Nem adja fel az arcfelismerést a Facebook
Az arcfelismerés egy izgalmas, de még manapság is elég sci-fi terület a konzumer elektronikában. A Google néhány éve elindította az otthoni felhasználók számára is elérhető arcdetektálás lavináját, hamarosan akár hétköznapivá is válhat a funkció.
A Google néhány évvel ezelőtt a Picasa szoftverben vezetett be arcfelismerést publikusan elérhető formában, a feltöltött képekről összegyűjtötte azokat az arcokat, amiket azonos személynek vélt az algoritmus. Ha valamelyik ismerősünkhöz hozzárendeltünk már fotókat, akkor a későbbiekben ugyanezt már névvel együtt tette a szofttver. A Picasa eleinte elég ügyetlenül kezelte a fotón lévő arcokat, de mostanra már igen pontosan képes felismerni barátainkat, ha a kép nem túl életlen és megfelelő felbontású, eléggé kontrasztos és az arcnak nem csak egy kis részlete látható.
Nemrégiben a Facebook csatlakozott és először csak béta funkcióként, majd múlt hónapban teljes értékűen elindította a fényképeken az arcfelismerést. Az egyetlen probléma, hogy ez az automata felismerés alapértelmezetten be volt kapcsolva a felhasználóknál, azaz mindenkinél engedélyezve van, hogy a róla korábban felcímkézett képek alapján az ismerősei által feltöltött képeknél is ajánlást tegyen a címkézésre.
Én szóltam!
Ugyan a Facebook hangsúlyozza, hogy kizárólag visszajelölt ismerőseink jelölhetnek meg fotókon, illetve abban a pillanatban megkapja az értesítést a felhasználó, hogy bejelölték valahol és el is távolíthatja a címkét, mégis sokan felháborodtak az alapértelmezetten engedélyezett felismerés miatt. A felhasználói nyomás pedig ismét hatott, csakúgy, mint a Facebookkal kapcsolatos összes korábbi privát szférát érintő ügyben, igaz most a szolgáltató nem hátrált meg, hanem inkább az edukációra tesz kísérletet. A felismerés továbbra is be van kapcsolva mindenkinek alapból, viszont a Facebook a hirdetési felületeken helyezett el egy kampányt, amiben felvilágosítja a felhasználókat arról, hogy pontosan mit is jelent a “Tag Suggestion” funkció és hogyan lehetséges kikapcsolni azt.
Ha valaki feltölt egy fotóalbumot, akkor a Facebook felajánlja neki, hogy a képeken szereplő embereket automatikusan megpróbálja felismerni, de a véglegesítéshez a felhasználónak el kell fogadni az ajánlást, a címkék nem kerülnek ki automatikusan. A legtöbb felhasználót viszont zavarhatja, hogy kérés nélkül újabb képek kerülnek fel róla a Facebookba, s egy algoritmus egyre jobban megismeri az arcát.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az Egyesült Államok Connecticut államában azonnal egy bírósági eljárást helyeztek kilátásba, aminek hatására a Facebook hirdetésként minden amerikaihoz legalább két alkalommal eljuttatja az oktató segítséget a letiltáshoz. Mivel az automata felismerés már mindenkiről elkezdett adatokat gyűjteni, ezért a Facebooknak azt is garantálnia kell, hogy azokról, akik utólag kikapcsolják, töröl minden meglévő, arcfelismerésből származó adatot.
Az ilyen akciók viszont többnyire alulmúlják a várt hatékonyságot, a legtöbb ember figyelmét el fogja kerülni a felhívás és még akkor sem vált vissza, ha egyébként az attitűdje azt diktálná. Sok felhasználó pedig egyáltalán nem foglalkozik a privát szféra védelmével, nem képes mérlegelni, hogy a személyes adatainak kezelése miért fontos. Épp ezért kérdéses, hogy elegendő-e egy felhívással letudni, de továbbra is alapértelmezetten bekapcsolva hagyni a funkciót. Várhatóan a privát szféra védelmét fontosnak tartó civil szervezetek tovább küzdenek majd az “opt-out” megoldás ellen.
Arcfelismerő iPhone
A küzdelem viszont szélmalomharcnak tűnik, látva azt, hogy a nagy webes szereplők mellett az Apple is azt tervezi, hogy az iOS következő verziójában fontos szerepet kap az arcfelismerés. Azt még korai lenne megmondani, hogy az iPhone-ok esetében pontosan hogyan és milyen céllal működik majd ilyen eljárás, de az már most biztos, hogy a fejlesztők előtt is meg lesz nyitva egy API-n keresztül ennek a képességnek a használata, például a szem és a száj pozíciójának meghatározása, de ugyanúgy az arcok felismerése valamilyen már tárolt adatbázis alapján. A technológia egyébként bizonyára a Polar Rose nevű svéd cég révén került az Apple-höz, amit a cupertinói cég még 2010-ben vásárolt fel.