Matáv kontra internetszolgáltatók: patthelyzet
Nem vezetett eredményre a Matáv és az internetszolgáltatók között szeptember elején megtartott kerekasztal-beszélgetés. A megbeszélés tárgyát annak a hálózathozzáférési szerződésnek a feltételei képezték, melyet egy rendelet értelmében a Matávnak és az internetszolgáltatóknak kell megkötniük, ám az érintettek végül nem tudtak megállapodni.
A Matáv már nem először kísérli meg a hálózati hozzáférési szerződést megkötni az internetszolgáltatókkal, ám a távközlési vállalat feltételei ismét elfogadhatatlanok voltak az ISP-k számára. Mint emlékezetes, idén év elején a Matáv a díjmegosztásból származó összegek átadását tette attól függővé, hogy sikerül-e az érdekelteknek megállapodni, ám akkor az internetszolgáltatók többsége visszautasította azt a feltételt, hogy az internetezés távközlési költségeit saját maguk számlázzák ki.
Ezt az ellentétet végül a Hírközlési Döntőbizottság (HD) oldotta fel határozatával, melyben arra kötelezte a Matávot, hogy a díjmegosztásból származó jövedelmet adja át az ISP-knek abban az esetben is, ha nincs érvényes hálózathozzáférési szerződés. Nem sokkal a HD döntését követően jelentek meg a Freestart utáni első új ingyenes internetszolgáltatók -- ezek száma az országban mára elérte a hatot.
A közelmúltban ismertetett újabb Matáv-elképzelés azonban az internetszolgáltatók körében teljes elutasításra talált. Mint több szolgáltató is kifejtette: azok az összegek, melyeket a Matáv különböző jogcímen beszedne tőlük a hálózati hozzáférési szerződésre hivatkozva, felemésztené a díjmegosztásból származó jövedelmeket, ami egyértelműen az ingyenes internetszolgáltatás végét és az internet-hozzáférés díjainak kényszerű emelkedését jelentené.
Egy mai sajtóbeszélgetésen az Informatikai és Hírközlési Minisztérium illetékese elmondta, hogy a kormányzat egyelőre nem avatkozik be a Matáv és az ISP-k ügyébe -- mint utalt rá, konkrét állásfoglalást ezúttal is a Hírközlési Döntőbizottság adhat. Ugyanakkor elismerte, hogy a törvény és a végrehajtási rendeletek pontosításra szorulnak, több meghatározást is szükséges részletezni. Erre azonban a minisztérium tervei szerint legkorábban év végén vagy jövő év közepén kerülhet sor, mikor a Hírközlési Törvény átfogó módosítását a parlament elé terjesztik.
A minisztérium képviselője ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a távközlési infrastruktúra a jelenleginél több internetforgalmat már csak újabb fejlesztések árán képes elviselni, ezért nem szabad megfeledkezni a távközlési szolgáltatók érdekeiről sem. Utalt arra is, hogy a korábbi Matáv-kedvezmények (Mindenkinek csomag, 150 forintos kedvezmény) megszüntetésére nem utolsó sorban épp a hálózati infrastruktúra kapacitásának egyre intenzívebb kihasználtsága miatt került sor.
Az internetszolgáltatók egyelőre a hálózati hozzáférési szerződés nélkül is működhetnek, hiszen az ennek megkötését előíró rendelet nem szabott határidőt az új megállapodások aláírására, ám kapacitásbővítés esetén az ISP-k kénytelenek lennének elfogadni a távközlési szolgáltató feltételeit, mivel például újabb behívóportokat szerződés nélkül már nem adna a Matáv.