Magyarország elenyészően keveset költ e-kormányzati fejlesztésekre
[IDC-HWSW] Az International Data Corp. piackutató cég által ma közzétett előrejelzés szerint Nyugat-Európa öt legnagyobb országában az elkövetkező évek során jelentősen növekedni fognak az elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos informatikai beruházásokra költött keretek. Az IDC tanulmányában Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot és Spanyolországot vizsgálta.
Nyugaton évente többszázmillió euró az éves keret
Az előrejelzések szerint Németország élen jár az elektronikus kormányzattal kapcsolatos informatikai kiadások terén. A beruházások az idén 800 millió eurót tesznek ki, 2008-ra pedig 1,1 milliárd euró fölé növekednek. Franciaországban idén az AdEle (Administration Electronique) terv végrehajtására 796 millió eurót különítettek el, 2008-ban azonban már több mint egymilliárd eurót fordítanak. Nagy-Britanniában az idei évben várhatóan 672 millió eurót költenek majd el elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésére és bevezetésére, azonban a kiadások 2008-ban 974 milliárd eurót tesznek majd ki.
Az olasz kormányzat jelentős előrelépéseket tett az e-kormányzat terén, azonban még számos lemaradást kell pótoljon, hogy elérje kitűzött céljait -- állapítja meg az IDC. A déli országban az idén mintegy 301 millió eurót költenek elektronikus kormányzati szolgáltatásokra, 2008-ban pedig 22 millió eurót kívánnak erre csoportosítani. A többi vizsgált országhoz képest elmaradott Spanyolországban az átlag felett nőnek majd az e-kormányzati kiadások, az idén tervezett 162 millió eurós szint 2008-ra 50 százalékkal 243 millió euró körüli szintre fog emelkedni.
A kutatásból kiderül, hogy az egyes országok egymástól teljesen eltérő mértékben költenek az e-kormányzatra. "Azoknak a szállítóknak, akik szeretnének ilyen megrendeléseket elnyerni, figyelemmel kell kísérniük az adott országban zajló terveket, folyamatokat" -- állapítja meg az IDC.
Magyarország alig költ
Magyarország -- annak ellenére, hogy az e-kormányzat gyakorlatilag csak egy elméleti koncepció szintjén létezik, tehát nem a meglévő szolgáltatások bővítése, hanem magának az e-kormányzati projektnek az elindítása lenne a cél -- a vizsgált európai országokhoz képest elenyésző összeget fordít ilyen célra. Az e-kormányzati feladatokat is ellátó Miniszterelnöki Hivatal idén 31 milliárd forintot (125 millió eurót) irányzott elő az informatikai kormánybiztosság feladatainak ellátására.
Ez az összeg még így is többszöröse az Informatikai Minisztérium idei költségvetésének, mely mindössze 13 milliárd forint (52,6 millió euró). A közháló program -- mely piaci alapon teremt internet-hozzáférési lehetőséget a kormányzati informatikába nem tartozó szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek és civil szervezetek számára -- országosan ötezer végpont kiépítésére 4 milliárd forintot irányoz elő -- ez bár elegendőnek bizonyul az infrastruktúra kiépítésére, elenyészően kevés a nyugatabbra fekvő országok éves e-kormányzati költségvetéséhez képest: átszámolva mindössze 16,2 millió euró.
A magyar e-kormányzati stratégia és programterv 2006-ig szóló nagyívű ütemterve nem, illetve csak egyes részfeladatok szintjén tartalmaz pontos forrásigény jelzést, így az épp egy évvel ezelőtt megjelent dokumentumból nem derül ki: mekkora költséggel kell számolni ahhoz, hogy 2006-tól teljes körű, működő elektronikus kormányzati szolgáltatásokat vehessünk igénybe.