Magyarország élen jár a szoftverkalózkodás elleni harcban
A szoftverkalózkodás egyre inkább köthető a szervezett bűnözői csoportokhoz, amelyek egyes országokban legálisan folytatják tevékenységüket. A Business Software Alliance (BSA) megbízásából az IDC által készített kutatás szerint a világszerte üzleti célra használt szoftverek 35 százaléka illegális, ez 1 százalékponttal alacsonyabb arány mint tavaly.
Valóságos gazdasági hatás
A kalózkodás elleni harc az utóbbi években látványos eredményeket hozott, 1992-ben az Európában használt szoftvereknek még közel 80 százaléka nem volt jogtiszta. Beth Scott, a BSA európai vezetője mindazonáltal hozzáteszi, hogy a 35 százalékos arány még mindig hússzorosa annak, amennyi veszteséget a bolti lopások okoznak az üzleteknek. Scott úgy véli, a szoftverkalózkodás valójában különbözik a valódi tárgyak ellopásától, de a gazdaságra gyakorolt hatása nagyon is valóságos, ugyanis csökkenti a cégek bevételét és az innovációra való hajlandóságot.
"Egyes cégek tisztában vannak vele, hogy a bevételük 40 százalékától fosztják meg őket. Ha ezt visszakapnák, több embert tudnának foglalkoztatni" -- mondta Scott. A 70 országot magában foglaló felmérés szerint amennyiben a kalózszoftverek aránya 35 százalékról 25 százalékra csökkenne, 400 milliárd dollárral növekedne a világgazdaság és 2,4 millió új munkahely jöhetne létre. Európában a kalózkodás ilyen mértékű visszaszorítása négy év alatt 155 ezer új munkahelyet teremthet, az Európai Unió gazdasági teljesítményét 88 milliárd dollárral, a befizetett adók összegét pedig 25 milliárd dollárral növelheti -- áll a közzétett tanulmányban.
Élen a harcban
Az kiadott közlemény szerint hazánk élen jár a kalózkodás elleni harcban, az elmúlt négy év alatt az illegális szoftverek aránya ugyanis 9 százalékponttal csökkent. Magyarországon a kalózszoftverek aránya 44 százalékos -- állapítja meg az IDC. Érdekesség, hogy a BSA és az IDC által idén májusban kiadott, 2004-re vonatkozó adatok szerint tavaly szintén 44 százalékos volt hazánkban az illegális szoftverek aránya, ami 2 százalékpontos növekedés 2003-hoz képest.
"2003-ról 2004-re megfordult az egyébként folyamatosan csökkenő illegális szoftverhasználati arány és egy feltehetőleg átmeneti, 2 százalékpontos romlás állt be" -- tájékoztatta lapunkat Sarlós Gábor, a BSA megbízott szóvivője. "Az elmúlt négy év egészére viszont igaz a megállapítás, tehát 9 százalékponttal csökkent az illegális üzleti szoftverek aránya."
"Magyarországon 1994-ben készül először felmérés az illegális szoftverhasználatról, akkor még 76 százalékra becsülték ezt az arányt, ehhez képest 10 év alatt elért arány, a mostani 44 százlék komoly fejlődés" -- tette hozzá Sarlós. Amennyiben az arányt 34 százalékosra sikerülne csökkenteni, az mintegy 250 milliárd forinttal járulhatna hozzá a gazdasági növekedéshez és további 2500 informatikai, összesen pedig 15 ezer munkahely születhetne -- állítja a BSA és az IDC.
Vietnámban legtöbb a warez
A kalózszoftverek aránya világszerte Vietnámban a legmagasabb, 92 százalékos, ezt követi Ukrajna (91%) és Kína (90%). A világ legnépesebb országa máris a világ egyik legnagyobb PC-piaca, azonban a szoftverek forgalmát tekintve még az első húsz között sincs, olyan sokan használnak kalózmásolatokat. A kormány ígérete szerint 2005 végére a közigazgatásból eltűnnek az illegális szoftverek, 2006 végére pedig az állami vállalatokat is megtisztítják a kalózprogramoktól. A legkevesebb kalózprogramot az Egyesült Államokban (21%) , Új-Zélandon (23%) és Svédországban (26%) használják.