Ütős okostelefonos chip lett a Medfield
A Consumer Electronics Show-n az Intel fellebbentette a fátylat okostelefonokba és tabletekbe szánt rendszerchipjéről, amelyet korábban Medfield kódnéven fejlesztettek. A vállalat két partnert is magához édesgetett, még idén jönnek az első Intel-alapú Motorola és Lenovo mobilok.
Az Intel régóta szeretne betörni az okostelefonok és tabletek szegmensébe, amelyet jelenleg az ARM utasításkészlet-architektúrára építő chipgyártók (Qualcomm, Texas Instruments, Samsung, NVIDIA, stb.) uralnak. Az iPhone, majd az iPad piacra kerülése berobbantotta ezeknek az eszközöknek a piacát, amelynek eredményeképp 2011-ben elemzői becslések szerint közel 500 millió ilyen eszköz fogyott - szűk másfélszer annyi mint PC.
Az ultramobil processzorok piaca értékben még nem jelentős, a PC-processzoroknak hozzávetőleg a tizedét tette ki 2011-ben, éves szinten mintegy 4 miliárd dollárt, azonban míg a PC-k piaca alig nő, az ultramobil eszközöké robbanásszerű bővülést mutat. Néhány éven belül az okostelefonos chipek forgalma elérheti a PC-kbe szánt processzorokénak a harmadát, felét is - egy évente 15-20 milliárd dolláros, több százmillió darabos piacról a legnagyobb chipgyártóként az Intel nem maradhat le, a cégnek szüksége van a volumenre, hogy a gyártástechnológiai fejlesztésekre költött dollármilliárdokat amortizálni tudja.
Az első okostelefonos Atom
Az ultramobil piac meghódítására született az Atom processzorcsalád, amely egészen eddig a cég minden erőfeszítése ellenére alkalmatlan volt arra, hogy az ARM-alapú lapkákkal az okostelefonos, tabletes megrendelésekért versenyezzen. A legnagyobb problémát az ARM-alapú rendszerchipekénél jóval nagyobb fogyasztás jelentette. A gyártástechnológiai fejlesztések és a chiptervezési erőfeszítések azonban megtették a hatásukat, a 32 nanométeres technológiával készülő Medfield kódnevű lapka a ma kapható ARM-chipekével összemérhető fogyasztási mutatókkal rendelkezik, így már alkalmas egy okostelefon vagy egy tablet meghajtására - az x86 utasításkészlet-architektúra használata már nem jelent hátrányt fogyasztásban vagy hőtermelésben. A chipgyártó és a legelterjedtebb okostelefonos szoftverplatform szállítója, a Google között létrejött stratégiai megállapodás révén az x86 pedig már nem csak megtűrt vendég az Android-világban, hanem ugyanolyan támogatott platform mint az ARM.
A Medfield - végleges nevén Atom Z2460 - rendszerchip a csúcskategóriás ARM lapkákkal ellentétben mindössze egy processzormagot tartalmaz 512 kilobájt L2 cache-sel, amely maximálisan 1,6 GHz-en működik és támogatja a Hyper-Threading technológiát, így két szál párhuzamos végrehajtására képes. Az Intel az Imagination Technologiestől licencelt PowerVR SGX 540 grafikus magot építette a processzormag mellé, amely maximum 400 MHz-en üzemel, a videodekóder és -enkóder szintén az Imagination Technologies szellemi tulajdona.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A chip kétcsatornás, 400 MHz-es LPDDR2-t támogató memóriavezérlővel rendelkezik és az Intel gyártástechnológiája végre támogatja a PoP (package on package, "emeletes lapka") elrendezést is. Ennek megfelelően a memóriamodulok (maximum egy gigabájt) a processzor fölött kapnak helyet, így kisebb lehet az alaplap és nagyobb az akku. A korábbi mobilokba szánt Atomok egyik legnagyobb problémája a soklapkás kivitel volt, ezt így az Intelnek sikerült egyetlen lapkányi területre integrálni.
Versenyképes, sőt
Az Intel nemrégiben nyilvánosságra hozott egy diát, ahol a Medfield teljesítményét és fogyasztását hasonlította össze a konkurensekkel, azonban hogy pontosan melyik chipekkel, azt akkor nem hozta nyilvánosságra a cég. Most azonban lehullt a lepel a Medfield teljesítményéről és fogyasztási adatairól: az egymagos lapka a ma elérhető összes kétmagos ARM-chipet felülmúlja teljesítményben, miközben a fogyasztása azokkal összemérhető. Az Intel által épített Medfield referenciatelefon készenléti állapotban mindössze 18 mW-tal megelégszik, webböngészés alatt 1 wattot, 720p videolejátszás alatt pedig 850 mW-ot fogyaszt, ezek az értékek egy Samsung Galaxy S II vagy egy Apple iPhone 4S adataihoz közelítenek, egyes pontokon pedig meg is haladják azt: teljes terhelés alatt például az Atom kevesebbet fogyaszt, mint az Apple A5 okostelefonos változata.
Mivel az Androidon az alkalmazások egy virtuális gépben futnak, azok hardverfüggetlenek, így az Atom-alapú készülékeket ugyanúgy elindulnak az operációs rendszerre eddig fejlesztett alkalmazások mint az ARM-alapú készülékeken. Kivéve akkor, ha a valamilyen ARM-specifikus kódot tartalmaznak, bár az Intel szerint a Marketen elérhető alkalmazásoknak csak mintegy negyede ilyen, például a 3D játékok vagy más, teljesítményigényes szoftverek. Annak érdekében, hogy a kompatibilitási problémákat orvosolja a cég, kidolgozott bináris fordítási megoldást, amely valós időben fordítja az ARM-specifikus rendszerhívásokat x86-ra, ezzel biztosítva a szoftverkompatibilitást x86 és ARM között - igaz, a fordítást teljesítménnyel meg kell fizetni. Hogy pontosan mennyit, azt egyelőre nem tudni, a vállalat nem hozott nyilvánosságra technológiai részleteket. Mindenesetre kijelenthető, valósidejű fordításnak köszönhetően az x86-os architektúra megjelenése nem fragmentálja az androidos alkalmazásokat.
Beszállt a Lenovo és a Motorola
A Motorola és az Intel között több évre szóló stratégiai megállapodás jött létre, amelynek értelmében idén több Atom-alapú okostelefon és tabletet is érkezik az amerikai gyártótól. "Örömmel működünk együtt az Intellel, hogy az Atom platformra épülő okostelefonokat és tableteket hozzunk ki fogyasztók és üzleti felhasználók számára" - mondta Sanjay Jha, a Motorola Mobility vezére. "Noha már 5 milliárd mobiltelefon-előfizető van világszerte, csak kevesebb mint 800 millióan használnak okostelefont." Hasonlóan az alaplapokhoz vagy különféle formátumú szerverekhez, az Intel az okostelefonok piacára is beszáll egy referenciakészülékkel, amelyet a gyors piacra jutás érdekében a gyártók akár egy az egyben meg is vehetnek és saját márkájuk alatt értékesíthetik - a Lenovo által bejelentett, a második negyedév során először Kínában piacra kerülő K800 okostelefon is az Intel referenciakészülékén alapul.
Az Atom mögé álló okostelefon-gyártók egyike sem számít meghatározónak a piacon, ha a puszta eladási adatokat nézzük - a Lenovo a Gartner szerint mindössze a világpiac 0,3 százalékát tartja kézben, míg az egykor szebb napokat látott, az Androidra az elsők között fogadó Motorola Mobility részesedése a 4 százalékot sem éri el. Utóbbi cég felvásárlásáról azonban tavaly döntött a Google, ez pedig nagy fegyvertény az Intel számára: ha az Android platform fejlesztőjének "házi" készülékgyártója az Atom mellett teszi le a voksát, a Google mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Android legalább olyan jól fusson x86-os chipeken mint ARM-on, de inkább jobban. A keresőcégnél feltehetően belátták, hogy az Android akkor lehet az "okostelefonos világ Windowsa", ha ugyanúgy ott áll mögötte az Intel, mint ahogy a PC-s világban a Microsoft mögött.
A Medfield jelenlegi formájában a "tavalyi" ARM-lapkákkal szemben versenyképes a nyilvánosságra hozott adatok szerint, de még nem tudni, hogy alakul a teljesítménye az "idei" generációval szemben (pl. NVIDIA Tegra 3, Qualcomm Krait, Apple A6, TI OMAP 5, stb.) - ezekkel szemben feltehetően már nem teljesít olyan fényesen az egy szem 5 éves Bonnell processzormag. Márpedig az év második felében érkező Motorola készülékeknek ezekkel kell felvenniük a versenyt. Ezért valószínűleg nem a Medfield lesz az az Atom-generáció, amellyel az Intel hatalmas részesedést és volument ér el az okostelefon- és tabletpiacon, azt azonban jól mutatja, hogy az x86-ot tovább nem lehet leírni az alacsony fogyasztású chipekről között sem.
A tűzijáték elkezdődött
Az Intel láthatóan elkötelezett amellett, hogy a PC-k és a szerverek után az ultramobil eszközök piacát is meghódítsa, ennek érdekében az Atom fejlesztési és kiadási ciklusát felgyorsítja. Várhatóan még az idén érkeznek további Medfield-derivatívák erősebb (PowerVR SGX 543 MP2) grafikus vezérlővel és kétmagos kivitelben. A belépő szintű termékek piaca számára pedig készül egy alacsonyabb órajellel és fogyasztással rendelkező változat.
Jövőre pedig piacra kerül a 22 nanométeres technológiával gyártott Atom-generáció, amely már szakít a lassan öt éves eredeti Bonnell-maggal. Ez ideális esetben drámai teljesítménynövekedést jelenthet, ahogy az in-order architektúráról a ma már az ARM-processzorok körében is általánosnak számító out-of-order végrehajtásra áll át. A gyártástechnológia-váltásnak köszönhetően a chip fogyasztása is esni fog - 2013-ban tehát minden telefonvásárlónak számolnia kell majd az Intellel is.