Antitröszt: az IBM 775 millió dollár kártérítést kap a Microsofttól
[BusinessWeek/Computerworld] A két vállalat közötti, peren kívüli egyezség értelmében az IBM 775 millió dollárban részesül a Microsofttól, a redmondi szoftveróriásnak a kártérítést még a kilencvenes években elkövetett tisztességtelen magatartás miatt kell megfizetnie. Az ügy érdekessége, hogy a készpénzes jóvátételen túl az IBM további 75 millió dollár értékben jogosult Microsoft-szoftvereket rendelni.
Kísért a múlt
A megállapodás még a híres Jackson-határozat folyománya. Thomas Penfield Jackson bíró 2000-ben hozta azt az ítéletet, hogy a Microsoftot erőfölénnyel való sorozatos visszaélései miatt fel kell darabolni. A döntést természetesen a vállalat megtámadta, majd a szövetségi Fellebbviteli Bíróság eltörölte Jackson ide vonatkozó rendelkezését. Az Igazságügyi Minisztériummal való hadakozás végül 2002-ben zárult le, amikor is a feldarabolás kérdése végleg elsorvadt.
| Pénzégető |
| A Microsoft ezzel egyik legnagyobb jogi vitáját zárta le, amivel jó úton halad afelé, hogy felszámolja a peres ügyeket. Az elmúlt években a redmondi mamut több mint 4,5 milliárd dollárt fizetett ki az ellene indított keresetek rendezésére. A Sun Microsystems többek között 1,6 milliárdban részesült 2004-ben. Jelenleg az Európai Unió, valamint ezzel összefüggésben a RealNetworks, tovább a Novell folytat a Microsoft ellen jelentős jogi csatát. Az EU már mintegy félmilliárd euró megfizetésére kötelezte a céget, a RealNetworks további 600 millió dollárt követel tőle, míg a Novell tavaly év végén már 536 milliós megállapodást kötött Netware hálózati operációs rendszerével kapcsolatos követelések rendezésére. |
Az IBM a Jackson-határozatra hivatkozva követelt kompenzációt. A 2000-es bírói ítélet kimondta, hogy a Microsoft bizonyíthatóan megkárosította riválisát, megtorlásul annak saját PC-operációs rendszere és irodai szoftvercsomagja fejlesztéséért és forgalmazásáért. Az IBM a kilencvenes években még OS/2 operációs rendszerrel és SmartSuite szoftvercsomaggal telepítve is kínálta személyi számítógépeit, valamint erőteljesen támogatta a platform-, így Windows-független Javát is.
A Microsoft erőteljes "nemtetszését" nyilvánította ki többek között azáltal, hogy a Kék Óriásnak magasabb licencdíjakat állapított meg a Windows és Office szoftverekre, költséghátrányba szorítva ezzel a már akkor is erősen versengő PC-gyártók körében. Szintén a helytelenítés jele volt, mikor a korábban nem látott sikerű Windows 95 rajtja előtt mindössze 15 perccel kapta meg az IBM az operációs rendszert, miközben más gyártók már hónapokkal azelőtt rendelkeztek a szoftverrel, hogy a piaci premierrel egy időben már kínálhassák is azzal szerelt modelljeiket. Az IBM csak jelentős késéssel volt képes megjelenni saját gépeivel a piacon, lecsúszva így az iskolakezdési szezonról.
Még nincs vége
A megállapodás kizárólag a személyi számítógépek piacára vonatkozik. Tekintve, hogy az említett IBM-szoftverek már nem léteznek kereskedelmi fogalomban, valamint hogy az IBM idén eladta PC-üzletágát a kínai Lenovónak, további viták nem várhatóak. Azt ugyanakkor az IBM elérte, hogy továbbra is jogában áll a szerverek piacát érintő jogtalanságok terén kártérítésért folyamodni. Mindazonáltal két évig nem élhet ezzel a jogával, továbbá csak a 2002. június 30-át követő időszakra vonatkozóan, így a Jackson-határozat többé nem releváns.
A kifizetés az IBM második negyedéves eredményeit fogja duzzasztani. A Nagy Kék az első negyedév során 1,4 milliárd dollár nyereséget ért el. A Microsoft még az előző negyedik negyedéve során elkülönített 550 millió dollárt a vele szembeni jogi követelések fedezésére, így a mostani összeg egy részét valószínűleg abból fedezi, így eredményére is kisebb hatással lesz.
A 75 millió dollárt érő szoftverbeszerzés részeként az IBM egyes vélemények szerint belső használatra fog PC-szoftvereket, Windowsokat és Office szoftvercsomagokat rendelni. A szerverszoftverek terén, az operációs rendszereket is beleértve rendkívül kiélezett a versengés. A Linux egyik legnagyobb támogatója az IBM.
Valószínűsíthető, hogy az Európai Bizottság vezényelte trösztellenes vizsgálat végső eredményét követően újra felizzik az ipar. Míg az amerikai eljárások főleg a PC-piacon való törvénytelenségeket kutatták, addig az EU határozata a kiszolgálók piacát is érinti majd. A szerverszoftverek területén a Microsoft az IBM-nek kívül is számos komoly versenytársakkal rendelkezik, mint például a Sun, a BEA, az Oracle, az SAP, a Novell, a Red Hat vagy a RealNetworks.