A mai naptól hazánkban is büntetendő a hackertevékenység

[MTI] A számítógépes bűnözés elleni fellépéssel foglalkozó büntető törvénykönyvi (Btk.) és a büntetőeljárási törvény módosítása, illetve a különböző anyagi és eljárásjogi módosítások április elsejétől lépnek életbe az új bűncselekmények vonatkozásában. Ezek közül az egyik legfontosabb a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, azaz közismertebb nevén a hackertámadás nevesítése lesz. A törvény ezt a cselekményt büntetni fogja attól függetlenül, hogy az elkövető okozott-e kárt vagy sem.

Hasonlóan új tényállás lesz a számítógépes adatok jogosulatlan megváltoztatása. Az effajta informatikai rongálást, például egy honlap jogosulatlan megváltoztatását a törvény -- a hackertámadáshoz hasonlóan -- akkor is büntetni fogja, ha a tettes nem okozott kárt a cselekményével. Ugyanígy bűncselekménynek minősül majd a számítógépes rendszerek működésének akadályozása, vagyis lényegében a vírusokkal történő "lefagyasztása" is.

Szintén új tényállás lesz januártól a Btk.-ban az internet, illetőleg az intranet jogtalan kifürkészése, azaz ha valaki egy zárt csoportnak szóló vagy zártan közölt információt feltör, elolvassa a másnak címzett elektronikus leveleket, más néven "lehallgatja az e-maileket".

A gyermekpornográfiát illetően a terjesztést eddig is büntette a törvény, viszont a jogszabály hatályba lépésétől új elemként a pornográf képek birtoklása vagy a számítógépen -- akár egy internetes weboldalon -- történő felajánlása is bűncselekménynek számít.

Az új bűncselekményeket egytől két évig, míg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bizonyos elkövetéseket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság.

Az eljárásjogi újdonságok közé tartozik a kötelező megőrzés intézménye. A jövő évtől a hatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a bűncselekmények felderítése, valamint az elektronikus bizonyítékok megsemmisítésének megelőzése érdekében az adatok kezelőjének, birtokosának beavatkozását megakadályozva elrendeljék az adatok változatlan formában történő megőrzését.

Az új eljárásjogi törvény rendelkezik a számítógépes rendszerek és adathordozók lefoglalásának lehetőségéről is