Saját online ökoszisztémát épített az Apple
Az Apple bemutatta új operációs rendszereit, a Lion kódnevű Mac OS X 10.7-et, valamint az iOS új, 5-ös verzióját. A legnagyobb dobás azonban az iCloud lehet, amely sok tekintetben sikerrel hozza a Google Android mögött álló szolgáltatások színvonalát, a zeneszolgáltatás pedig felül is múlja azt.
Felhasználóbarát integráció
A modern okostelefon legfontosabb tulajdonsága a folyamatos internetelérés. A felhasználói modellek legnagyobb részében a mobil csak kliens, amellyel elérhetjük a különböző online fiókjainkat és interakcióba léphetünk a szolgáltatásokkal. Az iPhone a kezdetektől erre a modellre fogadott (előbb a tévútnak bizonyuló webes alkalmazásokkal, majd a natívan futó kliensprogramokkal), az Apple saját szolgáltatásai azonban eddig hiányoztak a platformról. A tipikus felhasználó külső cégek email-szolgáltatását használta a telefonján, az Apple fizetős, és kezdetekben meglehetősen instabil MobileMe szolgáltatása nem indult be.
Ezen változtat az iCloud, amely a legfőbb rivális Google minden online szolgáltatása mellé állít egy többé-kevésbé teljes saját megoldást, az e-mailtől a névjegyzéken át a naptárig és a fotómegosztóig. Az iCloud folyamatosan szinkronizálja a felhasználó saját tartalmait a használt eszközök között, a PC-n szerkesztett dokumentum automatikusan megérkezik a telefonra és az iPadre, majd az ott végzett módosítások elérhetőek a PC-n is. A rendszer egyelőre csak az Apple saját dokumentumkezelőjével kompatibilis, a Microsoft Office termékeivel nem. A dokumentumokon kívül az iCloud integrálja a teljes MobileMe szolgáltatáscsomagot, vagyis az e-mail, a névjegyzék és a naptár adatait, maximum 5 gigabájtos határig - ingyen. A felhasználók tehát szabadon regisztrálhatnak @me.com-os email címet, ezért eddig évi 100 dollárt kellett fizetni. A tárhelykorlátba nem tartozik bele a Photo Stream, ahová a felhasználó elmúlt 30 napban készült képei kerülnek, és amely szintén minden eszközről azonnal elérhető.
A Google-lal ellentétben az Apple azonban különös gondot fordított arra, hogy a szolgáltatások egyszerűen csak működjenek és minél kevesebb felhasználói beavatkozást igényeljenek. A szolgáltatások őszi bemutatkozásáig csak tippelni lehet, hogy mennyire működőképes ez a modell - a bemutató azonban meggyőző volt. A Google hosszú ideje nem tudja összefogni a különböző online szolgáltatásait: a térképek, a profilok, a Gmail, a naptár, a Docs, a Picasa vagy a Reader mind nagyon különböző felhasználói élményt nyújt, összekapcsolásuk pedig egyelőre meglehetősen felületes. Ugyan az Android mindegyikkel képes együttműködni, a kliensek sok esetben nehezen kezelhetőek, csúnyák, a kezdő felhasználó számára pedig túlbonyolítottak.
Az iCloud iparági szempontból legnagyobb újítása a "felhősített" iTunes lesz. A Match szolgáltatás segítségével beszkennelhetjük (bárhonnan származó) zenegyűjteményünket, amelyet az Apple a felhőben replikál számunkra - mindössze évi 25 dollár fejében. A kollekció darabjait pedig ezentúl minden olyan iEszközre letölthetjük, amely a saját felhasználónevünk alatt működik (maximum 10). Ezzel vége a tipikus problémának, hogy az adott szám egyik vagy másik eszközön hever - de pont nem azon, amelyen hallgatni szeretnénk. A Match-nek különös értelmet ad a nemrég beindított, még beta állapotú Google Music, amely a feltöltött dalokat képes streamelni eszközeinkre. Az Apple-nél ugyanis nincs szükség a fájlok feltöltésére, az iTunes az adatok alapján egyszerűen replikálja az adott dalokat 256 kbps AAC minőségben, DRM nélkül - ezt a Google a zenevállalatok együttműködésének hiányában nem tudta megvalósítani.
iOS 5
Az Apple bejelentette az iOS új, 5-ös verzióját is. A várt áttörésszerű újdonságok, mint a kezelőfelület újraszabása, vagy a widgetek elmaradtak, a cupertinói cég továbbra is a jól bevált rendszert reszelgeti tovább, fókuszban a legproblémásabb területekkel. Ezek közül az első az értesítéseké, ahol az iOS az iparág legkezdetlegesebb rendszerével rendelkezett: minden eseményt egy egyszerű felugró ablak jelzett. Ezt a megoldást cserélték le az egyenesen az Androidból érkező új értesítésekkel: a kijelző tetejéről rolószerűen lehet lehúzni a friss rendszerüzenetek listáját. A telefon használata közben érkező üzenetek a képernyő tetején, egy vékony csík formájában jelennek meg, így nem szakítják félbe a felhasználói aktivitást. A telefon lezárt formájában az üzenetek a kezdőképernyőn is látszanak, innen egyetlen gesztussal nézhetjük meg a tetszőleges üzenet részleteit - pontosan úgy, ahogy a Windows Mobile 6.5-nél.
Az iOS rendszerszintű Twitter-integrációt is kapott, az e-mailben küldhető információk ezúttal a népszerű mikroblog-szolgáltatáson is közzétehetőek, beleértve üzeneteket, képeket, térképinformációkat is. Apró finomításon esett át a billentyűzet, amely iPaden egy gesztussal kettészakítható, így két hüvelykujjal is lehet gépelni majd rajta - ahogy azt a windowsos UMPC-ken a múlt évtized közepén láthattuk. Saját tartalomdisztribúciós alkalmazást kaptak a magazinok, így a megrendeléses keretrendszert használó kiadványok egy helyről elérhetőek lesznek a jövőben, az iBooks-hoz hasonlóan pedig újak közül is választhatunk.
A Facetime és az iChat mellé az Apple egy harmadik kommunikációs platformot is bejelentett, amely csak iOS rendszeren fut és kimondatlan célja az SMS-alapú beszélgetés helyébe lépni. A szolgáltatás rendelkezik az SMS minden fejlett funkciójával a kézbesítési értesítésig bezárólag, ezt kombinálja a hagyományos csevegőalkalmazásokkal (jelzi a partner gépelését, titkosított adatfolyam, fotó-, videó-, névjegy- és helyzetküldés). Az iMessages szerves része az iOS üzenetkezelő alkalmazásának, bár Windows Phone-szintű integráció nincs benne.
Az iOS 5 új gesztusairól kevés szó esett a bemutatón, ez tűnik az új verzió legimpozánsabb részének. A többujjas érzékelésnek hála az alkalmazások között egyetlen gesztussal lapozhatunk, illetve térhetünk vissza a menübe - az optimalizált rendszernek köszönhetően mindent gyorsan és szaggatás nélkül.
Az utolsó nagymacska?
A Lion kódnevű Mac OS X sok kommentátor szerint az utolsó lesz a sorban, a következő verzió már új főverzió alatt érkezik. Az oroszlán, mint kódnév kiválasztása is erre utalhat, mint a nagymacskák legendás csúcsa. A minden valószínűség szerint új kezelőfelületet hozó poszt-Lion éra azonban nem lesz átmenet nélküli: a több mint 3000 új API-val és 250 új funkcióval érkező Lion már a váltás előkészítéséről és a fejlesztők illetve felhasználók fokozatos átszoktatásáról szól egy új asztal-paradigma felé.
Gesztus mindenre
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Macintosh operációs rendszerek hagyományosan nem támogatták a teljes képernyős alkalmazásokat, amelyek a Windows-felhasználók számára természetesnek számítanak. A Lionban azonban nagy szerepet kapnak az ilyen, a teljes kezelőfelületet elfoglaló alkalmazások, amelyek mellé egy új ablakkezelő-alkalmazásváltó, az Exposét lecserélő Mission Control is kapcsolódik. Az iOS-hez hasonlóan az alkalmazásváltásban nagy szerepe van a multitouch trackpadnek, így gesztusokkal elérhető az ablakkezelő minden funkciója. Szintén az iOS-re hasonlít a Launchpad, amely a programok ikonjait egy mátrixban tárja a felhasználó elé, ugyanúgy, hogy az iPhone vagy az iPad képernyőjén megjelennek.
Mission Control működésben
Az új operációs rendszer-paradigma felé vezető lépés a Resume is, amellyel a megnyitott alkalmazások onnan folytatják, ahol legutoljára bezártuk őket. Ez különösen hasznos lehet véletlenül bezárt programoknál, főleg, ha előtte nem mentettünk. A Resume az újraindítással is működik, a rendszerfrissítések után például gyakorlatilag gond nélkül folytathatjuk a munkát - az alkalmazások persze nem indítják el magukat.