Online szolgáltatások felé mozdul az AIDA64

Október utolsó hetében megjelent a magyar fejlesztésű rendszerdiagnosztikai, sebességmérő, rendszertesztelő és menedzsment-szoftver, az AIDA64 legújabb, 2.0 verziója. Az új verzió szokás szerint támogatja a legújabb hardvereket, beleértve a még meg sem jelent Intel Sandy Bridge-E, Sandy Bridge-EP, Cedarview és Ivy Bridge processzorokat, valamint az AMD "Bulldozer" magos lapkákat is. Az AIDA64 sebességmérései és a stabilitásteszt is kihasználja az új Intel processzorok AVX utasításait és az AES-NI hardveres gyorsítást is.

Az AIDA64 2.0 a processzorok mellett számos új hardvert támogat még, beleértve több AMD és NVIDIA grafikus chipet, valamint részletes információkat képes megjeleníteni a Western Digital merevlemezeiről és SSD-iről is. A szoftver egyedi hardver- és szoftverdiagnosztikai megoldásokat nyújt a Microsoft Windows Virtual PC, Oracle VirtualBox és VMware Workstation virtualizációs környezetekhez is, valamint virtuális hardverazonosítással is rendelkezik, amely már kezeli a legújabb VMware Workstation v8 kiadást is.

Az új verzió legfontosabb újdonsága azonban az online frissítés lehetősége. A felhasználó beállíthatja, milyen gyakran keressen frissítéseket az AIDA64, az újdonságok közé tartozik az opcionális frissítési csomag helyi mappába történő mentése is. Heti gyakoriságúak az AIDA64 béta frissítések, s folyamatosan bővül a hardver adatbázis is, amely már 133 ezernél is több eszközt tartalmaz.

Az AIDA64 2.0 megjelenése alkalmából a HWSW a szoftver vezető fejlesztőjével, Miklós Tamással beszélgetett.

HWSW: Nem került a szokásosnál több újdonság az AIDA64 2.0-ba, mégis főverziót váltottatok. Mi ennek az oka?

Miklós Tamás: Be kell valljam, a fejlesztés üteme nem így volt megtervezve, az AIDA64 1.80-ban bemutatkozott SensorPanelt és az automatikus frissítést egyszerre szerettük volna bemutatni, és egy OpenCL-alapú GPGPU benchmarkot is terveztünk, de ez már kimaradt a 2.0 verzióból. Amikor tavaly nekiálltunk az OpenCL-alapú stabilitástesztnek, sok dokumentációt elolvastunk, példakódokat bogarásztunk, aztán ezek alapján készült egy rutin,  de nem működött jól, nem adott értékelhető eredményt. Azt hittük, ezt a driverek kiforratlansága okozza, a Catalystban akkor még nem volt benne az APP SDK de az NVIDIA driverekből is hiányzott a jelenlegi szintű, kiforrottságú GPGPU- és OpenCL-támogatás.

Úgy döntöttünk, később visszatérünk erre, amire szeptemberben sor is került és tiszta fejjel nekikezdve akkor döbbentünk rá, teljesen tévúton jártunk.  Elkezdtük újraírni az egészet az alapoktól és most úgy tűnik, tavasszal lesz kész. Az OpenCL-alapú stabilitásteszthez az alapok megvannak, béta állapotban a következő AIDA64-verzióban benne is lesz, a felhasználók elkezdhetik tesztelni. Szeretnénk az Ivy Bridge-dzsel együtt kiadni, az Intelnél is számítanak ránk, mi is számítunk rájuk.

A GPGPU-támogatásra azért van szükség, mert AIDA64-gyel jelenleg nem lehet egy gép összes részegységét stabilitásra tesztelni, a rutin csak a processzort, a memóriát meg a háttértárat terheli, a GPU-t nem, erre lenne jó az OpenCL. Az AMD oldaláról elég erős a nyomás, nagyon szeretnének egy platformszintű tesztet ami a CPU és a GPU teljesítményét is leméri és összeadja az eredményeket, ez főleg a Llanónál jóval erősebb GPU-t tartalmazó Trinity 2012 elejére ígért érkezése miatt lenne fontos nekik. A távlati terveinkben szerepel egy olyan stabilitásteszt is, ahol az egész ablak három dimenziós és valamilyen látványos dolgot csinál, például hullámzik, szőrösödik vagy pörög.

Aztán azért se sikerült úgy haladni ahogy terveztük, mert egyfajta referenciává váltunk új CPU-architektúrák és memóriák támogatása terén, az évek során egész szoros kapcsolatot építettünk ki az Intellel és az AMD-vel és igyekeztünk egy új AIDA64-verziót valamilyen hardveres újdonság megjelenéséhez időzíteni. De az AMD csak nem akarta kiadni a Bulldozert, hiába állt készen a szoftverünkben a teljes támogatás júniusra, a rajt tervezett időpontjára, a dátumot néhány hónapon belül kétszer is eltolták és vele az AIDA64 2.0 is tolódott.

HWSW: Mi a legnagyobb kihívás amivel a fejlesztéskor találkoztok?

Miklós Tamás: Rengeteg ötletünk van, csak képtelenség ezeket megvalósítani olyan gyorsan ahogy szeretnénk, én is szeretném ha a GPGPU-kód meglenne holnapra és dolgozunk is rajta keményen. Ugyanakkor vannak olyan akadályok amiken nem tudunk könnyen átjutni mert nem rajtunk múlnak, az Intel például hónapok óta ígérgeti a Sandy Bridge-E platformot és nem küldi. Tudjuk hogy ott van az inteles kapcsolattartó asztalán de először nem volt processzor az alaplaphoz, aztán lett processzor de hiányzott a cooler, aztán kiderült hogy BIOS-t is kéne frissíteni. Az AMD is sokszor megígéri hogy küld hardvert, ami aztán nem jön meg vagy nem akkor jön. Végül van hogy csak távoli elérést kapunk RDP-n keresztül egy géphez ami néha működik, néha nem.

Az AIDA64 megjelenése előtt egy héttel jött az Inteltől a levél, hogy kétségeik vannak a Hash benchmarkunk AVX-optimalizációjával kapcsolatban, pedig már december óta használják, de most mégis eszükbe jutott, mutassuk be mit csinál a program, pedig ők ezt a Performance Monitorban pontosan látják. Mivel mégse akartuk elküldeni a dinamikus kódgeneráló rutinunkat, küldtünk egy statikus kódot, és az Intel szakértője jelezte, hogy az AVX optimalizációs kézikönyvben melyik oldalon melyik passzust kellene jobban megnézzük és tényleg, az ott leírtakat alkalmazva több mint 10 százalékkal javult az eredmény. A benchmark-fejlesztőnket nagyon érzékenyen érintette hogy nem gondolt erre az optimalizációs lehetőségre, akármilyen nyakatekert dologról is volt szó.

Módosítottuk a kódot az AIDA64 2.0-ban, és az Intelnél dolgozó kapcsolattól jött is egy kedves levél, hogy ha legközelebb is kétségünk van azzal kapcsolatban, elég jól optimalizáltunk-e, szívesen segít nekünk de miért kellett volna hogy kétségünk legyen, honnan kellett volna gondolnunk hogy még 10 százalékkal gyorsabb is lehetne? Mindenesetre a történekből tanulva jeleztük az Intelnek, hogy szeretnénk minél több információt az AVX2-ről és az Ivy Bridge-ről, kaptunk is ígéretet arra, hogy 4 hét múlva küldik, de mi már felkészültünk arra hogy  az lehet akár 3 hónap is.

HWSW: Az új hardverek támogatását hogy oldjátok meg?

Miklós Tamás: Az lenne az ideális, ha a gyártók egy-két hónappal a debütálás előtt küldenének új hardvereket, dokumentációt az exkluzív képességekről, például hogy egy ASUS alaplap ROG chipjéből hogy lehet információkat kiolvasni, vagy legalább küldjenek AIDA64 riportot a megjelenés előtti termékekről. A legtöbb cég ezek közül csak az egyiket teljesíti. Termékmintát szinte senki sem küld amióta válság van, előtte még csak-csak ki lehetett sajtolni egyet-kettőt, ma már legfeljebb RDP-vel adnak hozzáférést vagy bejön egy riport egy hardvertesztekkel foglalkozó oldaltól, vagy valakitől, akinek van legális vagy kevéssé legalális hozzáférése megjelenés előtti hardverekhez. Mi aztán átbogarásszuk a riportot és a regiszterdumpok alapján virtuális gépeket építünk, az AIDA64 saját detektálómotorját verjük át processzor- és alaplap-emulációval, ezzel jól tudjuk tesztelni, hogy egy valódi rendszert hogy fog felismerni a program és így fejlesztjük tovább.

^{A detektálómotort "átverve" bármilyen platform emulálható}

Nagy problémánk, hogy nem kapunk elegendő teszthardvert, szeretnénk ki se látszani az engineering sample termékek alól, nagyon szeretnénk foglalkozni az új hardverekkel, és ehhez gyakran kell hogy fizikailag is nálunk legyen a vas mert a dokumentáció nem elég. De néha ez se megy zökkenőmentesen, nemrég hozzájutottunk egy kétfoglalatos Sandy Bridge-EP platformhoz, madarat lehetett velünk fogatni, összeraktuk, lefuttattuk az első teszteket, javítottuk az információkat az AIDA64-ben. Kezdetben egy CPU-val működtettük a konfigurációt, úgy ment órákon keresztül, aztán amikor a benchmarkok jöttek, betettük a második processzort, hozzá a hűtőt, a 8 memóriamodult, lefuttattuk a teljesítmény- és stabilitásteszteket, nem is volt probléma a terheléses tesztek alatt, aztán az egyik bekapcsolásnál az alaplap egyik IC-je eldurrant. Lehet hogy rátapintottunk az alaplap egy korai gyengeségére, de most alaplap nélkül maradtunk. Ilyenek is hátráltatnak bennünket.

HWSW: Hányan fejlesztik jelenleg az AIDA64-et?

Miklós Tamás: 2004 óta hárman vagyunk, jövőre szerenénk bővíteni a csapatoti, de nem szeretnénk „eladni magunkat” egy befektetőnek, hogy beleszólhasson a fejlesztési irányokba, inkább a saját fejünk után megyünk, a saját elképzeléseink szerint fejlesztünk. Nem piackutatás alapján dolgozzuk ki az új képességeket sem, mi kitaláljuk hogy mi lenne jó, esetleg megkérdezünk egy-két embert, akinek adunk a véleményére.

HWSW: Milyen újdonságokat várhatunk a jövőben?

Miklós Tamás: 2004 óta összegyűlt sok dolog amivel adósai voltunk a vásárlóknak, ilyen volt a SensorPanel, az automatikus frissítés, a VP8 benchmark, a Hash benchmark, a 64 bites támogatás, de ilyen a GPGPU-támogatás is, amit már régóta kérnek a felhasználók. Sokan nem tudják, de az AIDA64 a nyár folyamán belül is átalakult, felkészültünk ugyanis arra, hogy átállítsuk a compilert a Delphi XE2-re, aztán később a natív 64 bites kódra, amit sok felhasználó vár. Igaz, technikailag nem lehet indokolni, miért kéne natív 64 bites kód, a benchmarkok és a stabilitásteszt is 64 bites már az 1.0 verzió óta, de sok olyan felhasználónk van akik szeretnék, ha a Task Managerben eltűnne az AIDA64 mellől a *32.

Ugyanakkor ezzel a váltással kétszer akkora lenne a kód, a memóriafoglalás is másfélszeresére-kétszeresére növekedne, nem csak mert 64 bites, hanem mert a Delphi XE2 pazarlóbb compiler, így végeredményben nagyobb és lassabb is lenne az AIDA64. Ez azért is probléma mert vannak akik azt kérik számon rajtunk, hogy miért foglal 20 megabájt memóriát a program. Persze én is olyan gépen kezdtem PC-s pályafutásomat amiben 1 megabájt RAM volt, de a mai modern gépek képességeihez képest ez már semmi.

Ami az új funkciókat illeti, fontos célkitűzésünk online szolgáltatások felé elvinni a programot, erre a kalózkodás visszaszorítása érdekében is szükség van. Nagyon magas a kalózkodás aránya, az automatikus frissítés bevezetése óta tudjuk hogy mennyire. Ezt korábban nem tudtuk mérni, de pesszimisták voltunk és azt gondoltuk, 99 százalék lehet a kalózok aránya, vagyis ha 10 ezer eladott licencünk van, akkor a felhasználók száma 1 millió körül lehet. Mielőtt kiadtuk az AIDA64 2.0-t, a béta verzió alapján 96 százalék volt az illegális példányok aránya, most pár napra 92%-ra csökkent, mert sok vásárló frissített az új verzióra, de aztán vissza is emelkedett 94 százalékra. A kalózkodás egyébként nem magyar specialitás, Amerikában és Németországban, a legnagyobb piacainkon is sok a kalóz AIDA64-felhasználó.

Ezért is szeretnénk onine szolgáltatásokat bevezetni, amik hasznosak és nem is lehet ellopni őket. Az egyik tervünk egy olyan rendszer felépítése, hogy a licencvásárlók egy online felületen belépve megnézhessék a licencinformációt, le tudják tölteni a programot, értesítést kérhetnek az új verzióról. Szeretnénk lehetővé tenni hogy a vásárlók távolról tudják monitorozni a gépeiket is, akár az összes szenzor állapotát figyelhessék egy webes felületről, kérhessenek riasztást is. Sok számítógépőrült felhasználónk van, akik a legapróbb változásokra is érzékenyek, nekik ez érdekes lehet. Tervezünk később natív iOS, Android és WP7 alkalmazást is ehhez.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Sokan kérnek tőlünk ranglistát, ha úgy tetszik Hall of fame-et, hogy a felhasználók a benchmarkok eredményeit feltölthessék egy online felületre és egymás ellen versenyezhessenek hogy kinek van a legmagasabb pontszáma vagy ki érte el a legjobb tuningot, ehhez a CPU-információs panelt screenshotként fel lehet majd küldeni. Ez egyébként egy hardvertesztelőnek is segítség, mert az általunk kezelt AIDA64 fiókjába automatikusan felkerülnek az adatok, később kiválogathatja, mit akar felhasználni.

Felmerült egy online alaplap-adatbázis ötlete is, ami össze lenne kötve az AIDA64-gyel. A felhasználó egy gombnyomással lekérhetné az alaplapja adatait, láthatná a részletes specifikációkat, elolvashatna teszteket, lenne kép az alaplapról, a főbb alkatrészekről, a felhasználói kézikönyv, persze ehhez egyeztetni kell a gyártókkal. Ugyanezt meg tudnánk csinálni notebookokkal is, és az adatbázis kereshető lenne, a felhasználók változatos szempontok alapján kereshetnének maguknak új alaplapot vagy notebookot. Ezt a felületet összekapcsolnánk valamelyik nagy áradatbázissal, így rögtön vásárolni is lehetne.

A tervünk között szerepel az is, hogy megkönnyítsük azok munkáját, akik gyakran kerülnek kapcsolatba számukra idegen PC-kkel, például rokonoknál vagy egy nagy cégnél és szükségük van részletes hardverinformációkra. Az AIDA64-et most is le lehet tölteni de ha valaki nem tudja fejből a termékkulcsot, a próbaverziót kell használnia, ez pedig sok információt nem közöl. Sokan hordják maguknál pendrive-on a saját licencelt, előre beállított AIDA64 példányukat, de lehet hogy éppen elfelejtik elvinni vagy valamiért nem engedik be egy szervezethez az adathordozókra vonatkozó biztonsági okok miatt. Erre lenne megoldás a cloudból induló AIDA64, amelyre rákattintva automatikusan indul a licenchez tartozó beállított, legújabb verzió, mert frissíteni sem kell. Aztán majd elválik, hogy emellett lesz-e szükség a letölthető verzióra.