Olcsóbbak lettek a mobilos alkalmazások
Az okostelefon-piacon a hardverek és az operációs rendszerek kapják a legnagyobb reflektorfényt, de a mindennapi használat és a platformok közötti választás szempontjából az alkalmazások és az azokat kiszolgáló piacterek a legfontosabbak.
A Distimo 2010-es jelentése részletesen bemutatja, hogy mi történt az elmúlt évben az Apple App Store iPhone és iPad részlegében, illetve a Blackberry App World, Google Android Market, Nokia Ovi Store, Palm App Catalog és a Windows Marketplace for Mobile háza táján. A trendek nem meglepőek, a növekedés mindenhol óriási, s még a gyakran temetett Nokia Symbian platformján is jelentős ugrás látható, ha az alkalmazásokat nézzük.
Darabszámban még mindig tarol az Apple
Ha az új alkalmazások számát vesszük alapul, a legnagyobb növekedést tavaly ismét az Apple érte el, amiben komoly szerepe volt az iPad és az iPhone 4 érkezésének. A hivatalos piactérről letölthető álló programok száma megduplázódott, s év végére már több mint 300 ezer darab közül mazsolázhattak Steve Jobs követői. Az Android Marketben 130 ezer alkalmazás volt év végén, más számítások szerint viszont 160 ezer. Relatív növekedésben az Android vitte a prímet, hiszen egy év alatt hatszorosára nőtt a letölthető programok száma. A Blackberry App World (18000), a Nokia Ovi Store (25000) sem teljesített rosszul, ott is a 2009-es érték háromszorosára hízott a kínálat.
Korábban az általános vélekedés az volt, hogy egy platform számára káros, ha csökken a fizetős alkalmazások aránya, hisz nehezen kalkulálható bevételt jelent a hirdetéssel vagy in-app vásárlással támogatott ingyenes alkalmazás. 2010 ezt a képzetet változtatta meg, mégpedig azzal, hogy a letöltések száma oly mértékben duzzadt fel, hogy a mobilhirdetési piac, illetve az alternatív módszerek hatékonnyá, s sok esetben jövedelmezőbbé váltak mint a fizetős modell.
Jönnek fel az alternatív üzleti modellek
Az Egyesült Államokban a top 300 program napi 3 millió feletti letöltésszámot generált decemberben, míg ha csak a fizetős programokat nézzük, akkor ott alig napi 350 ezer letöltés volt megfigyelhető. Ennek ellenére a fizetős programok is egyre népszerűbbé váltak, ott is jelentős növekedés tapasztalható a korábbiakhoz képest. Érdekes, hogy az ingyenes, de in-app vásárlást lehetővé tevő alkalmazásokból származó bevételek nyár óta megduplázódtak.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A fizetős alkalmazások átlagára viszont csökkent minden platformon, kivéve Androidon, ahol 1 százalékkal emelkedett, tehát általánosságban véve a mobil alkalmazások olcsóbbak lettek tavaly. Pedig az iPhone és a Blackberry is megpróbált kibújni a bőréből, s az előbbin egyre több üzleti alkalmazás, utóbbin pedig egyre több szórakoztató alkalmazás jelent meg, felborítva a korábbi arányokat a kategóriákban. Ebből a szempontból az Ovi Store és az Android Market maradt kiegyensúlyozott, ahol egyenlő mértékben nőtt a játékok, üzleti és felhasználói programok száma.
A legnépszerűbb játék iOS-re, Symbianra és Androidra is egyaránt az Angry Birds lett, s letöltésszámban, a fizetős eladásban és hirdetési bevételben is rekordokat dönt az okostelefonos világban. A játékokon kívüli világban - szintén nem meglepetés - minden platformon a Facebook-kliens volt a legnépszerűbb letöltés, ez természetesen mindenhol ingyenes.
A Nokiánál gondok vannak a fizetéssel is
Ha platformonként szétbontjuk a fizetős és ingyenes programokat, akkor az látszik, hogy Blackberry-n (268/274%) és Androidon (544/587%) egészséges párhuzamban nőtt a teljes piactér kínálata, illetve az ingyenes alkalmazások. Az iOS esetében "csak" 111 százalékkal bővült az App Store kínálata, de 174 százalékkal több lett az ingyenes program. A legkirívóbb a Nokia, ahol az Ovi Store 258 százalékkal nőtt, de az ingyenes programok száma kilencszeresére ugrott (899%). Ennek oka az, hogy a legtöbb országban nem lehet fizetős alkalmazást vásárolni, ezért minden fejlesztő más utakat keres.
Épp ezért árakban is a Symbian bukott nagyot, a fejlesztők átlagosan 29 százalékkal adták olcsóbban terméküket, a top 100 program pedig 61 százalékkal kerül kevesebbe mint egy évvel korábban. Az App Store-ban 12/19 százalékos, az App Worldben pedig 24 százalékos árcsökkenés zajlott le, s csak az Android esetében van a teljes kínálatban 1 százalékos drágulás. Igaz a top 100 program itt is olcsóbb lett, de csak 9 százalékkal. Az Android esetében a fizetős appok későbbi bevezetése miatt az ingyenesség túlzottan megerősödött, s most ez a trend áll egyenesbe.
A programok majdnem fele kevesebb mint 2 dollárba kerül
Az alkalmazások átlagára sem változott jelentősen, megmaradtak a 2009-es trendek, a programok jó része 1 dollárnál olcsóbb (21%), vagy 1-2 (27%), esetleg 2-3 dollárba kerül (20%). Az 1-2 dolláros sáv meghízott, miközben az 5-7 dolláros és a 7 dollárnál dárább programok aránya 10-10 százalékról 7-8-ra esett. A fenti számok a Distimo elemzésében az összes boltra vetítve érvényesek, s a különböző platformok nincsenek piaci rész szerint súlyozva, csak az alkalmazások darabszáma szerint.
A kalkulációkba beleszámított a Palm App Catalog és a Windows Mobile 6.x és a Windows Phone 7 Marketplace is, de az előbbi annyira kis részesedéssel bír, a Windows-ok közül pedig a régi már nem nagyon számít, az új pedig csak év végén indult, így felesleges lenne komolyabb következtetéseket levonni ezek statisztikáiból. Ha valaki mégis kíváncsi, hogy ezeken, vagy a többi említett platformon mik voltak a legnépszerűbb programok, vagy érdeklik a részletes adatok, akkor a Distimo oldalán regisztrációt követően letöltheti a teljes jelentést.