Motz bíró elutasította a Microsoft "karitatív" megállapodás-tervezetét

[Bloomberg, CNET, Wall Street Journal] Pénteken bejelentették, hogy J. Fredrick Motz szövetségi bíró elutasítja azt az ellentmondásos megállapodás-tervezetet, amely több mint 100 Microsoft elleni trösztellenes magánpernek vetett volna véget.

21 oldalas döntésében Motz rámutatott arra, hogy a Microsoft által az antitröszt perekkel kapcsolatban javasolt megállapodás-tervezet maga is versenyellenes. Motz ezenkívül azt is kiemelte, hogy a magánperek nem jutottak el arra a szintre, hogy meg lehessen állapítani a károk nagyságát.

A megállapodás-tervezet értelmében a Microsoft 1 milliárd $ értékű hardvert, szoftvert, szolgáltatást és képzést nyújtott volna 12.500 hátrányos helyzetű állami iskolának.

A szövetségi bíró megállapította, hogy az iskoláknak és az adományok adminisztrálásával megbízandó magánalapítványnak nyújtott pénzügyi támogatás "nem megfelelő, ami már csak azért is jelentős hiányosság, mert a javasolt megállapodás potenciálisan negatív hatással van a versenyre is".

A megállapodás-tervezet bírálói, például az Apple, azzal érveltek, hogy a javaslat versenyellenes, mivel előnyhöz juttatná a Microsoftot az oktatási piacon.

A Microsoft elégedetlenségét fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, ugyanakkor a cég optimista azt illetően, hogy a magánperekben végül győztesen kerülnek ki. Tom Burt, a Microsoft vezető jogtanácsosának helyettese közölte, hogy a cég mindent megtett annak érdekében, hogy sikeres megállapodás-tervezetet állítson össze. "Úgy véltük, hogy a javaslat kreatív volt. Úgy véltük, hogy ezzel meg lehet oldani a peres ügyeket, és ugyanakkor valódi előnyökhöz juttatni a leginkább rászoruló iskolákat az országban" -- mondta Burt.

Burt nem tudta megmondani, hogy vajon lehetséges-e a tárgyalások folytatódása, de azt kiemelte, hogy a Microsoft nem tervezi a mostani döntés megfellebbezését.

Motz döntésében ezt írja: "a javaslat felszínesen nézve platform-semlegesnek tűnik. Azonban a megállapodás jogos kérdéseket vet fel, mivel úgy tűnik, hogy ezáltal az általános és középiskolák egy részét elöntik a Microsoft szoftverek és a rendbehozott PC-k, márpedig ez hagyományosan egy olyan terület, amelyen nem a Microsoft volt a legerősebb szereplő, különösen az Apple-hez képest".

Motz megjegyezte, hogy az iskoláknak adományozandó rendbehozott számítógépek többnyire kormányzati ügynökségektől jönnének, márpedig ezek 95%-a használ PC-t és csupán 5% Maceket. Ebből Motz azt a következtetést vonta le, hogy az adott iskolákban nőne a PC-k száma, mind abszolút értékben, mind a Macekhez viszonyítva. Márpedig ez ahhoz vezetne, hogy csökkenne az Apple számítógépekhez használt szoftverek fejlesztése, ami tovább csökkentené az Apple termékek vonzerejét az idő multával.

Motz továbbá azt a következtetést vonta le, hogy a szoftverek iskoláknak történő ajándékozása antitröszt kérdéseket is felvet. Motz egyetértett a javaslat ellenzőivel abban, hogy a szoftverajándékozást úgy is lehet tekinteni, mint a bíróság által megerősített "ragadozó árképzést" ("predatory pricing", olyan alacsony árképzés, amelynek célja az, hogy kiűzze a piacról a versenytársakat).

Bob Lande, a University of Baltimore Law School antitröszt professzora szerint jól döntött a bíró, mivel "megvédi a közösséget attól, hogy megvágja a Microsoft és a kapzsi felperes ügyvédek koalíciója".

Motz másrészt azért is elutasította a megállapodást, mivel arra a következtetésre jutott, hogy a magánperek nem jutottak arra a szintre, hogy meg lehessen állapítani azt, hogy milyen kártérítésre számíthatnának a felperesek a peres eljárás során. Motz azt is hozzátette, hogy az 1 milliárd $ nem esik a lehetséges jóváhagyás sávjába. "Egyszóval túl alacsony az 1 milliárd $-os összeg" -- közölte Lande.

A kaliforniai felperesek közgazdásza szerint egyedül Kaliforniában 9,1 milliárd $ kártérítésre lehet számítani, míg az összes kártérítés elérheti a 30 milliárd $-t is.

Decemberben az Apple azt javasolta, hogy a Microsoft adja oda az 1 milliárd $-t az iskoláknak, hogy azok vásároljanak olyan szoftvert és számítógépeket, amilyeneket akarnak. Az Apple egyelőre nem kommentálta Motz döntését.

A Microsoft nem az egyedüli fél volt, amelyet kellemetlenül ér Motz pénteki döntése -- a felperes ügyvédek sem örülhettek túlságosan a dolognak. Dan Small, a Cohen Milstein Hausfeld and Toll, Washington központú ügyvédi iroda egyik ügyvédje így fogalmazott: "természetesen csalódottak vagyunk a döntéssel kapcsolatban". A Cohen Milstein Hausfeld and Toll képviseli a legnagyobb számú ügyet, amelyeket szövetségi bírói szinten konszolidáltak.

"Keményen dolgoztunk azon, hogy egy olyan megállapodást hozzunk tető alá, amely véleményünk szerint sok jót tett volna az ország leghátrányosabb iskolásai számára. Mindazonáltal tiszteletben tartjuk és megértjük a bíróság döntését, valamnt fel vagyunk készülve arra, hogy agresszívan pereskedjünk az ügyekben a Microsoft ellen" -- közölte Small.

A Microsoft mindenesetre megfontolja azokat a lehetőségeket, amelyeket Motz hagyott számára a megállapodás összehozására. Burt elmondta, hogy "az összes ilyen lehetőséget fontolóra veszi a Microsoft, és nyitott marad az ügy megoldásával kapcsolatban, ha azt oly módon lehet megtenni, amely korrekt és elfogadható a cég és ügyfelei számára". Azt azonban kihangsúlyozta, hogy túl korai lenne nyilatkozni arról, hogy vajon a tárgyalások újrakezdődnek-e vagy sem.

Az ügyvédek 1999 februárjában kezdték el a magánperek benyújtását a Microsoft elleni nagyobb méretű antitröszt per alapján, amelyet az amerikai igazságügyi minisztérium és 20 állam indított. A magánperek többségét 2000-ben indították el.

Motz elutasítása már a második bírósági balsiker egy héten belül a Microsoft számára, és mindkettő további lehetséges gondokat vetít előre. Egy különálló antitröszt üggyel kapcsolatban Colleen Kollar-Kotelly szövetségi bíró visszautasította a cég azon kérelmét, hogy négy hónappal halasszák el a jogorvoslattal kapcsolatos meghallgatásokat.

Novemberben az amerikai igazságügyi minisztérium és kilenc állam megállapodott a Microsoft elleni közel négyéves üggyel kapcsolatban. Kilenc további állam és a District of Columbia (Washington "állama") elhatározta, hogy folytatja a pereskedést a cég ellen: ez fog a jogorvoslattal kapcsolatos márciusi meghallgatásokhoz vezetni.