Sokan használnak nem támogatott, régi Office-t
A magyar vállalatok szinte mindegyike használ irodai szoftvert, de nagyon sok köztük a régi, már nem támogatott, potenciálisan veszélyes Microsoft Office.
A BellResearch 2012-ben készült felmérése szerint a magyar vállalatok szinte mindegyike használ irodai szoftvert, ezek elterjedtsége a legalább 1 PC-vel rendelkező vállalatok között 90 százalékos, a tízfős vagy annál nagyobb cégek körében pedig gyakorlatilag 100 százaléknak tekinthető, mondta el egy sajtóbeszélgetésen Sugár Mihály vezető tanácsadó.
Sok a potenciálisan veszélyes Office
A legnépszerűbb ilyen szoftver egyértelműen a Microsoft Office, amelyet a megkérdezettek 79 százaléka használ legalább egy gépen. A legfontosabb nyílt forrású versenytárs az OpenOffice/LibreOffice, amely ugyan jelentős lemaradásban van az elterjedtséget tekintve. de már számottevő penetrációt ért el (13%). A webes irodai megoldások (pl. Google Apps) még gyerekcipőben járnak, de az elterjedtségük már mérhető, a 2012-es jelentés szerint 4 százalékos volt az arányuk a legalább 1 PC-vel rendelkező hazai cégek között. A legelterjedtebb Office-verzió a 2007-es, ezt követi a 2003, illetve nem sokkal lemaradva a 2010 - az Office 2013 értelemszerűen nincs a listán, mivel az 2012 decemberében vált elérhetővé a mennyiségi licencszerződéssel rendelkező ügyfelek számára is, kiskereskedelmi forgalomba pedig csak idén került.
Aggasztó, hogy a magyar vállalatok 29 százaléka használ Office XP-t vagy ennél régebbi verziót. Ezek a változatok azonban már semmiféle támogatást nem kapnak a Microsoft részéről, az Office XP kiterjesztett támogatása is megszűnt már 2011 nyarán, a szoftverekhez biztonsági frissítések sem érkeznek már. A Microsoftnál a vállalati szoftverek 5+5 évig kapnak támogatást. A megjelenéstől számított első öt évben még funkcionális fejlesztések is érkeznek (például szervizcsomagok formájában), a második öt évben azonban már csak biztonsági javításokat ad ki a cég. A nem támogatott terméket használó szervezetek így potenciális veszélynek teszik ki magukat, mivel már biztonsági javításokra sem számíthatnak.
Kevesen frissítenek, de ez nem váratlan
A felmérésből az is kiderül, hogy a szervezetek 80 százaléka nem tervezte az irodai csomag leváltását vagy frissítését 2012-ben. Ennek több oka is lehet: egyrészt a válság miatt szűkített IT-büdzsékbe valószínűleg kevés helyen férnek be a migrációval járó költségek, például felhasználók oktatása, vagy a szerverek, PC-k frissítése. Másfelől az is vélelmezhető, hogy a hazai szervezetek többsége irodai hatékonyság szempontjából nincs a végletekig "kifeszítve", ezért számukra viszonylag kevés azonnali haszonnal járna egy-egy új Office-verzió bevezetése. Ahhoz, hogy az újdonságokat ki tudják használni, szervezeti hatékonyságban, üzleti folyamatok terén és IT-érettségben is fejlődniük kellene.
Az új verziók bevezetését hátráltatja, hogy sok cégnél a mai napig Windows XP-t használnak, ezen az operációs rendszeren az új Office-ok terítése még nem olyan könnyű mint az újabb verziókhoz kiadott automatikus eszközök segítségével. 2014 tavaszán a Windows XP-vel együtt az Office 2003 kiterjesztett támogatása is teljesen kifut, ettől fogva sem az operációs rendszer, sem az irodai szoftver nem kap többé javításokat. Ez feltehetően el fog indítani egy migrációs hullámot a cégeknél - valószínűleg sokan vezetnek be új Windowst és Office-t is egyszerre. Nagy Levente, a Microsoft Office-üzletágának hazai vezetője szerint egyébként a magyar nagyvállalatok az Office-frissítések ütemét tekintve nincsenek elmaradva a nemzetközi átlagtól.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A kutatásból az is kiderül, hogy az irodai szoftverek piacán a változások nem az Office ellenében hatnak - a 2012-es jelentés szerint a válaszadók 6,5 százaléka tervezte új Office-verzió bevezetését, miközben OpenOffice/LibreOffice-bevezetést vagy -frissítést 0,6 százalék tervezett, webes irodai csomagra történő átállást pedig csak 0,1 százalék.
A legtöbben szolgáltatói emailt használnak
A BellResearch által publikált számok szerint a magyar vállalatok és intézmények szinte kivétel nélkül használnak elektronikus levelezést, a legnépszerűbb megoldás erre az internetszolgáltató által biztosított, feltehetően az internet-előfizetéssel együtt nyújtott postafiók. Saját telephelyen üzemeltetett levelezőszerverrel a vizsgált sokaságnak csak kevesebb mint negyede rendelkezik, 12 százalék pedig valamilyen ingyenes rendszert használ (pl. Gmail, Hotmail). További 4 százalék használ saját levelezőszervert külső adatközpontban, 5 százalék pedig más szervezet, például felettes szerv vagy anyavállalat birtokában levő szervert használ.
A telepített levelezőszerverek piacán a Microsot Exchange a piacvezető, függetlenül a szervezetek méretétől, viszont az is jól látszik, hogy egyre több helyen használnak ingyenes, nyílt forrású alternatívát, mint amilyen a Sendmail, a Qmail vagy az OpenXchange. Nagyvállalatoknál viszonylag jól tartja még magát a Lotus Notes is, a többi szereplő (pl. Novell Groupwise) azonban már csak az "egyéb" kategóriába fér be. Saját levelezőszervert mintegy 13 ezer szervezet üzemeltetett a vizsgált időszakban, a 10 főnél nagyobb vállalatok körében az Exchange részesedése majdnem 50 százalékos volt.