A japánok költik a legtöbbet appokra
Egészen idáig igaz volt az az állítás, hogy leginkább az alkalmazás-piactereken az amerikai felhasználók költési hajlandósága volt a legmagasabb, nem véletlen, hogy minden menő app amerikai lokalizációval indul el. Idén ősztől viszont a japán felhasználók már megelőzik amerikai társaikat ebben.
A japán felhasználók körülbelül 10 százalékkal többet költenek okostelefonos és tabletes alkalmazásokra és alkalmazásokban, mint az amerikaiak, derül ki az App Annie alkalmazásfigyelő elemzéséből. Az októberi adatok szerint a két kiemelkedő piacot a dél-koreai követi, ahol harmad annyiért vesznek az emberek appokat, illetve a brit, ahol hatod annyit, mint most a japánok. Érdekes, hogy egy évvel ezelőtt a japán fogyasztók még 40 százalékos lemaradásban voltak.
A hirtelen növekedés oka leginkább abban keresendő, hogy Japánban masszívan megindult az okostelefonok elterjedése az elmúlt években és a korábban jellemző szolgáltatói tervezésű, nagyon fejlett, de valójában butatelefonok helyett a nálunk is ismert márkák és modellek hódítanak. Japán a 90-es évek végén egy igazi űrugrást hajtott végre technológiai értelemben, maga mögé utasítva az egész világot. Színes kijelzős mobilok, mobilinternet-szolgáltatás 1999-ben és mellé rengeteg, az operátor által specifikált funkció és szolgáltatás volt a jellemző. 2009-ben a japán fogyasztók már 553 milliárd japán jent költöttek digitális tartalomra, ez 2012 végére pedig ez 851 milliárdra nőtt a Mobile Content Forum számításai szerint.
Az NTT DoCoMo egyeduralma azonban megtört és egyre kevésbé voltak csábítóak a saját márkás mobilok, mindenki iPhone-t és Galaxyt akart. Ez a trend ért révbe most, ráadásul a sztenderd okostelefonos platformok terjeszkedése sokkal gyorsabb ütemű, mint ahogyan azt bárki várta volna. A japánok imádnak játszani, így nem meglepő, hogy az iOS és Android alkalmazás-piacterek forgalmát is leginkább a játékok értékesítése, illetve az in-app vásárlás hajtja. Az iOS és Android penetráció növekedése, illetve a szoftveres kínálat erősödése együttesen vezetett oda, hogy jelenleg négyszer annyit költenek a japánok mobilos játékra, mint egy évvel ezelőtt.
Manga
Annak ellenére, hogy Japán lakossága mindössze 127 millió, a globális mobiljáték-piac 12,2 milliárd dolláros árbevételének 26 százalékáért ők felelnek. Az USA lakossága bő kétszeres, az ottani piac mégis csak 25 százalékát teszi ki a tortának. Érdekes módon a böngészőben futó játékokhoz képest a mobilalkalmazások sokkal könnyebben adaptálódnak új piacokhoz, új országokhoz, aminek valószínűleg az egyik oka a teljesen univerzális piactér-modell.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az App Store és a Play Store szinte teljesen eltörölte a játékkultúrák és a különböző országok közti határokat, így az eredetileg is menő japán műfajok mellett feljöhettek mások is. A japánok játékkedve, illetve a közismerten jó fizetési hajlandóságuk pedig messze földről is odavonzotta a játékfejlesztőket, kiadókat, így a kínálat minden régiónál erősebbé vált. Eközben persze a japán fejlesztők is igyekszenek kitörni a globális piacra, rengeteg partnerség született, ami igyekszik ötvözni az amerikai-európai játékízlést a japán know-how-val.
A 2000-es évek zártsága tehát már egyáltalán nem jellemző a japán piacra, ami a japán és a nyugati játékosok számára is rengeteg előnyt hozhat. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy mivel ma már az átjárható piacok közé tartozik játékfejlesztésben is Japán, ezért az eddigi brit, német vagy amerikai fókuszú fejlesztőcégek közül többen is preferálhatják a japán vagy akár a dél-koreai piacot. Ennek eredménye lehet akár az is, hogy másodvonalba kerülhet Európa a megjelenések ütemezésében.