Kipróbáltuk a HTC majdnem ingyenes navigációját
Az okostelefonok világa sok jót és hasznosat hozott nekünk, de ha visszatekintünk az "ősökre", azaz a PDA készülékekre, akkor egy funkció egy ideig lapított az okostelefon piacon. Ez természetesen a navigáció. Az olcsó PNA-k áradata kielégítette a piacot, s a felhasználók sem gondolták a mostaniakhoz képest kicsit butának tűnő készülékeikről, hogy kényelmesen utat mutatnának.
Bármelyik okostelefonos platformról legyen is szó, ma már legalább fél tucat komolyan vehető navigáció közül válogathatunk. A Nokia sok hibája ellenére ezen a területen nagyot alkotott, mikor a Google Maps Navigation bejelentése után nem sokkal egy teljes értékű, turn-by-turn navigációt tett ingyenesen elérhetővé az újabb symbianos készülékein. Az Ovi Mapset a HWSW is kipróbálta, s annak ellenére, hogy egy mobilos rendszertől nem vártunk sokat, be kellett látni, hogy versenyképes volt a legtöbb PNA-s szoftverrel, sőt a mobil adatkapcsolatát is aktívan használó program az adatbázis frissességét tekintve az élvonalba került.
A HTC is beszáll a navigációs versenybe
Ugyanerre az útra lépett rá a HTC is a szeptemberben bemutatott új androidos Sense-be beépített teljes navigációs szoftverével. Androidra több külső megoldás létezik, amiket meg tudunk vásárolni, illetve a világ nyugati felén a Google Maps is kínál navigációt Androidon. A külső szállítók programjai azonban gyakran kompatibilitási gondoktól nyögnek több készüléken, illetve a frissítés sem megy mindig olyan olajozottan ahogy azt elvárnánk. A Google Maps pedig egyértelműen azért száll ki a versenyből, mert minden esetben az online adatbázisból szinkronizálja a térképet, így jelentős adatforgalmat, külföldön pedig roaming költséget generál.
A HTC egyébként is látványosan távolodni próbál a Google Androidtól, s egyre inkább kidomborítja a Sense egyediségét, ami egyébként jól áll a cégnek, s maga a szoftver is teljesen korrekt. Az új Sense felület egyelőre kizárólag a Desire HD és Desire Z készülékeken érhető el, de a Desire HD bemutatónkban is említett előnyök várhatóan minden új modellen megjelennek, illetve halvány ígéret volt arra is, hogy talán a normál Desire is megkapja valamikor ezt a frissítést.
Az autós panel a felület lelke
A navigáció terén a Sense két kiindulási pontot integrál a kezelőfelületbe. Az egyik a Locations alkalmazás, ami alapjában véve egy normál POI- és címkeresőnek tűnik, illetve a Car Panel, ami az autós használat közben ad egy sokkal kényelmesebb kezelőfelületet az ujjaink alá. A két felület önmagában nem nagy újdonság, az viszont igen, hogy a HTC egy teljes értékű térkép- és navigációs szolgáltatást is beépített ezek alá.
Ahogy a cikk címében is szerepel, ez "majdnem" ingyenes, ami azt jelenti, hogy maguk a térképek, a letölthető hangminták és a térképes kereső ingyenes, ha viszont a hangnavigációt, illetve az élő turn-by-turn szolgáltatást is akarjuk használni, akkor bizony kell vennünk egy licencet. Minden új készülék tulajdonosa 30 napig próbálgathatja a regisztrációtól, illetve az első futtatástól kezdve a szolgáltatást, ami a teljes világon használható Afrikától, Amerikán át, Ázsiában, Európában és Ausztráliában is. A 30 nap leteltével akár országonként vehetünk külön licenceket, s ehhez nem kell boltba menni, weboldalakat böngészni, egyszerűen a mobilon a kívánt termékre kattintva kiválasztjuk az időtartamot, megadjuk a bankkártyaszámunkat és pillanatokon belül indulhat is a túra.
Európa örökre
Az árazás érdekes, ugyanis nem sok különbség van a regionális és az egyes országok árai között, illetve a havi, éves és örökre szóló licenc ára sem tér el túlzottan. A teljes Európa navigáció egy hónapra 10, egy évre 40, örökre pedig 50 euróba kerül, ugyanez csak Kelet-Európára 8-30-40 euró, csak Magyarországra pedig 7-20-30 euró. A díjszabás egyértelműen arra motivál, hogy vásároljunk egy életre szóló licencet egész Európára, s azzal a legtöbben nem járhatunk rosszul. Átszámolva ez 13 ezer forintot jelent, ami valóban korrekt ár figyelembe véve, hogy a következő években sem kell fizetni a frissítésért és online csatornákon keresztül érkeznek az új adatbázisok is. A licenc elméletileg átvihető másik telefonra, de ez azt jelenti, hogy a következő mobilunk is androidos HTC kell legyen.
Magát a licencet a Locations alkalmazásból tudjuk megvásárolni. Ha a mobil gyári állapotban van, vagy reseteljük, akkor navigálás előtt mindenképp megkapjuk a menüt. Első alkalommal itt lehet aktiválni a 30 napos licencet, illetve a fülek közt váltogatva megleljük a letölthető navigációs hangok listáját, a térképeket és magát a navigációs licenc oldalt is. A navigáció lehetőségén túl egyébként csak a traffipax-adatbázisokért kell fizetni, a térképek és a hangminták ingyenesek. Érdemes a letöltéseket Wi-Fi-n keresztül intézni, ugyanis a Magyarország térkép 58 megabájt de az USA térképeknél egy-egy régió közel fél gigabájt.
A Locations menüben ezt leszámítva nem is valószínű hogy gyakran megfordulunk majd, ugyanis az autós panel tökéletesen teszi a dolgát, s elegendő azt kirakni gyorsan elérhető helyre, s ami a navigációval kapcsolatos, innen könnyen elérni. Ha valaki mégsem fizetne elő a turn-by-turn navigációra, akkor a sima útvonaltervezés még mindig ott lesz, de csak áttekinthetjük az útvonalat és itinert kapunk, ahogy a fenti képek egyikén is látszik.
A keresés menüpontban elég beírni egy utcanevet vagy egy üzlet nevét, s a találati listából könnyen ki lehet választani az épp keresett helyet. A kiegészítő ikonok ráadásul mutatják, hogy az adott objektum milyen típus, így egy azonos név alatt rejtőző hotel, üzlet vagy utcasarok sem okoz majd problémát. A magyar nyelvű felületen a kiírások furcsán jelennek meg, minden szó duplán, s többnyire szóközök nélkül, ami inkább kellemetlen mint káros, de reméljük ez mihamarabb javítva lesz. A találatok viszont online adatbázisból érkeznek, ha szeretnénk POI-k között keresni, akkor kell valamilyen aktív adatkapcsolat.
Egyelőre nem túl látványos
Ha megvan a célállomás, akkor a beállítások szerint kapjuk a tervezett útvonalat, illetve előtte ki lehet választani, hogy a HTC Premium Navigation vagy a Google Maps Navigation szeretnénk ha vezetne minket (Magyarországon értelemszerűen a Google-féle navigáció egyelőre elfelejthető). A térkép nem túl szép, a Nav N Go iGO felületéhez képest érezhetően egyszerűbb, fapadosabb, az infodobozok viszont látványosabbak, jól olvashatóak és egyértelműek. A térképről is inkább a vizuális extrák hiányoznak, nincsenek árnyékok, élsimítás, sem 3D-s kereszteződések. Az épületek és 3D látványosságok is hiányoznak , de a funkcionális navigációhoz ezekre nincs is szükség - . a térképeket is azért készítették sematikusra, hogy könnyen ki lehessen igazodni rajtuk, nem biztos, hogy szükség van tényleg arra, hogy teleaggassuk őket mindenféle felesleges információval.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Navigálás közben választhatunk a normál 2D, felülnézetes térkép és a döntött, izometrikus ál-3D megjelenítés között. Utóbbi tökéletesen megteszi, jól áttekinthető, könnyen értelmezhető felületet ad. A háttér sárga, a kijelölt út kék, tehát a kontrasztokkal sincs gond, az utcanevek viszont néha nem jól olvashatóak. A manővereket a program szintén jól észlelhető nyilakkal jelzi. A térkép nem mindig a jól megszokott haladási irány szerint tájolt, bizonyos kereteken belül fixen marad, s csak nagyobb forduláskor áll át. Elsőre talán kényelmetlennek tűnik, de használat közben nem okozott gondot, sőt, rendben van, hogy nem mozog folyamatosan az egész térkép.
Kell a töltő
Mivel az HTC Desire HD és Desire Z hardvere jelentősen erősebb egy átlagos PNA-nál, ezért nem is kérdéses, hogy az animáció és a mozgás egy újabb grafikus modullal ellátott 1 GHz-es Snapdragon processzor alatt teljesen gördülékeny. Egyedül akkor akadhat meg a megjelenítés, ha a multitouch képességet kihasználva hirtelen kizoomolunk a térképen, de ezt inkább a betöltés lassúsága okozza. Ha valaki iGO-hoz szokott, akkor valamelyest visszalépést jelent a térkép megjelenése, illetve nem feltétlenül olyan hatékony rajta keresni, de ilyen esetekre inkább érdemes az Androidon a Google Maps-et használni.
Indulás után viszont minden sima, sőt meglepően korrekt. Fontos megjegyezni, hogy a hangutasítások időzítése tökéletes, illetve a helyzetünket jelző nyíl pontos, késleltetés nélküli. Ez utóbbi két képesség a Google Maps Navigationre nem igaz sajnos. Utcanév felolvasás sincs a HTC Premium Navigationben, illetve nem csicsázhatjuk az ikonunkat, egyelőre nincs benne változtatható térkép-téma sem. Kedvenc pontokat viszont tudunk elmenteni és az előzményeket is jól kezeli a program.
Ebből a szempontból tényleg fapados a HTC által licencelt route66 navigációs felület, de az megkérdőjelezhetetlen, hogy működik. Kiválaszthatjuk a preferált tervezési módot (rövid/gyors), elkerülhetjük az autópályákat, kompokat, megadhatjuk, hogy metrikus vagy angolszász mértékegységeket értünk meg jobban, illetve állítható az online letöltött térképrészletek által maximum igénybe vehető tárterület mérete és néhány egyéb apróság is.
Amint GPS-jelünk van, a tervezés pillanatok alatt lefut, viszont jel nélkül nem hajlandó nagyjából sem megmondani a program, hogy hol vagyunk, így a kikapcsolt GPS-szel közlekedőknek induláskor legalább 1-2 percet rá kell szánni, hogy élesedjen a helymeghatározás. Út közben egy ideig biztosan szokni kell majd a hangokat, ugyanis a férfi és női kommentátor némileg eltérő terminológiát használ, de kevésbé mű és kevésbé mulatságos, mint egy korábbi TomTom.
Jó helyeken kanyarodik
A tervezés amellett, hogy gyors, általában pontos és okos is volt. A budapesti közlekedési helyzetre ugyan nincs felkészülve teljesen a szoftver, a napi lezárások nem jelennek meg annak ellenére, hogy a szoftveren belül elérhetőek lennének a forgalmi információk is, de hazánkban ez nem működik. A szokásos útvonalakat járva a teszt azt mutatta, hogy a tervezett utak nem térnek el nagyban a többi navigációs rendszertől. Budapesten belül és vidéken is nagyjából azokat az útvonalakat kalkulálta ki a HTC premium Navigation, amiket a konkurens gyártók is, kivéve persze azokat, amik élő forgalmi információval, vagy statisztikai alapú időszakos forgalmi adatokkal dolgoznak.
Mivel itt egy mobiltelefonon futó programról van szó, ezért fontos volt kipróbálni azt is, hogy mi történik, ha navigáció közben bejövő hívás érkezik. Nos, gyakorlatilag semmi, fogadjuk a hívást, beszélünk, majd megyünk tovább. A HTC Premium Navigation a Windows Mobile 6.1-en futó iGO-val szemben probléma nélkül képes venni ezt az akadályt. Az erős hardver és a nagy, szép kijelző viszont némi hátránnyal is jár. A Desire HD-vel a teszt alatt töltés nélkül a navigáció 2 óra alatt a maximumra töltött mobil akkumulátorát teljesen leszívta, ezért autóba dokkoló vagy legalább egy micro-USB kábel nélkül nem ajánlott.
"Kövesse az utat"
Összességében a HTC nagyot lépett ismét előre, s az Androidot választóknak komoly érv lehet egy készülékvásárláskor az előzetes ígéretekkel szemben nem ingyenes, viszont elég olcsó navigáció. Van ugyan több egyéb szereplő a piacon, mint például a Sygic, vagy éppen az egyes modelleken előretelepített iGO, de a HTC beágyazott megoldása problémamentes, könnyű és kézenfekvő. Fontos, hogy nem kell telepíteni, beállítani, sem barkácsolni vele. Azokon a készülékeken, amiken fut, ott előre telepítve megtaláljuk a szoftvert, a szükséges adatbázisokat és licenceket pedig percek alatt összeszedhetjük. Ha a későbbi modellekre, illetve esetleg az eredeti Desire-re is elérhető lesz, akkor jövő évben az Android platformon már komoly szereplőként lehet vele kalkulálni. A lényeg, hogy PNA-t már ne vegyen senki.