Robbanás előtt a gépek közti kommunikáció
Jelentős felfutás előtt áll a gépek közti kommunikáció (angol szaknyelven machine to machine, vagyis M2M) szegmense, amiből a hazai mobilcégek is profitálni szeretnének.
A gépek közötti kommunikáción alapuló M2M-technológia gyors hazai terjedésére számít a Telenor Magyarország: 2020-ra az így összekapcsolódó eszközök száma elérheti a 40 milliót hazánkban - hangzott el a szolgáltató tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A cég szerint az automatikusan működő, gépek közti kommunikációs technológiákat ma jellemzően flottakövetésre és biztonságtechnikai célokra használják a partnerek, de népszerű felhasználási terület a távleolvasás is.
A norvég Telenor csoport jelentős anyagi és fejlesztési erőforrásokat csoportosít erre a szegmensre, nem véletlenül: Az előrejelzések szerint 2020-ra világszerte 15 milliárd gép fog mobiltechnológia segítségével kommunikálni egymással, a szegmens tehát az okostelefonok és a tabletek után a mobil adatkapcsolatok újabb húzóágazatává válhat. Az anyavállalat az M2M megoldások fejlesztésére egy külön szervezetet is létrehozott Telenor Objects néven, a magyarországi leányvállalatnál elérhető megoldások is az itt fejlesztett keretrendszerre épülnek.
Bye-bye IT, helló kovász, helló kuvasz! Az IT-szakma az elmúlt években már a sokadik krízisén esik át, és egyre többeket gondolkodtat el: van-e élet a szakmán kívül?
Az M2M kommunikáció iránt nem csak a Telenor elkötelezett, az energiapiaci szolgáltatásokat kínáló Magyar Telekom már a 2010-es piaci belépéskor is kiemelte, az M2M rendszerek az energiaszolgáltatásoknál és energiafelhasználásnál kulcsszerephez juthatnak az otthonvezérlés és távoli leolvasás révén. A Vodafone-nak is vannak különböző M2M projektjei, így a piros szolgáltató több jelentős partnerrel is szerződött flottakövetésre.
Az efféle szolgáltatások terjedését nagy mértékben segítheti, ha az operátorok hozzájutnak olyan elkülönített frekvenciablokkokhoz, melyek a gépek közti kommunikáció hatékony lebonyolítására használható. Tipikusan erre a feladatra lenne alkalmas az egykoron NMT-alapú mobilkommunikációs célokra használt 450 MHz-es sáv. Az itt elérhető sávszélesség ugyan jellemzően kisebb, de az M2M-kommunikáció szempontjából ez kevéssé lényeges kritérium, ellenben az országos lefedettség alig néhány tucat bázisállomással, vagyis költséghatékony módon megvalósítható lenne.