Lehet még újat mutatni az SSD-k között
A konzumer termékek mellett a tajpeji Computex a vállalati informatikában is hozott újdonságokat, most az SSD-k szegmensében tett fontosabb bejelentéseket gyűjtöttük össze.
OCZ Intrepid 3 és Z-Drive R5
A Z-Drive R5 vezérlője az OCZ és a Marvell együttműködéséből született Kilimanjaro, amely natívan támogatja a PCIe csatolót. A Z-Drive R5 tizenhat ilyen vezérlőt használ, amelyek egyenként egyetlen PCIe 2.0 sávot használnak és egy 8x PCIe 3.0 switch mögött ülnek. Érdemes megjegyezni, hogy közvetítő hídról nincs szó, ez a megoldás nem korlátozza a teljesítményt, nincs menet közben SATA-PCIe fordítás.
OCZ Z-Drive R5 (forrás:Anandtech)
A Z-Drive R5 teljesítményadatai rendkívül meggyőzőek, a másodpercenkénti IO-műveletek (IOPS) száma 800 ezer (4 kilobájtos véletlenszerű elérés esetén). Jellemző módon a Computexen bemutatódarabként használt egység néhány teszt után már csak 570 ezer műveletet "tudott" - a "koszolódás" nagy problémája jelenleg is a vállalati SSD-knek. Érdekesség, hogy a Kilimanjaro vezérlőt formabontó módon is használja az OCZ, a kiállításon bemutatott mini-PCIe formátumú meghajtót és PCIe interfésszel felszerelt 2,5 hüvelykes modellt is - ez utóbbi hosszabbítón keresztül csatlakozhat például az alaplapi PCIe bővítősínbe.
A Kilimanjaro-alapú meghajtók mellett az OCZ bemutatta az Interpid 3 egységet is, amely az Indilinx Everest 2 vezérlőt használja. A szintén e vezérlőt használó OCZ Vertex 4-hez képest számottevő különbség, hogy a firmware-t kifejezetten vállalati felhasználásra optimalizálja a gyártó, így más feladatok alatt jeleskedik mint konzumer testvére.
SanDisk Lightning SSA
SSD helyett SSA (Solid State Accelerator) névvel illeti új, PCIe csatolót használó eszközét a SanDisk, utalva arra, hogy ezek a hardverek nem elsősorban háttértárként, hanem gyorsítótárként működnek vállalati környezetben. A Lightning SSA a SanDisk által korábban felvásárolt Pliant saját fejlesztésű vezérlőjét hasznája, a NAND-modulok pedig a SanDisk-Toshiba vegyes vállalat termékei, így az összes fontosabb elem házon belül készül.
A vezérlő egyébként nem újdonság, a SanDisk már használta azt a SAS csatolóval rendelkező SSD-kben. A vezérlő elsődleges kimenete ennek megfelelően SAS, a bővítőkártyához így a vezérlőt SAS-PCIe híddal kellett felszerelni, ami a teljesítményt korlátozhatja bizonyos körülmények között. A SanDisk különösen büszke a vezérlőlapkára, amely a versenytársak "néhány" feldolgozó magja helyett "sokkal többel" rendelkezik, így képes az IO-műveletekkel kapcsolatos számítási feladatok jelentős részét átvállalni a CPU-tól.
A Lightning SSA fejlesztésénél a gyártó a "kimagasló csúcsteljesítmény helyett a gyakorlatban használható gyorsaságra helyezte a hangsúlyt", pontosabban odafigyelt arra, hogy a tipikus vállalati felhasználás mellett teljesítsen jól és kiszámíthatóan az eszköz. A megközelítés egyik előnye, hogy az elérhető sebesség a meghajtó szabad kapacitásától független. Ennek megfelelően a SanDisk az abszolút maximum sebességek helyett a teljes kihasználás mellett mutatott sebességértékeket adta meg, így az átviteli sebesség 425 MB/s, a 70 százalék írás-30 százalék olvasás mellett mutatott IOPS pedig 23K (4KB random) és 17K (8KB random). A teljesítményre jellemző a maximális 30 ezredmásodperces késleltetés is, ami rendkívül alacsony értéknek számít - extrém esetben az SSD-k válaszideje akár az egy másodpercet is elérheti, ezért szeretik az átlagos késleltetést kiírni a gyártók.
A meghajtó ára is a megcélzott felhasználási területnek megfelelő, a 200 gigabájtos modell listaára 1350 dollár, a 400 gigabájtosé pedig 2350 dollár. Az SSA-k mellé a SanDisk 5 éves garanciát vállal, napi tízszeres teleírás mellett. A piaci megjelenés júniusra várható.
Toshiba THNSNF
Vadonatúj SSD-kkel jelentkezett a japán gyártó is, a THNSNF sorozatú meghajtók a 2010 elején bemutatott, öregedő HG3 sorozatot váltják. Az elődhöz hasonlóan az új modellek is csak gyártópartnerek számára lesznek elérhetőek (például az Apple számít nagy partnernek), így a nehezen megjegyezhető modellnév nem jelent akadályt a siker útjában.
A THNSNF két újdonsága a vadonatúj vezérlő, illetve a saját gyártmányú, 19 nanométeres gyártástechnológiával készülő NAND memóriachipek. A vezérlőről egyelőre annyi tudható, hogy végre támogatja a 6 gigabites SATA szabványt, így másfél évvel az úttörők után a Toshiba SSD-i is kompatibilisek a leggyorsabb SATA-iterációval. Az eltelt idő legnagyobb része valószínűleg a validációval telt, a SandForce vezérlők vásárlóknál jelentkező problémái után minden gyártó futott még néhány kört, biztosítandó a saját fejlesztésű vezérlők abszolút hibamentességét.
A sebesség helyett a megbízhatóságra és tartósságra koncentráló Toshiba azonban úgy tűnik a fogyasztás terén is nagyot lépett előre, a meghajtók terhelésen kívül mindössze 0,1 wattot fogyasztanak - az előző rekord 0,27 watt volt. Ez különösen az Intel nagyétvágyú SSD-ivel szemben lehet fontos versenyelőny például az ultrabookok esetében.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A vezérlő mögött a Toshiba saját gyártmányú, Toggle-Mode 2.0-s szabványt használó MLC NAND moduljai ülnek. A Toggle-Mode 2.0 mintegy 400 MB/s sebességet nyújt (modulonként), vagyis elméleti korlátja számottevően magasabb, mint az Intel-Micron, Hynix, SanDisk vagy Sony által favorizált ONFi szabvány.
A THNSNF sorozat "vékony" (7 mm) és "vastag" (9,5 mm) 2,5 hüvelykes formátumban, illetve mSATA kártyaként is elérhető lesz, 64, 128, 256 és 512 gigabájtos nyers kapacitással. A gyártó specifikációi szerint a modellek 524/461 megabájtos másodpercenkénti írási/olvasási sebességre képesek, a 4KB random IOPS adatok pedig 80K/35K olvasás illetve írás esetén. Sebességben tehát ha nem is veszi át a vezetést a Toshiba meghajtója, felnőtt a konkurencia leggyorsabbjaihoz.