A rádiós azonosítás talán sosem váltja be a hozzá fűzött reményeket?
Az RFID (Radio Frequency Identification), avagy rádiós azonosítás valószínűleg egyetlen eredeti célkitűzését sem tudja megvalósítani, véli egy ír szakember, aki 12 éve foglalkozik a területtel, és számos RFID-implementációs projektben vett már részt. A vélemény azért is különösen érdekes, mert az úriember egy olyan cég ügyvezető igazgatója, mely többek között RFID-termékekkel is foglalkozik, sőt, saját bevallásuk alapján nyereségesen. Ronan Clinton szerint ugyanakkor nem az RFID-vel van csak probléma, hanem az irreális elvárásokkal is.
"A probléma a következő -- az RFID egyszerűen nem képes arra, amit az emberek elvárnak tőle az elmúlt évtized során generált felhajtás alapján. Nem varázspálca, mely valós időben mondja meg az összes termékedről, merre van. Nem olyan megbízható, mint a vonalkód, és soha nem lehet olyan költséghatékony. Miközben az emberiség gyakran megfeszíti a fizika törvényeit, valójában soha nem törtük meg azokat, és ez az, ami történt volna, ha a technológia képes lett volna megfelelni a felhajtásnak" -- nyitja jegyzetét Clinton.
Az ír cég vezetője ezt követően a dotkom lufihoz hasonlította az RFID-t. "Az RFID technológia régóta jelen van, ahogyan az internet volt az általános adoptációt megelőzően. Aztán egy hatalmasnak érzékelt robbanást generáltak spekulációs célokból, felhajtást és félelmet, hogy nem lesz valaki része az "új gazdaságnak -- a fázis, melyben az RFID jelenleg tart" -- írja, majd azzal folytatja, hogy miután a por leülepedett, a dotkom ipar is egy fenntartható és organikus fejlődést kezdett el, mely az RFID következő fázisa lesz.
| RFID a mobilban: virtuális pénztárca |
 Japánban immár három éve indította útjára az NTT DoCoMo, az ország vezető mobilszolgáltatója a FeliCa néven ismert rendszerét, mellyel virtuális pénztárcaként is funkcionálhatnak az arra alkalmas chippel felszerelt mobiltelefonok. Ma több mint 100 ezer értékesítési ponton fizethetnek a cég ügyfelei mobiltelefonnal, sőt a JR East Japan vasúttársaságnál a jegyeket is kiváltja. Ma már több mint 18 millió "virtuális pénztárca" (osaifu-keitai) mobil található az országban. A képen virtuális vonatjegyét érvényesíti éppen egy férfi. |
Clinton, aki magát az RFID nagy rajongójának vallja, úgy látja, az RFID sosem fogja a vonalkódot lecserélni. A jövő, ahol a hipermodern boltban az összes termék elektronikusan felcímkézett, sosem érkezik el. "Egyszerűen nem életképes, és sosem lehet az". Ennek két akadálya van, írja, mégpedig technikai és gazdaságossági. A technikai a megbízhatóságra vonatkozik: a valóság az, hogy az RFID-chipek kiolvasása valós környezetben igen magas hibarátával bír. A gazdaságosság pedig az egyes RFID-chipek, vagy címkék, ha úgy tetszik, bekerülési költségéről szól, melyek sosem közelíthetik meg versenyképesen a vonalkódét.
Az RFID ráadásul nem egyetlen szabvány, különböző alkalmazási területekre más és más változata a megfelelő, emiatt a beleölt beruházások nemcsak nem biztos, hogy megtérülnek, de kockázatosak is. Éppen ezért azt tanácsolja a vállalatoknak, addig várjanak ki, amíg lehetséges, hogy később fejlettebb, és talán szabványosabb RFID-technológiákat vessenek be. Clinton szerint az RFID-nek helye van a jövő azonosítási technológiái között, ugyanakkor az általa ismert esetek 95 százalékában indokolatlan. "A történelem nagy műszaki baklövésekkel van teleszemetelve -- az RFID az ellátási láncban lehet az egyik legnagyobb".