Vitákat szülhet a Matáv díjmegosztással kapcsolatos ajánlata
A 2002 elejétől kormányrendelet kötelezi a Matávot, hogy az internet behívószámok hívásából származó jövedelmét megossza az internetszolgáltatókkal. A díjmegosztás külföldön már bevált szisztémája Magyarországon évek óta napirenden van, különösen a két ingyenes internetszolgáltató tavalyelőtt decemberi megjelenését követően erősödtek a bevételmegosztást sürgető hangok, a freeISP-k számára egy ilyen megállapodás tető alá hozása a túlélést jelentette. Sajnos, a kiwwi ezt már nem érhette meg, a Miniszterelnöki Hivatal két rendelete, mely a díjmegosztásra is kitér, a sors fintora folytán épp az osztrák kiwwi csődjével egy időben jelent meg.
A Matáv ígérete szerint február 15-éig juttatja el referenciaszerződését a szolgáltatókhoz. Gyors körkérdésünk szerint ez a szerződéstervezet a múlt hétig még nem érkezett meg egyik ISP-hez sem (cikkünk megírásáig a Matáv illetékesét nem tudtuk elérni), ám most az egyszer senki nem is tesz szemrehányást ezért a távközlési vállalatnak. A szerződés két sarkalatos pontja lesz a díjmegosztás mértéke és a számlázási kötelezettség.
Az első kérdés, a díjmegosztás mértéke, lejátszott meccs, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének rendelete világosan megszabja a mértékét. Kár, mert a szolgáltatók a brit példát említik rögvest, ahol a hazai legfeljebb 30 százalékos részesedéssel szemben az ISP-k 60 százalék körüli visszatérítésre számíthatnak -- s nem mellesleg: ott is csődbe ment néhány ingyenes internetetszolgáltató.
A második kérdés sokkal izgalmasabb. Bár a konkrétumokat illetően a szolgáltatók egységes hallgatási fogadalma áttörhetetlen, érezhető, hogy -- enyhén szólva -- neheztelnek a Matávra a számlázási elképzelések miatt. Ennek az ötletnek az értelmében az ISP-k a nekik járó távközlési díjat -- tehát a modemes internetezők által a 06-51-es számok hívásából generált forgalom után járó 10-30 százalékot -- az internetezés valamennyi költségével egyetemben meguknak kell kiszámlázniuk. Mondhatnánk, ez legyen a szolgáltató baja. De nem, hiszen csak a kiwwi-Freestart duó havi 80 millió perces forgalmat generál (ezt szorozzuk meg este 26 fillérrel, nappal 1 forint 46 fillérrel). És ez még csak az összes havi forgalom kisebb hányada, tehát a teljes ISP forgalom alapján havonta jócskán 100-200 (vagy még több) milliós bevétel zúdulna a hazai ISP-k ölébe. Ezt az összeget akár infrastruktúra- vagy ügyfélkapcsolat-fejlesztésre, akár a díjak mérséklésére fordítják -- még ha egy részéből nyereség képződik is -- a felhasználóhoz forintosítva vagy sem, de visszaszivárog.
Nos, itt jön a képbe a Matáv-idea, miszerint azt az összeget, melyből majdan visszakerül az ISP-khez az a bizonyos 10-30 százalék, számlázzák ki maguk a szolgáltatók. Alakítsák át az ügyfélnyilvántartást, vegyenek új számlázóprogramot, mely ismeri az egyes szolgáltatók időszak- és tarifapolitikáját, bővítsék az adminisztratív személyzetet, és lássanak neki számlázni mindazon előfizetők felé, akiknak a telefonvonaláról az adott felhasználó bejelentkezett.
Emlékszünk még az APEH mobiltelefon-számla vizsgálatára? Amikor részletes híváslistát kértek, hogy mely számokat hívták üzleti okból, s melyiket nem? Az áfa visszaigénylése miatti vizsgálat nagy port vert fel, most itt az új lehetőség, hogy eztán a céges előfizetéseket is átböngészgethessék, vajon nem otthonról hívta-e azt a fránya behívószámot az ebadta honpolgár? De ha magánszemélyről van is szó, mindig kellemes bizsergést okoz, mikor az ember háta mögött valamilyen szokásáról számlarészletezések futkosnak intézmények közt.
Bár az ISP-kontra Matáv vitában jogértelmezési problémává csoffadt az egész számlázási kérdés, végső soron így vagy úgy a fizetővendégek mi vagyunk. Ha beleszólásunk nincs is, véleményünket hallathatjuk...