IHM mérleg: két év szabályozás, két év információszabadság
A távközlési világnapon tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárca két éves munkájának eredményeit az informatikai és hírközlési miniszter, Kovács Kálmán. Elhangzott: a minisztérium első két éve a szabályozás jegyében telt, a következő két évet az információszabadsággal kapcsolatos erőfeszítések jellemzik majd.
2002 óta kiépült hazánkban a távközlési- hírközlési szabályozás intézményi infrastruktúrája, továbbá elkészült több meghatározó stratégia, így az Információs Társadalom Stratégia (MITS), és a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is. A következő két esztendő az információkhoz való hozzájutás időszaka lesz: a szoftverjogok (Tisztaszoftver program, e-learning), a Közháló kiépítése, az eMagyarország pontok, mint ingyenes vagy kedvezményes hozzáférési helyek és a Nemzeti Digitális Adattár, mint a legnagyobb anyanyelvi digitális tartalomközpont kiépítése lesz a feladat.
Újságírói kérdésre a miniszter elmondta: idén augusztusban írják ki a harmadik generációs mobiltendert. Négy frekvenciát jelöltek ki a számos újdonsággal szolgáló, ám Európában is csak lassan terjedő technológia használatára, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy elvileg négy szolgáltató nyújthat hazánkban 3G-s szolgáltatásokat. Mint Kovács elmondta: sejthető, hogy csak három szolgáltató él a lehetőséggel, ám a negyedik frekvenciára is jelentkezhet bármelyik vállalkozás akár később is.
Lapunk munkatársának a kérdésére Kovács elmondta: az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezése, a nyomtatókra is kivetendő reprográfiai díj kapcsán a minisztérium álláspontja az, hogy a digitális jogkezelő rendszert (DRM) Európában az elsők közt kell bevezetni hazánkban is (a DRM bevezetése igazságosabb díjkivetést tesz lehetővé: nem kell minden nyomtatóra kivetni a reprográfiai díjat, hanem a ténylegesen letöltött tartalom után fizetnének a felhasználók). A tárca szeretné elérni azt is, hogy a jogdíjakat átlátható -- üvegzseb-szerű -- rendszeren keresztül fizessék ki, legyen ismert a jogkezelő szervezetekhez befolyt összegek sorsa.
A minisztérium céljai közt szerepel az internetpenetráció további növelése: a tárca tervei szerint 2006-ra az ország lakosságának 40 százaléka rendelkezik majd internet-hozzáféréssel. A jelenlegi helyzet az, hogy az otthoni internetezők aránya a fővárosban 25, vidéken mindössze 6 százalék.