A telekompiac szakítópróbája: Brüsszel vs. Németország
[heise online/HWSW] Mint arról a HWSW közel egy éve beszámolt az Európai Bizottság egy jelentése kapcsán, a Deutsche Telekomnak sikerült elérnie a német kormánynál, hogy olyan törvénytervezetet készítsen, mely kivételt téve kizárja az alternatív szolgáltatókat a vállalat új optikai infrastruktúrájáról. A fejlemények kivívták Brüsszel neheztelő figyelmét is, és formálisan is értesítette a kormányt a kifogásolt lépéssel kapcsolatban. A figyelmeztetés ellenére a szövetségi tartományok tanácsa, a Bundesrat karácsony előtt valamivel több mint egy héttel elfogadta a tervezetet -- próbára téve az Európai Bizottság elszántságát és erejét.
A verseny védelmében
A Bizottság nem is késlekedett sokat a reakcióval. Viviane Reding információs társadalomért felelős biztos a még karácsony előtt közölte, hogy meg fogják tenni a szükséges lépéseket, és formális jogi eljárás kezdeményeznek Németország ellen. A vélhetően január folyamán erőre emelkedő törvénymódosítás alapján a Deutsche Telekom (DT) optikai összeköttetéseket is alkalmazó VDSL-hálózata (Very High Data Rate Digital Subscriber Line) kikerül a német hírközlési hatóság szabályozása alól, ami egyet jelent azzal, hogy erre az infrastruktúrára nem kell rivális szolgáltatókat beengedni.
A VDSL letöltési sebessége akár a másodpercenkénti 70 megabitet is elérheti, vagy 50 megabites feltöltést is képes biztosítani, ezeket azonban rendkívül rövid kábelhosszon, legfeljebb 500 méterig, azt követően a mutatók drasztikusan romlásnak indulnak -- négy kilométeres távolságnál mindössze 4 megabit realizálható a technikával.
Kutatások rámutattak, hogy a valaha állami kézben működő ex-monopóliumok hálózatainak jogi eszközökkel történő megnyitása kulcsszerepet játszik egy-egy ország telekommunikációs szektora versenyhelyzetének fokozásában. A verseny nemcsak fejlettebb és olcsóbb szolgáltatásokat hoz magával, hanem egyben magasabb szintű telekommunikációs tőkeberuházásokat is.
Mivel az európai ex-monopolista piacokon (sajnos a szolgáltatások terén nem beszélhetünk egységes piacról) nincsenek meg a kiegyensúlyozott, egészséges verseny feltételei, ahogyan Magyarországon sem, így ezt a hatóságoknak kell biztosítani. A módosított német törvény ez ellen hat, a European Competitive Telecommunications Association (ECTA) elemzése szerint ráadásul Németországban a legrosszabb a helyzet -- még hazánk telekom piacának állapota is magasan megelőzi.
Indokolható a verseny korlátozása?
A DT szerint ezt az indokolja, hogy a hálózat 50 konglomerációra kiterjedő kiépítéséhez szükséges mintegy 3 milliárd euró (~750 milliárd forint) befektetés megtérülését biztosítania kell, és az alternatív szolgáltatóknak való átengedéssel ez nem megvalósítható elfogadható szinten. További érvelésként azzal is indokolható a kivételezés, vélik DT-nél, hogy az új infrastruktúra új piacnak is tekinthető egyben, vagyis nincs monopolhelyzet, mely indokolná a meglévő szabályozás alkalmazását. Német ellenzéki politikusok és a DT riválisai szerint ez semmi más, mint tisztán megújult monopolizáció, miközben jogilag is nehezen értelmezhető.
Szintén nem fogadja el az érvelést és az új német távközlési törvényt a Reding vezette információs társadalmi és média biztosság, sem Neelie Kroes versenyjogi biztos és csapata. Az közösségi jogi norma szerint a szabályozásnak technológia- és szolgáltatás-semlegesnek kell lennie, vagyis az optikai átvitel irreleváns tényező, míg az infrastruktúra kétségtelenül távközlési célú, így nem képezhet kivételt. Ezen túlmenően Brüsszel árgus szemmel figyeli a kifejezetten nagy piaci erejű vállalatok esetleges versenykorlátozó magatartását.
Ennek megfelelően a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek tartott német telekom törvény miatt a Bizottság megkezdte a formális lépéseket, melyekről a német kormány megkapta a hivatalos értesítést is. Ironikus módon az év egyik, ha nem legelső jogi procedúrája a németek féléves uniós elnökségének kezdetére esik. A vita, amennyiben a németek felveszik a kesztyűt, akár évekig elhúzódhat mire az Európai Bíróság döntést hoz az ügyben, ugyaakkor az uniós szabályozás szakítópróbának is tekinthető -- van-e módja az ex-monopóliumoknak a szabályozás és a verseny korlátozására?