Másfél év múlva eldől, hogyan bővülhet a vidéki mobilnet

Az Európai Bizottság tegnap ismertette azt a javaslatot, mely a digitális egységes piac létrehozását célzó stratégia részeként előírná a tagállamoknak, hogy a jelenleg földfelszíni műsorszórásra használt frekvenciatartomány egy részét mobil szélessávú szolgáltatás üzemeltetésére licenceljék a mobilcégek számára. A Bizottság határozata a tavalyi World Radio Conference-en (WRC) született iparági konszenzust erősíti meg az EU végrehajtó szervének a szintjén, egyben először fogalmaz meg konkrét határidőket a folyamatot illetően.

Kapacitásnövelés vidéken

A mostani javaslat által is érintett, második digitális hozadéknak (Digital Dividend 2) is nevezett sáv a 694-790 MHz-es spektrumot öleli át, és elsősorban arra alkalmas, hogy a mobilszolgáltatók az elmúlt években az első digitális hozadéksáv hasznosításával felépített hálózatok kapacitását tovább növeljék, leginkább a vidéki régiókban. A folyamat azonban - akárcsak a 800 MHz-es spektrum esetében - bonyolult egyeztetéseket követel minden érintett szereplővel, ami különösen a nemzetközi koordináció kapcsán állíthat kihívás elé egyes EU-s tagállamokat.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Az uniós országok mindenesetre nem ülhetnek sokáig karba tett kézzel: A Bizottság tegnapi javaslata szerint legkésőbb 2020. június 30-ra minden tagállamban elérhetővé kell tenni a 700 MHz-es frekvenciatartományt a vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára. A határidő betartása érdekében a tagállamoknak 2017. június 30-ig el kell fogadniuk és közzé kell tenniük a hálózati lefedettségre és a frekvenciatartomány felszabadítására vonatkozó nemzeti terveket, emellett 2017 végére tető alá kell hozniuk a nemzetközi koordinációra vonatkozó megállapodásokat is.

^{Bázisállomás vidéken: 2020-tól nagyobb kapacitással}

Az érintett sávok több uniós tagállamban, így egyebek mellett Magyarországon is digitális földfelszíni tévéadás továbbítására lettek felhasználva, ráadásul itthon a frekvenciasáv állami kezelésben van az Antenna Hungária által. A szolgáltató licencei éppen 2020-ban járnak le, ami azt jelenti, hogy az értékesítési folyamat ugyan korábban is megkezdődhet (ilyesmire számos tagállamban volt már korábban példa), az újabb pályázaton vagy aukción nyertes mobilcégek azonban csak azután vehetik használatba a sávot, hogy az Antenna Hungária kivonult onnan.

Koordinációs kihívások

Magyarország számára további kihívást jelenthet nemzetközi koordináció, mivel mind a hét szomszédos országgal le kell folytatni az előírás szerint 2017 végéig a tárgyalásokat. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy a hét szomszéd közül kettő (Szerbia és Ukrajna) nem uniós tagállam, így ezt a két országot elvileg semmilyen megegyezési kötelezettség nem terheli.

Ha Magyarország a megadott határidőket nem tudja tartani, adott keretek közt ideiglenes felmentést (derogációt) kérhet a Bizottság javaslata alapján készülő határozatban szereplő kötelezettségek alól. Ez történt 2013-ban is, amikor hazánk kilenc másik uniós országgal együtt kapott derogációt az első digitális hozadéksáv értékesítési határidejére vonatkozólag. Magyarország 2013. január 1-je helyett így csak 2014 májusában írta ki a többek közt a digitális hozadék sáv értékesítését célzó frekvenciapályázatot. A késlekedésnek ugyanakkor elsősorban (média)politikai okai voltak, a kormány ugyanis a folyamat elindításához okvetlenül szükséges analóg lekapcsolást a végsőkig késleltette.

A Bizottság tegnapi nyilatkozatában közölte: arra számít, hogy az előre látható és pontos átállás biztosítása érdekében az Európai Parlament és a tagállamok hamarosan elfogadják a tegnapi javaslatot.