Közép- és Kelet-Európában megduplázódott a szélessávú hozzáférések száma
[IDC/HWSW] Az IDC piackutató vállalat által közzétett adatok szerint közép- és kelet-európai (KKE) szélessávú internetpiac hatalmas mértékű növekedést mutatott a tavalyi év során. A 11 országot lefedő tanulmány alapján a szélessávú hozzáférések száma 2003-ban megduplázódott, idén pedig 75 százalékos bővülést mutatva meghaladja az 1,6 milliót.
A hozzáférések számában és értékében a KKE piacot Lengyelország és Magyarország vezeti. Az IDC becslése szerint a 2004 és 2008 közötti időszakban a két ország a térség DSL-piacának 69, míg kábelpiacának 55 százalékát fogja birtokolni. A penetráció mértéke ezzel szemben a kisebb országokban magas. Szlovénia és Észtország broadband-ellátottsága már most eléri a nyugati-európai átlagot.
A IDC egyik vezető elemzője, Joshua Budd elmondta, hogy a vezetékes telekomok visszaesése elleni menedéket nyújttó szélessáv egyes KKE országokban most kezdte el felváltani a modemes hozzáférést. A folyamatot az internetet intenzíven használók vezetik, akik a szélessávú szolgáltatások elérhetővé válása után szinte azonnal váltanak. Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója korábban, még az első negyedéves eredményekkel kapcsolatban mondta el, hogy sikerült megállítani a vezetékes vonalak csökkenésének számát, melyben nagy szerepet játszik az ADSL előfizetők számának 181 százalékkal 125 ezerre való ugrása.
Az elérhetőség kiépülésének szakaszában erőteljes kereslet hatására a piac nagy részén még egy ideig még nem várható jelentős árcsökkenés. Később azonban a telekomok és internetszolgáltatók egyre növekvő nyomás alá kerülnek az újabb és újabb ügyfelek megszerzéséért, ezért a kínálat valószínűleg differenciálódik majd. Az elérhető sávszélesség emelése mellett a lassabb hozzáférést kínáló csomagok ára várhatóan nagy mértékben mérséklődik később. Az általános árcsökkenés megállítására az üzemeltetők értéknövelt szolgáltatásokkal fognak jelentkezni.
Budd hozzátette, hogy a egyéb szélessávú technológiák összességében elhanyagolható szerepet játszanak egyelőre, ami várhatóan így is marad. Telepített vezeték nélküli, műholdas és villanyvezetékes hozzáférések piaci rések igényeit elégítik ki. Jellemzően ott alkalmazzák ezeket a megoldásokat, ahol a DSL vagy kábel nem elérhetőek.
Meg kell jegyezni, hogy a hazai DSL és kábel terjedésének jelenlegi ütemét nem kis mértékben segítik a versenyhiányos állapot következtében jelentkező magas távközlési költségek. A ország lakossági vezetékes piaca területi monopóliumokból áll, így fordulhat elő, hogy napközben egyes netcafékban kevesebbe kerül szélessávon internetezni az ott biztosított számítógépekkel, légkondícionált helyiségben, mint otthon csak a modemes hozzáférés telefondíját fizetni. Kétségtelen, hogy ez sokakat előbb a szélessáv felé fordít, azonban az általános internet-penetrációt erőteljesen visszafogja.