Új felső kategóriás tároló az EMC kínálatában
Új tárolóval lépett piacra az EMC, ahogy a neve is mutatja a VMAXe a csúcskategóriás VMAX leszármazottja, kisebb igényű nagyvállalatok számára pozicionálva. A VMAXe kisebb és egyszerűbben kezelhető a VMAX-nál, de teljesítmény terén nem kell kompromisszumot kötnie a vásárlónak.
Az EMC szerint van hely a piacon egy olyan tároló számára, amely teljesítményben és szolgáltatások terén a VNX és a VMAX közé esik. A VMAXe által megcélzott piaci szegmenst tipikusan a nagyvállalatok fióktelepei jelentik, ahol a virtualizált környezet kiszolgálásához a VNX nem elég, egy VMAX pedig túl komplex és drága lenne. A VMAXe tipikusan olyan, tömeghardverre épülő tárolókkal próbál meg versenyezni mint a HP 3PAR, a Dell Compellent, vagy az IBM XIV, amelynek ezen a héten várható a harmadik generációja.
Az EMC sok százmilliós vagy éppen milliárd dolláros akvizíció helyett meglevő technológiájának "leskálázásával", az ilyen környezetben jobbára szükségtelen képességek elhagyásával próbálja meg lefedni azt a szegmenst, amelyre a feltörekvő tárológyártók is lőnek, azaz a nagy cloud-telepítéseket és az óriási mennyiségű, gyorsan szaporodó adat tárolásával és mozgatásával járó feladatokat, mint amilyenek a webes szolgáltatások.
Majdnem ugyanaz, kicsiben
A VMAXe-t mérete és árazása számos magyar piaci szereplő számára is vonzóvá teheti - mondta a HWSW-nek Módly Zoltán, az EMC technológiai konzulense, aki elsősorban olyan ügyfelek érdeklődésére számít, akik a midrange kategóriás eszközök "fölé lőnek", fontos számukra a csúcskategóriás teljesítmény és adatbiztonság, de nem igénylik a VMAX kiterjedt szolgáltatáskínálatát, a hardveres tömörítést és titkosítást, vagy az ESCON-csatlakozási lehetőséget mainframe gépek felé.
A VMAXe a 2009-ben bemutatott VMAX architektúrájára épül. A Virtual Matrix Architecture építőkövei az Intel Xeon processzorokra épülő VMAX engine-ek, amelyek egyenként legfeljebb 96 gigabájt memóriával és két processzorral rendelkeznek. A VMAX esetében még engine-enként négy darab 2,3 GHz-es négymagos "Harpertown" Xeon chipet alkalmazott az EMC, a VMAXe-be viszont elég volt két 2,4 GHz-es "Westmere" lapka szintén négy maggal, de magonként két párhuzamos utasításszál futtatására képes Hyper-Threadinggel. Így az Enginuity szoftver új verziója kevesebb processzor mellett ugyanannyi magot lát - az eredmény: kisebb és olcsóbb hardveren hasonló IO kapacitás.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Egy VMAX legfeljebb 8 engine-nel rendelkezhet, a VMAXe esetében a felső korlát 4 - Módly Zoltán szerint ez azért is fontos, mert az egyik engine kiesésekor nem feleződik meg a teljesítmény mint a midrange tárolók esetében. A VMAX és a VMAXe között további különbség, hogy utóbbi "csak" 64 Fibre Channel és 32 Ethernet-porttal rendelkezhet, a VMAX pedig ennek a duplájával, ami az engine-ek számából adódik. A VMAX 2 petabájtjával szemben a VMAXe maximális kapacitása 1,3 petabájt, amely összesen 960 darab FC és SATA diszkből, illetve SSD-kből állhat össze. A VMAXe 450 gigabájtos, 15 ezres fordulatú FC lemezeket, 600 gigabájtos, 10 ezres fordulatú FC lemezeket, 2 terabájtos SATA meghajtókat és 200 gigabájtos "enterprise" kategóriás SSD-ket fogad.
Egyszerű telepítés és használat
A "baby VMAX" szabványos 19" rackben foglal helyet és egyfázisú áramot igényel, így bármilyen adatközpontban könnyen telepíthető - viszont ezekből adódóan nem is bővíthető vagy upgrade-elhető VMAX-szé. Az EMC a VMAXe tárolókat előre konfigurálva szállítja, így azok a fizikai telepítéstől számolva néhány órán belül üzemkészek - a cég azt állítja, bekapcsolás után 4 órával már élesben működhet a rendszer. Az új tároló belépő modellje 200 ezer dolláros listaáron kapható, ennyiért egy engine jár legfeljebb 240 diszk támogatással.
A VMAXe ugyanazokat a szoftveres "trükköket" ismeri mint a VMAX, támogatott az automatikus tárolórétegezés (FAST VP), a Virtual Provisioning, amely révén a tárolóeszköz az alkalmazások és a felhasználók számára a tényleges fizikai kapacitásánál nagyobb köteteket is tud láttatni, a RecoverPoint helyi és távoli replikáció, illetve az automatikus failover (PowerPath SE). Az új tároló ezeket a képességeket egy egyszerűbb kezelőfelületen keresztül teszi elérhetővé az adminok számára, akik néhány egyszerű szabályrendszer alkalmazásával, néhány alapvető kérdésre válaszolva (mekkora kapacitás, melyik szervernek, milyen teljesítményigény mellett) pár egérkattintással tudják az erőforrásokat kiosztani és kezelni.
Az EMC VMAxe tárolókat már a hazai felhasználók is megrendelhetik. A rendszerről bővebben a Storage Anarchist blogban lehet olvasni.