Uniós pénzből kísérletezhet grafénnel a Nokia

Az Európai Unió a FET (Future and Emerging Technologies) program keretében  támogatni fogja a Graphene Flagship Consortium törekvéseit, jelentette be a Nokia. Az elkövetkező tíz évben a konzorcium 1,35 milliárd eurót kap majd, amit a grafénnal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre költhet. A grafén potenciális alkalmazási területei szerteágazóak, a jelenleg 74 európai partnerszervezetet, köztük több egyetemet is magába foglaló tömörülésben a Nokia képviseli a mobil elektronikai oldalt.

Mindenből a legjobbat

A grafén egyetlen atomnyi vastagágú, “kétdimenziós” grafitréteg, nem csak a világ egyik legvékonyabb és legkönnyebb anyaga, de háromszázszor erősebb az acélnál, átlátszó, hajlítható, és sokkal jobb vezető mint a réz. A manchesteri egyetem kutatója, Andrej Konsztantyinovics Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov fedezték fel a grafént 2004-ben, munkájukért 2010-ben Nobel-díjat is kaptak. Régóta hallani, hogy az integrált áramkörökhöz jelenleg használt szilícium fizikai korlátai egyre nagyobb akadályt jelentenek: szakértők szerint a grafén vonzó alternatíva, minden korábbinál kisebb tranzisztorok építhetők a segítségével, amik a további teljesítménynövekedés előtt is kaput nyithatnak. Magyarország a grafénkutatás egyik éllovasa.

Arról nincs szó, hogy a jövőben minden grafénból készülne, de kétségtelen, hogy egy sor területen vethető be az anyag a várakozások szerint; strapabíróbb, könnyebb és gyorsabb eszközök készíthetők a segítségével. Integrált áramkörök épülhetnek rá, átlátszó elektródaként érintőkijelzőkben lehet használni, napelemekbe szerelhető, és az orvostudományban is alkalmazható lenne. A Nokia konkrét tervei még nem ismertek a grafén kapcsán, a finn vállalat azonban azt már elárulta, hogy az anyaggal egy lépéssel közelebb kerülhetne a sokat emlegetett koncepciótelefon, a Morph megvalósításához.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

A Nokia 2006 óta foglalkozik grafénkísérletekkel, és bár állítása szerint eddig is ígéretes előrehaladást tudott felmutatni, a legnagyobb felfedezések még csak most jöhetnek. Az Európai Unió támogatása nem csak a nanotechnológiaában rejlő lehetőségeket sejteti, a grafén közgazdasági szempontból is előnyös lehet, amennyiben Európa a grafénipar központjává válik, és így munkahelyeket teremt szerte a kontinensen.  “A grafénforradalom küszöbén állunk. Előbb kitaláltuk, hogyan állítsunk elő olcsón vasat, ami az ipari forradalomhoz vezetett. Aztán jött a szilícium. És most elérkezett a grafén ideje” - mondta Jani Kivioja, a Nokia Research Center vezető kutatója.

A Samsungot is érdekli

A grafénban a Samsung is óriási lehetőséget lát, tavaly májusban jelentette be, hogy grafénalapú tranzisztort fejlesztett ki. A dél-koreai vállalatnak sikerült áthidalnia a graféntranzisztorok egyik alapvető problémáját is, miszerint nem lehet kikapcsolni őket, így alapvetően alkalmatlanok a digitális elektronikában történő használatra. A korábbi kísérletek során félvezetővé próbálták átalakítani az anyagot, így viszont az veszített a vezetőképességéből, a Samsung tehát másik utat választott: grafénból és szilíciumból készített Schottky-gátat, ami állítható magassága révén kapcsolóként viselkedik.