Egyre több teret veszít a Sony
Mivel korábban kiszivárgott, teljes meglepetést nem okozott, hogy a Sony negyedik negyedéves pénzügyi mutatói váratlanul erősek. Ezt azonban nem az erős eladásoknak, hanem a kemény költségcsökkentéseknek és a pénzügyi szolgáltatások részlegének köszönheti a cég.
Spórolás mindenhol
Ahogyan az összes többi japán elektronikai exportőrt, úgy a Sonyt is traumatikus sokként érte 2008 őszén kipattant válság. A pénzpiaci viharok nyomán hirtelen és drasztikus megdráguló jen a termékek iránti kereslet jelentős megcsappanásával párosulva dollármilliárdos veszteségeket okozott 2008 végén és 2009 nagy része során. Ehhez képest a Sony most 1,6 milliárd dollárnak megfelelő üzemi nyereséget mutatott fel a negyedik negyedévben, jelentette a vállalat. Az adózott nyereség 870 millió dollárnak felelt meg, ami több mint hétszerese az egy évvel korábbinak. Ennek ellenére a cég papírjai gyengültek a bejelentést követően.
A javuló számok mögött ugyanis egy nem túl rózsás kép rajzolódik ki. A Sony gőzerővel végzi a bejelentett éves 330 milliárd jenes, avagy 3,6 milliárd dolláros költségcsökkentési programját, amellyel a jelek szerint még a vállaltaknál is jobban halad - mindezt összesen 20 ezer ember bánja. A cég ezen túlmenően a vártnál jobban faragja le kutatás-fejlesztési kiadásait, így mintegy 10 százalékkal kevesebbet költ innovációra mint az előző pénzügyi évben, valamint harmadával faragja vissza tőkeberuházásait is, miközben beszállítói hálózatából is ki akarja facsarni az eddigi árak ötödét. A Sony korábban 5-6 gyártói bázis bezárásáról beszélt, immár összesen 12 üzem megszüntetése a cél májusig, köztük egy japán komplexum eladásával. Az igyekezet nem véletlen, a Sony egy egész évben még sosem volt veszteséges, mióta tőzsdén jegyzik 1958 óta.
Az elsősorban életbiztosításban utazó Sony Life pénzügyi egység hatalmas javulásán túl hirtelen pénzgyárrá alakult a szórakoztatóelektronikai részleg is, ezt azonban nem annak köszönheti, hogy nagyot kaszált volna a termékeken. A részleg forgalma 11 százalékkal esett vissza éves szinten, köztük a Bravia tévékből is kevesebb bevétel folyt be. Az árverseny kikezdte ugyanis a Sony versenyképességét, a vállalat nem tudta számottevően növelni eladásait sem a tévék, sem a videokamerák, sem pedig a kompakt fényképezőgépek terén, pedig ezek dinamikusan növekvő piacok, amelyek gond nélkül átvészelték a válságot is.
Mindez arra utal, hogy a cég teret veszt az olyan riválisokkal szemben mint a Samsung és az LG, amelyek drasztikusan növelni tudták eladásaikat az elmúlt hónapokban is. A kedvező pénzügyi mutatókat a Sony az adminisztrációs vízfej csökkentésén és az értékesítés költségeinek lefaragásával érte el a részlegnél. Pozitívum, hogy a Braviák is képesek voltak nyereséget termelni, mégha csak minimálisat is, amit a Oneda Nobuyuki pénzügyi vezér a konferenciahíváson azzal magyarázot, hogy az árak nem csökkentek annyival, mint számították.
A vállalat a leépítések közepette a 3D-s televíziózásban keresi a kitörési pontot 2010-re, így lényegében összes termékvonalát felkészíti 3D-s tartalmak kezelésére, beleértve a tévéket, lejátszókat, kamerákat, valamint a PlayStation 3 konzolt és a filmkiadványokat is, így lényegében ezen áll vagy bukik, hogy a Sony ismét vezető szerephez tud-e jutni a fogyasztók kegyeiért folytatott versenyben. Addig is a jelenleg folyó első negyedévben ismét veszteséget vár a cég, ahogyan visszaesnek az eladások a karácsonyi szezont követően.
Jól fogy a PS3 és a Vaio
A vállalat mutatóiban az egyetlen igazán derűs pont a PS3 lehet, amelyből 6,5 millió fogyott az év utolsó három hónapjában, amivel a konzol felülmúlta az XBox teljesítményét is. A szeptemberi árcsökkentés látványosan megtette hatását, a PS3-ból az év második felében 9,7 millió fogyott, ami 40 százalékos növekedés éves szinten. A probléma ezzel annyi, hogy a hardver forgalmazása önmagában még mindig enyhén veszteséges, a Sony harmadik negyedéves számai alapján a költségek mintegy 10 százalékkal magasabbak voltak az átadási árnál - ez a mutató Oneda közlése alapján jelenleg 5 százalék körül alakulhat már, vagyis a Sony minden jel szerint eléri, hogy a PS3 hardvergyártása nullszaldóssá váljék valamikor a következő negyedévek során.
A PS3 szoftverek viszonylag jól fogytak (48 millió), a HWSW kalkulációja alapján közel annyit vásároltak a platformra, mint a közel negyedével több eladott géppel rendelkező Xbox 360-ra (49 millió). Ennek egyik magyarázata lehet, hogy kalózkodás továbbra sem létezik a PS3-ra. Piaci szempontból azonban a karácsonyi szezon gyengén sikerült, és a hivatalos adatok alapján eladott 31 és 37 millió PS3 és Xbox 360 tulajdonosai a vártnál kevesebb játékot vásároltak. A két vállalat eddig 33,5 PS3-at és 39 millió Xbox 360-at szállított le a boltokba a gépek megjelenése óta, a Microsoft előnye lényegében az Egyesült Államokra és Nagy Britanniára összpontosul.
Ezzel együtt is a Sony legerősebb platformja a PS3, a PlayStation Portable ugyanis csúfosan megbukott a karácsonyi szezonban, mindössze 4,2 millió fogyott belőle, ami kevesebb az egy évvel korábbinál is, és az ünnepi szezontól várható eladásokkal köszönőviszonyban sincs. A platform iránti érdeklődés hiánya a szoftvereladásokban is megfogható, a 15 millió PSP-s szoftver csökkenést jelent éves szinten. Az idén 10. születésnapját ünneplő PS2-re még mindig sikerült eladni 11,2 millió játékot.
A játék üzletág nyereségessége nagyjából stagnált, ahogyan a PS2 és a PSP által kitermelt profit csökkenését ellensúlyozták a PS3 hardverköltségeinek csökkenése és az emelkedő játékeladások. Kellemes meglepetést okoztak a Vaio PC-k is, amelyekből 600 ezerrel több, 2,3 millió fogyott három hónap alatt, ezeken ráadásul egészséges profitot is realizálni tuda Sony, aminek köszönhetően nyereségessé tudott válni a számítógépekért és konzolokért felelős divízió.