennie, mind pedig a rászorulók támogatására ki kellett volna dolgoznia megoldást - utóbbi meg is történt, a szolgáltató egy hitelintézet és több kereskedelmi partner bevonásával nyújtott olyan hitelkonstrukciót, mellyel a mindenkori minimálbér egy százalékának megfelelő havi kölcsönösszegért cserébe lehetett DVB-T adások vételére alkalmas beltéri egységhez jutni. Ezzel a lehetőséggel azonban az Antenna Hungária szerint csak kevesen éltek.
Az állam által azóta kidolgozott támogatási konstrukció a fentinél sokkal gálánsabb lett végül. Az NMHH már tavaly közölt részleteket arról, hogy a rászorultakat lényegében ingyen látja el set-top boxszal, és ahol szükséges, antennával, valamint be is szereli az eszközöket és meg is tanítja azok használatára az érintetteket. Ennek a költsége a hatóság közlése szerint háztartásonként mintegy 25 ezer forint - a hatóság nagyjából 50 és100 ezer közti igénylésre számít.
Valamit valamiért
Az Antenna Hungária a támogatási konstrukcióval és a kommunikációs kampánnyal, valamint a DVB-H (mobiltévés) hálózat kiépítésével kapcsolatos 2008-as vállalásainak elengedéséért cserébe vállalta, hogy saját költségén 55 új digitális adót állít üzembe a lefedettség és a minőség növelése érdekében. A cég részben ennek köszönhetően az ingyenes MinDig TV és a fizetős MinDig TV Extra alapcsomagját ma már az ország lakosságának 98 százaléka számára biztosítani tudja, míg az egykori DVB-H multiplexen a lakossági lefedettség közelíti a 90 százalékot.
A műsorszórónak emellett a vállalások elengedéséért cserébe több jogcímen is jelentős összeggel kellett támogatnia a közmédiát üzemeltető MTVA-t - írja a Népszabadság. Az Antenna Hungáriának így 500 millió forint értékben kellett reklámidőt vásárolnia a közcsatornákon 2011 júliusa és 2012 novembere között, ám ezek nem a digitális átállásról szóló, általános ismeretterjesztő hirdetések voltak, hanem jórészt konkrétan a MinDig TV és MinDig TV Extra szolgáltatásokat népszerűsítették. Kábeltévés piaci szereplők szerint ez már önmagában jelentős piactorzító hatást válthatott ki, amit az is jól jelezhet, hogy a fizetős tévészolgáltatások piacán arányait tekintve az Antenna Hungária érte el tavaly a legnagyobb növekedést, a MinDig TV Extra szolgáltatás ügyfélbázisa pedig mára megközelíti a 100 ezret.
Az Antenna Hungáriának a Népszabadság szerint ezen felül másfél milliárd forinttal kellett támogatnia az MTVA-t azért, hogy a közmédia megszerezhesse az olimpiai és futball EB közvetítési jogokat, emellett további kétmilliárd forint támogatást kellett juttatni a szervezetnek a "digitális átállás elősegítése érdekében". Vagyis az Antenna Hungária összességében az elmúlt másfél évben mintegy négymilliárd forintos támogatást nyújtott az MTVA számára.
Egymásnak fizetnek
Az ezt az időszakot részben lefedő, tavaly március 31-én záródó 2012-es üzleti évében az Antenna Hungáriának egyébként 21,7 milliárd forintos nettó értékesítési bevétel mellett 2,23 milliárd forintnyi üzemi eredménye volt. Az értékesítés árbevételéből mintegy 7,4 milliárd forint az analóg műsortovábbításból, 3,97 milliárd forint pedig a digitális földfelszíni műsorszórásból folyt be a cégnek (nem számítva a rádiós műsortovábbítást). Úgy tudjuk, hogy az analóg és digitális műsorelosztásból származó bevétel jelentős része - csaknem háromnegyede - a cég legnagyobb partnerétől, az MTVA-tól származik.
A fentiek összességében a két szervezet, az Antenna Hungária és az MTVA jelentős keresztfinanszírozottságát mutatják, mely egyben alapot is adhat azoknak a régóta keringő piaci feltételezéseknek, melyek szerint az állam számára a 2005-ban privatizált műsorszóró potenciális felvásárlási célpont lehet.