Nem jött be a Second Life

Elszámították magukat

2003-ban hatalmas felhajtással indult útjára a Second Life virtuális világ, amelytől az üzemeltetője és a szakértők is azt várták, forradalmasítja az internetet, a webhasználatot és az üzleti életet is. Több nagyvállalat, köztük az IBM és a Sun Microsystems is dollármilliókat költött a megjelenésére a Second Life-ban, emellett olyan cégek szálltak be mint az Adidas és a Nissan. 2006-ban Reuters is irodát nyitott a Second Life-ban, hogy a virtuális világ lakóit tudósítsa az igazi valóságban történtekről, illetve eljuttassa a Second Life legfontosabb híreit a valódi világba.

Ma már tudjuk, hogy a forradalom nem történt meg, a web fejlődése egészen más irányba folytatódott, a háromdimenziós virtuális tér helyett a sík közösségi oldalakon gyülekeznek a felhasználók. Ennek okait csak találgatni lehet, de biztosan szerepet játszott az is, hogy a Facebook vagy hozzá hasonló oldalak nem igényelnek erős hardvert, 3D-gyorsítót, csupán egy böngészőt, Azok akik izgalmas 3D világokra voltak kíváncsiak, valószínűleg valamelyik online szerepjáték (pl. World of Warcraft) felé vették az irányt.

Növekedés helyett a nyereséges működés a cél

A Second Life-nak jelenleg több mint 800 ezer rendszeres felhasználója van, pedig a népszerűsége csúcsán naponta több mint egymillióan keresték fel. A kitartó lakosok azonban továbbra is jó bevételi forrást jelentenek az üzemeltető számára: az első negyedévben 160 millió dollárért vásároltak egymástól különféle virtuális javakat, ami éves szinten 13 százalékos növekedést és új rekordot jelent. A Linden Lab bevételei a játékban értékesített telkekből, illetve a játékban fizetőeszközként használható virtuális "Linden Dollárok" árusításából folynak be.

A Linden Lab vezetője, Mark Kingdon szerint stabil lábakon áll és történetének legnagyobb bevételére készül. Mivel a korábbi növekedési célokat nem tudta hozni a vállalat, most új stratégia mentén folytatja tovább működését. Véget ért a "befektetés" korszaka, mostantól a fókusz a fenntartható stabil növekedésen és a nyereségtermelésen van. Ennek a folyamatnak a részeként több mint 100 alkalmazottától válik meg a Linden Lab, bezárja szingapúri szoftverfejlesztő stúdióját, illetve kiszervezi az ügyfélszolgálati tevékenységet.

Az Észak-Amerikában koncentrálódó fejlesztések azonban nem állnak meg. A jelenleg csak Windowsra, Mac OS X-re és Linuxra letölthető kliensprogramból elérhető Second Life-nak hamarosan elkészül a böngészőben futó változata, árulta el Kingdom, emellett érkezik az iPhone-on és iPad-en futó alkalmazás is. A vállalat emellett a szolgáltatását integrálni tervezi más közösségi terekkel, oldalakkal is. A cél Kingdon szerint az, hogy a Second Life a jelenleginél szélesebb körben, nagyobb közönség számára legyen elérhető. Ennek kapcsán egy fontos szabályt enyhítenek a Second Life-ban, hamarosan a felhasználók valódi nevüket is használhatják a virtuális világban.

Mások is próbálkoznak

A Second Life sikerét megirigyelve 2008 nyarán a Google is elindította saját 3D virtuális világát, a Lively-t, amely mindössze néhány hónapot élt, novemberben érdeklődés híján megszabadult tőle a cég. A Google Livelyben a legtöbb konkurenssel ellentétben nem voltak reklámfelületek és cégeknek sem volt lehetőségük arra, hogy a Second Life mintájára "bevásárolják" magukat a térbe, azaz a szolgáltatás semmilyen bevételt nem termelt, ellenben jelentős erőforrásokat vett el más projektektől.

A Linden Lab virtuális világának kezdeti felfutását látva dönthetett úgy a Sony, hogy PlayStation 3 konzolhoz saját háromdimenziós virtuális valóságot épít. 2005-ben kezdődött meg a munka PlayStation Home-on, amely aztán többszöri csúszás és halasztás után végül csak 2008 decemberében rajtolt el. A Home felhasználói beszélgethetnek egymással, játszhatnak, illetve vásárolhatnak is. A Sony szerint 14 millió felhasználója van a szolgáltatásnak