Általános bizalomvesztéshez vezet a telefonadó

A július 1-től érvényes adóváltozások miatt több telefontársaság döntött úgy, hogy az előfizetési díjaikat, percdíjaikat emelik. Mivel a szektort egy új adó megjelenése kényszeríti erre a lépésre, a tevékenységüket szabályozó ágazati törvény, az Eht. lehetőséget biztosít arra, hogy a meglévő, akár hűségszerződéseket egyoldalúan módosítsák.

Nehéz búcsú

Erre a jogszabályra hivatkozva a szolgáltatók olyan esetekben is módosíthatják egyoldalúan a szerződéseket, ahol a fogyasztó és a társaság között kifejezetten a tarifacsomag változatlanságára vonatkozó 1-2 éves hűségszerződés köttetett. Fontos tudni, hogy a fogyasztó is felmondhatja ezeket a szerződéseket, ám ebben az esetben olyan mértékű kötbért kell fizetnie a szolgáltató számára, amely tulajdonképpen megegyezik a szerződés idejére vállalt teljes fizetési kötelezettséggel.

Amennyiben a szolgáltató egyoldalúan módosítja a szerződést, a fogyasztó (amennyiben a módosítás számára hátrányos) felmondhatja a szerződést, ám jóvátételt, kötbért szerződés szerint nem jogosult kapni. Amit tehet, az az, hogy marad a szerződésben az új (magasabb) tarifával, vagy felmondja a szerződést, s másik társaságot keres, nyilván szintén magasabb tarifával.

Az ember azt hinné, hogy a hitelintézetek esete felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az aránytalanságok súlyos kormányzati és szolgáltatói bizalomvesztéshez vezetnek, azt ugyanis lehetetlen az embereknek hitelesen megmagyarázni, hogy az egyik fél fizet, ha felmondja a szerződést, a másik pedig nem. A kormányzat (ténylegesen az adót megszavazó országgyűlés) persze kimondja, hogy nem szabad áthárítani a megszavazott adót, ám mivel eszköze és jogi alapja ennek betartására nincsen, a szerződések egyoldalú módosítását lehetővé tevő jogszabályt azonban ő tudná módosítani, a nyilatkozat hitelessége, egyben a politikai elit szavahihetősége ismételten megkérdőjelezhető.

Egyoldalú tisztességtelenség

Mivel mind a hitelek esetében, mind a jelen esetben ágazati jogszabály meghatározza, hogy mely esetekben módosítható egyoldalúan a hűségnyilatkozattal ellátott szerződés, a jogi útra tévedő fogyasztóknak nincsen könnyű dolguk. A polgári törvénykönyv 209. §-a meghatározza a tisztességtelen szerződési feltételek körét, melyek terén külön kormányrendelet ad további eligazítást. Az egyoldalú kikötéseket gyakran minősítik tisztességtelennek a bíróságok, akár visszamenőlegesen érvénytelenítve azokat. Kérdés, hogy kifejezett tekintettel a felmondás esetére a fogyasztó által fizetendő kötbérre mit reagálna a bíróság, megfelelő ernyőt jelentene-e a tisztességtelenség fölé az Eht. említett szabályozása.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Úgy gondoljuk, hogy a szektor iránti bizalom megtartása, javítása érdekében az lenne a leginkább megfelelő lépés, ha legalább a tarifacsomagokra vállalt hűségszerződéseket hagynák a szolgáltatók a megállapodott árral kifutni, ám két társaság esetében ebben a kérdésben már megszületett a döntés: nem a fogyasztók mellett döntöttek. Kérdés, hogy ezekben az esetekben is évekig tartó perekre, izgalomra, felülvizsgálatra és kártérítésekre számíthatunk, vagy a lakosságnak a hitelválság után már magasabb az ingerküszöbe?

Ziccer a negyediknek

S nem szabad elfelejteni azt sem, hogy érkezik a negyedik mobilszolgáltató, akinek talán lesz lehetősége megfelelően megágyazott kommunikáció mellett az elégedetlenek felszívására – a hírek szerint a szolgáltatóváltást elősegítő számhordozás megkönnyítését már előkészítette a jogalkotó, a vonatkozó jogszabály módosításával.

A cikk szerzője, Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadócég ügyvezetője, korábban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivőjeként és a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatójaként tevékenykedett.