Elkaszálhatja az EU a nemzeti mobilfizetési rendszert
Ma tárgyalja a Parlament a november végén benyújtott, "nemzeti mobilfizetési rendszer" létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Szakértők szerint ha el is fogadják a számos ponton kérdéses és zavaros törvényt, az EU - a telekomadóhoz hasonlóan - ismét vizsgálatot indíthat.
A Napi Gazdaság információi szerint a Parlament ma vitatja meg azt a törvényjavaslatot, melyet november 30-án nyújtott be a magyar törvényhozás elé egy kormánypárti képviselő. Ez a törvényjavaslat nemzeti mobilfizetési szervezet létrehozását, valamint a jelenleg széles körben használt mobilvásárlási szolgáltatások (ezek közé tartozik például a mobilos parkolás, vagy autópályadíj-vásárlás) teljes állami kontrollját kezdeményezi.
A Parlament oldalán elérhető törvénytervezet szövegezése "központosított mobil értékesítésű szolgáltatásnak" nevezi egyebek mellett a parkolási szolgáltatást, az autópályadíjat, valamint minden, közvetlenül, vagy közvetetten állami vagy önkormányzati tulajdonú szolgáltató által üzemeltetett közlekedési szolgáltatást. Ezen szolgáltatások egy részéért ma a mobilszolgáltatókon keresztül lehet fizetni, többnyire SMS-küldéssel, a szolgáltatók itt valójában közvetítőszerepet vállalnak, cserébe kényelmi díjjal terhelik meg az ügyfél mobilszámláját.
Ennek az időszaknak vethet véget a mostani törvény - ha jogerőre emelkedik -, mely alapján a kormány a javaslat (2) pontja szerint rendeletben előírhatja, hogy az ügyfél a szolgáltatás megvásárlása esetén a kényelmi díjat a nemzeti mobilfizetési szervezetnek, vagyis az államnak köteles megfizetni. Ma egyébként egy parkolási tranzakció után jellemzően 75 forint, egy autópályadíj-fizetési tranzakciót követően pedig 150 forint kényelmi díjat kell fizetniük az ügyfeleknek.
AI az IT-ban: ennek már fele sem tréfa Június 16-án érkezik az idei első kraftie meetup!
Szakértők szerint a törvényjavaslat, mely a mobilszolgáltatókat, és a mobilvásárlási tranzakciók jelentős részét koordináló Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt.-t egyaránt hátrányosan érintheti, két pontos is uniós versenyjogot sért: egyrészt a mobilvásárlási tranzakciók teljes állami koncentrációja indokolatlan állami beavatkozás, másrészt az állam gyakorlatilag szabadpiaci versenybe avatkozik be ezzel.
Bár erről egyelőre semmilyen előzetes EU-s nyilatkozat nem született, a törvény hatályba lépése után a fentiek miatt könnyen elképzelhető, hogy a nemzetközösség végrehajtó szerve, az Európai Bizottság vizsgálatot indít Magyarország ellen, ahogy tette azt a telekommunikációs cégekre kivetett különadó esetében is. Brüsszel éppen szeptember végén tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy a telekommunikációs különadó jogellenes, és amennyiben a kormány nem tájékoztatja két hónapon belül a Bizottságot az uniós jog megfelelő alkalmazásáról, az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.