Indulhat az új frekvenciaárverés
Összesen 360 MHz-nyi új, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz használható spektrum kerülhet licit alá május elején a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság árverésén. Az aukció kimenetele most nem hozhat olyan drámai változásokat, mint a 2014-es frekvenciapályázat.
Indulhat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb frekvenciaértékesítési eljárása, mely a 3400-3800 MHz-es spektrumban összesen 360 MHz-nyi frekvenciablokkot bocsát árverésre. Az értékesítési folyamat egyik fő célja a vezeték nélküli szélessávú hálózatok kapacitásának további bővítése, ám ettől az árveréstől korántsem várható olyan drámai változás a piacon, mint a hatóság korábbi, 2014-es pályázatától.
A frekvenciavagyon kezeléséért felelős NMHH - illetve közvetlenül a magyar állam - ennek megfelelően ezúttal nem is számol akkora bevétellel, mint a 2014-es pályázaton. Akkor négy távközlési cég mintegy 130 milliárd forint értékben jutott hozzá frekvenciahasználati jogosultsághoz a 800, 900, 1800 és a 2600 MHz-es spektrumban. A pályázat lezárását követő nem egészen két év során a mobilszolgáltatók gyakorlatilag országossá bővítették a mobil szélessávú hálózatukat, és jelentősen növelték a rendelkezésre álló kapacitást is.
A most árverésre kerülő 3400-3800 MHz-es blokkoktól (összesen 16 db 2*5 MHz-es FDD és 40 db 5 MHz-es TDD blokk) már korántsem várható ilyen látványos előrelépés. Annál is inkább, mert a spektrum egy része eleve nem közvetlenül a végponti kapacitás vagy lefedettség növelésére, hanem a felhordóhálózatok bővítésére (a mikrohullámú hálózat kapacitásának növelésére) szolgál. Az uniós elvárások, határozatok értelmében ugyanakkor a magyar félnek is elérhetővé kellett tennie ezt a sávot, így az NMHH jelen árveréssel eleget tesz ezen követelményeknek.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Kérdéses ugyanakkor, hogy az eljárás milyen sikerrel zárulhat. Információink szerint az árverés sikerességét tekintve szerepet játszhat többek között az is, hogy a kormányzatnak - szemben a 2014-es frekvenciaértékesítéssel - ezúttal nincsenek konkrét bevételi elvárásai. Úgy tudjuk, ennek ellenére a spektrumra vonatkozó sávhasználati díjakat jelentős mértékben növelte az állam tavaly, így kérdéses, hogy a távközlési cégek számára milyen megtérüléssel kecsegtet az újabb spektrum bevonása.
Lapunk információi szerint az árverésen nem is indul mindegyik magyarországi mobilcég, az operátorok inkább kivárnak az újabb digitális hozadéksáv (digital dividend 2) értékesítéséig. Az újabb kapacitásnövelést tesz lehetővé az alacsonyabb frekvenciasávban, vagyis ott, ahol a mobilszolgáltatók kevesebb új állomás létesítésével nagyobb területet tudnak lefedni szolgáltatásaikkal. A mostani árverés eredményeként kibocsátott frekvenciahasználati licencek egyébként éppúgy 2034-ig érvényesek, mint a 2014-ben kiadott, korábban említett licencek.