Szerves lapkák válthatják a szílícium-alapú rádiós azonosítóchipeket

[RFID Journal] A kaliforniai, egészségügyi és azonosítási felügyeleti termékeket gyártó Precision Dynamics és a szintén kaliforniai kockázati tőkebefektető Convergent Ventures új vállalalot alapított ORFID néven, melyet szerves rádiós azonosító -- radio frequency identification, RFID -- lapkák kifejlesztésére hoztak létre.

Az elképzelések szerint a polymer-alapú chipek nem csak lényegesen olcsóbbak lesznek a jelenleg kapható, hagyományosan szilícium-alapú termékeknél, de fizikailag rugalmasak, nyomtathatóak lesznek, miközben áttervezésük egyszerű marad.

A szénatom-láncokat tartalmazó szerves polymer RFID lapkák ugyanúgy funkcionálhatnak, mint szilícium-alapú társaik. Legnagyobb előnyük, hogy tömeges előállításük lényegesen kisebb beruházással és költséggel valósítható meg, mivel az nem a hagyományos félvezetőgyárakban történik. Jonathan Lasch, az ORFID elnök-vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke állítása szerint a szerves RFID lapkák előállítási költsége, tervezéstől függően, elérheti a vonalkódok nyomtatási költségeit is, lehetővé téve a kis értékű tömegcikkekkel való alkalmazásra is.

A szerves polimer RFID lapkák a szilíciumból készült lapkákkal szemben rugalmasságot és vékonyságot is fel tud mutatni. A polymerek egyes változatainak félvezető tulajdonsága már 1977 óta ismert a tudományos világ előtt, azonban ezidáig nem sikerült megfelelő, a szilícium-alapúakat megközelítő teljesítményű áramkörök előállítása.

Az RFID chipek és berendezések a várakozások szerint fokozatosan fel fogják váltani a vonalkódot, tovább növelve például a gyártási és raktározási folyamatok hatékonyságát, vagy újabb kényelmi szolgáltatásokat nyújtva a fogyasztók számára.

Az RFID széleskörű felhasználása napjainkban kezdődik meg, jellemzően a hatalmas ellátási láncokban és nagy értékű gyártási folyamatok során kerül alkalmazásra. Elterjedését a jelenlegi bejáratott folyamatok megváltoztatásának kockázatai, költségei és komplexitása mellett az RFID berendezések ára és a chipek drága tokozása akadályozza. Megjelenése nem csak a termelési, ellátási és nyilvántartási rendszer területére lesz nagy hatással, hanem várhatóan az emberek hétköznapjaira, vásárlási, fizetési szokásaira. Képzeljünk el például egy hűtőt, mely képes nyilvántartani a benne tárolt élelmiszereket, és beállítástól függően, internethozzáférés segítségével automatikusan utánrendelni a szükséges árut.