Jövőre érkezik az első héliummal töltött merevlemez
Még 2013-ban bemutatja első héliummal töltött merevlemezét a Hitachi. A ritkább gáz használatával csökken a fogyasztás és nő a kapacitássűrűség, a gyártási költség azonban emelkedhet.
Már jövőre, 2013-ra elkészül a Hitachi első sorozatban gyártott héliumtöltésű merevlemeze - jelentette be a gyártó. A technológiát nyolc éve fejleszti a Western Digital által felvásárolt, de még teljesen be nem olvadt Hitachi, a cég képviselői szerint a héliumos töltés mára megérett a sorozatgyártásra.
A héliumos töltés számos előnye abból származik, hogy a hélium sűrűsége mindössze egyhetede a levegőének. A sűrűbb levegőhöz viszonyítva a mozgó fejek által keltett légörvény sokkal kisebb vibrációt okoz, így a fej pozicionálása pontosabb lehet, a lemezre így vékonyabb sávokban, tömörebben írható adat. A hélium másik előnye, hogy a forgó lemezek kisebb súrlódással találkoznak, így több lemez kerülhet a termékekbe és azok gyorsabban pöröghetnek. További előny, hogy a fejek és a forgó lemezek légellenállásának csökkenésével csökken a meghajtó hangereje és energiafelvétele is.
A Hitachi képviselője szerint a levegős merevlemezek ideje lassan lejár, a héliumos modellek ugyanis nagyobb kapacitássűrűséget tudnak elérni, a légmentes szigetelés technológiája pedig megérett a szériagyártásra. A hélium töltőgáz használatával a gyártó 23 százalékos fogyasztáscsökkentést és 40 százalékos kapacitásnövekedést tudott elérni. A jó hír, hogy a technológia használata teljesen transzparens, így a szabványos méretek és csatolók használhatóak tovább gond nélkül.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
A héliumos merevlemezek elterjedésének eddig számos akadálya volt. Egyrészt a gyártási költségek számottevően, a végfelhasználó számára is jól láthatóan megnövekednek, másrészt tisztázatlan a hélium használatának hatása a merevlemez élettartamára. Ugyan a légmentesen zárt környezet jobban kontroll alatt tartható mint a lezáratlan levegős, így magasabb megbízhatóság érhető el, ezzel ellentétes irányú hatás azonban, hogy a hélium egy nagyságrenddel rosszabb hővezető mint a levegő, így a mozgó alkatrészek hűtésében gyakorlatilag egyáltalán nem tud besegíteni.
A hélium alkalmazása ugyanakkor más problémákat is felvet. A merevlemezekben az olvasófej hagyományosan vékony légpárnán úszik a lemez felszínén, a gáz lecserélése így alapvetően változtatja meg az író-olvasó fej repülési tulajdonságait. Ezért komoly kutatásokra volt szükség a technológia beérlelésére - a Hitachi bejelentése alapján ez sikeresnek bizonyult.