Abit KA7
Az Abit KA7 az az alaplap, ami hazánkban sokak számára elérhetővé tette az AMD Athlon processzorra épülő rendszereket. A cikk nem is teljesen az alaplapról szól, hanem esik benne szó az EV6 buszrendszerről és némi tuningról is.
Pontosan hat hetet töltött nálam az Abit SlotA alaplapja, a KA7. Kertelés nélkül kijelenthetjük, hogy ez az egyik legjobb SlotA alaplap. Sajnos ez kétes dicsőség, mert ezeknek az alaplapoknak sok bosszantó hibájuk van.
Az alaplap ATX formátumú, kicsit szélesebb egy "átlagos" alaplapnál. A lassan már szokásosnak mondható 1 ISA, 6 PCI és 1 AGP slot található rajta. Az ISA slotok száma valószínűleg sokaknak kevés lesz, de be kell látnunk, hogy a 2000. esztendőben már ideje lecserélni még ISA buszos eszközeinket. (pl régi modem, hangkártya) Az alaplapon a VIA KX133 chipset dolgozik, sajnos ez is csak úgy a jelenleg legjobb alaplapi chipset Athlonhoz, hogy a már matuzsálemnek számító AMD 750-en kívül nincs konkurencáija. A chipset minden manapság szükséges dologgal fel van szerelve: ATA66, AGP4x, Fast Write támogatás. Az alaplap 4 DIMM foglalatába összesen 2048Mbyte SDRAM-ot, azaz 2 Gbyte memóriát tehetünk. Mint minden új Abit mobo, ez is a SoftMenu III-al ad lehetoséget a processzor paramétereinek beállítására. A KA7 SoftMenu-je kezelésében különbözik a Slot1-es, Abit BE6-II és BF6 ugyanilyen megoldásánál. Itt számomra érthetetlen okból két részre lett bontva az FSB állítás: Az első pontban kiválaszthatjuk a "Host CLK"-t, majd a második pontban ehhez még hozzáadhatunk 0-28MHz között valamit. A vicces az egészben az, ha én 103+7MHz-et állítok be, akkor (és ezt a kézikönyv is írja) ugyanaz az eredmény, mintha 110+0MHz-et állítanék. Ezzel a csöppet kaotikus módszerrel 100 és 185MHz között változtathatjuk az FSB-t 1MHz-es lépésközzel. Itt kell tennünk egy kis kitérőt, mert elég nagy a homály a fejekben, ami az Alpha EV6 buszrendszerére épülő Athlon platformot lengi körül.
Hatalmas tévhit, hogy a SlotA alaplapokba DDR SDRAM-ot kell rakni. Ez már csak azért sem lehetséges, mert manapság még nem kapható DDR SDRAM-ot támogató chipset, és DDR SDRAM-ot sem lehet a még nemlétező alaplapokhoz kapni.
Az alaplap különlegessége, hogy a béta BIOS-okkal lehetőségünk nyílik a cache sebességének állítására a processzor forrasztgatása nélkül. Ez inkáb kényelmi funkció, mert ha igazán meg akarjuk hajtani a procit, akkor a megfelelő beállításokat kell beforrasztani a processzorkártyán.
Kicsit furcsállottam a spakli használatát csavarhúzó helyett, de ezzel a módszerrel nem sérül meg a tok. (AnTilusoknak: A képen Menyus szedi szét a procit, Tilus a lámpa mögött ül)
A prociban 800MHz-es mag, és 2.8 nanos cache lapult. Tüstént be is forrasztották 950MHz-re, 2/5-ös cache-el. A tok felnyitása után egyébként a proci hátulján levő ellenállást is meg kellett forrasztani, mert az AMD-nek sikerült egy hidegforrasztást elkövetnie, így az egyik SMD ellenállás csak féllábbal fogta a NYÁK-ot, azaz nem volt semmilyen hatással a procira. Tilusék elmondása szerint találkoztak már olyan procival is, amiről hiányzott néhány ellenállás, aminek egyébként ott kellett volna lennie... A procik ugyan kifogástalanul működtek, de aztért mégis ciki ez az AMD-nek. A forrasztásról nem készítettem képket, mert picik azok az SMD ellenállások, nagy odafigyelést igényel a forrasztásuk. Épp ezért nem akartam rávakuzni közben a fiúkra ;).
Az is meglepett, hogy nem valami csodapákával forrasztanak, hanem egy 5000Ft-os "belépő szintű" Weller pákával, és egy 1500Ft-os minipákával, ami egy veterán orosz-gyártmányú trafóra van kötve. Ebből is látszik, hogy a művelethez tapasztalat, biztos kéz és kellő bátorság kell, nem pedig félmillió Fortintos apparát...
A KA7 a gigahertz-es procival is hozta a tőle elvárható szintet. Összességében véve az egyik legjobb SlotA alaplap, sajnos ebbe a címbe még a sok bosszantó hiba is belefér.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az AMD a 17. hét után szinte képtelen 800MHz alatti Athlon 'classic' magot gyártani, azaz a 800MHz alatti procikban 800-as, vagy gyorsabb mag van... Vétek lenne azokat a magokat alulhajtani...
Az alaplap ATX formátumú, kicsit szélesebb egy "átlagos" alaplapnál. A lassan már szokásosnak mondható 1 ISA, 6 PCI és 1 AGP slot található rajta. Az ISA slotok száma valószínűleg sokaknak kevés lesz, de be kell látnunk, hogy a 2000. esztendőben már ideje lecserélni még ISA buszos eszközeinket. (pl régi modem, hangkártya) Az alaplapon a VIA KX133 chipset dolgozik, sajnos ez is csak úgy a jelenleg legjobb alaplapi chipset Athlonhoz, hogy a már matuzsálemnek számító AMD 750-en kívül nincs konkurencáija. A chipset minden manapság szükséges dologgal fel van szerelve: ATA66, AGP4x, Fast Write támogatás. Az alaplap 4 DIMM foglalatába összesen 2048Mbyte SDRAM-ot, azaz 2 Gbyte memóriát tehetünk. Mint minden új Abit mobo, ez is a SoftMenu III-al ad lehetoséget a processzor paramétereinek beállítására. A KA7 SoftMenu-je kezelésében különbözik a Slot1-es, Abit BE6-II és BF6 ugyanilyen megoldásánál. Itt számomra érthetetlen okból két részre lett bontva az FSB állítás: Az első pontban kiválaszthatjuk a "Host CLK"-t, majd a második pontban ehhez még hozzáadhatunk 0-28MHz között valamit. A vicces az egészben az, ha én 103+7MHz-et állítok be, akkor (és ezt a kézikönyv is írja) ugyanaz az eredmény, mintha 110+0MHz-et állítanék. Ezzel a csöppet kaotikus módszerrel 100 és 185MHz között változtathatjuk az FSB-t 1MHz-es lépésközzel. Itt kell tennünk egy kis kitérőt, mert elég nagy a homály a fejekben, ami az Alpha EV6 buszrendszerére épülő Athlon platformot lengi körül.
Hatalmas tévhit, hogy a SlotA alaplapokba DDR SDRAM-ot kell rakni. Ez már csak azért sem lehetséges, mert manapság még nem kapható DDR SDRAM-ot támogató chipset, és DDR SDRAM-ot sem lehet a még nemlétező alaplapokhoz kapni.
[oldal:Amiben az Abit KA7 különbözik a többi SlotA-s alaplaptól:]
A hosszú használat során nagyon jól kirajzolódtak a KA7 gyenge pontjai. A SlotA alaplapoknál általános jelenség, hogy a HOST CLK 110-120MHz fölé emelésekor instabillá válnak. Ez itt sem volt másképp, az én KA7-em 110MHz környékén kezdett rakoncátlankodni és 128MHz-en már el sem indult. Ez nem is olyan nagy probléma, mert a processzor szorzójának növelésével áthidalható a probléma. Az igazi gond viszont a lassú és instabil memóriakezelés. A PC133-as memóriám, ami eddig minden alaplapban, még a kétes hírű Acorp 5Ali61-ben is stabilan működött a leggyorsabb időzítéssel CAS2-n, itt csak CAS3-on és lassabb beállításokkal volt hajlandó stabilan üzemelni. (Még 100MHz-en is)Az alaplap különlegessége, hogy a béta BIOS-okkal lehetőségünk nyílik a cache sebességének állítására a processzor forrasztgatása nélkül. Ez inkáb kényelmi funkció, mert ha igazán meg akarjuk hajtani a procit, akkor a megfelelő beállításokat kell beforrasztani a processzorkártyán.
[oldal:Tuning I: A forrasztás]
Az alaplapban egy 17. heti 700-as Athlon lakott, ami arról nevezetes, hogy a 17. héten (és környékén) 800, 900MHz-es magokat tokoztak 700-asnak, és 2.8, 2.9 nanoszekundumos cache chipeket használtak. Ezeknek az adatoknak az ismeretében kijelenthetjük, hogy ezek a procik tuningra kiválóan alkalmasak. Az Athlonok tuningolásával az "Athlon Warrior"-ok foglalkoznak, én Tilus és Menyus Mester műhelyébe vittem a procit: Ahhoz hogy a procit meg lehessen forrasztani előbb le kell szentünk a müanyagtokot. A képen látható célszerszám felfedezését hosszas kutatómunka előzte meg.
A prociban 800MHz-es mag, és 2.8 nanos cache lapult. Tüstént be is forrasztották 950MHz-re, 2/5-ös cache-el. A tok felnyitása után egyébként a proci hátulján levő ellenállást is meg kellett forrasztani, mert az AMD-nek sikerült egy hidegforrasztást elkövetnie, így az egyik SMD ellenállás csak féllábbal fogta a NYÁK-ot, azaz nem volt semmilyen hatással a procira. Tilusék elmondása szerint találkoztak már olyan procival is, amiről hiányzott néhány ellenállás, aminek egyébként ott kellett volna lennie... A procik ugyan kifogástalanul működtek, de aztért mégis ciki ez az AMD-nek. A forrasztásról nem készítettem képket, mert picik azok az SMD ellenállások, nagy odafigyelést igényel a forrasztásuk. Épp ezért nem akartam rávakuzni közben a fiúkra ;).
[oldal:Tuning II: 'BZd rockets to 1GHz']
A forrasztás után következett a teszt. A proci 950MHz-en stabilan működött, de léghűtéssel már gondjai voltak 1000MHz környékén. Ez kicsit lehangolt, és azt is elfelejtettem, hogy otthon vízhűtés várja a procit... Az öreg, még Socket7-re tervezett vízhűtésemet már használtam az Athlonon a forrasztás előtt is, de a műtét után bizonyossá vált bennem, hogy a vízhűtésnek igenis van létjogosultsága. Még a pici, 5*5centis blokk is jobban hűtötte a procit, mint az a brutális, cca. 7*12*5 centis borda... Így másnap már 1010MHz-en teszteltem, az 1020MHz elérésében is csak a rekkenő hőség, és a 32°C-os szobahőmérséklet akadályozott meg. Az idő jobbra fordulásával és a hűtővíz gyakori cseréjével Windowsban 1030, DOS-ban 1045Mhz-ig sikerült eljutni.A KA7 a gigahertz-es procival is hozta a tőle elvárható szintet. Összességében véve az egyik legjobb SlotA alaplap, sajnos ebbe a címbe még a sok bosszantó hiba is belefér.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az AMD a 17. hét után szinte képtelen 800MHz alatti Athlon 'classic' magot gyártani, azaz a 800MHz alatti procikban 800-as, vagy gyorsabb mag van... Vétek lenne azokat a magokat alulhajtani...
Szeretném megköszönni Tilus és Menyus segítségét! Ha kedvet kaptál egy hasonló képességű procihoz, akkor érdeklődj Tilusnál! Egyébként Tilus a többi Athlonos kérdésre is szívesen válaszol...