Szerző: Dojcsák Dániel

2011. február 14. 08:43

Sebességet váltanak a Firefox fejlesztői

A MozillaWikin megjelent termékterv szerint a Firefox felveszi a verziószám-harcot a Chrome-mal és még idén megjelenik a Firefox 4 mellett az 5, a 6 és a 7 is. Valójában csak a fejlesztési ritmus filozófiája változik meg és nem a sebessége.

A Firefox 4 a mérföldkő, ami egy teljesen új kezelőfelületet hoz, s visszahelyezi a Mozilla böngészőjét a konkurensekkel való verseny élvonalába, ezt követően a fejlesztés a mostani óriás lépésekről apró, gyors, folyamatos frissítésekre áll át. A Google-hoz hasonlóan a Mozilla is úgy látja, nincs értelme hónapokat várni az új főverziókkal, s adott esetben már kész funkciókat altatni amiatt, mert egy másik nem készült el.

A termékterv szerint a hamarosan érkező Firefox 4 után még idén 7-ig növekedik a verziószám. A Firefox 5 végre elhozza a 64 bites támogatást Windows platformon, illetve a fiókkezelést reformálja meg, a Firefox 6 JavaScript-optimalizálásban mutat újat, illetve a Mac OS X jövőbeni verzióinak támogatását alapozza meg és a HTML5 és CSS3 támogatásban lép előre, míg a Firefox 7 a folyamatok külön szálon futtatását hozza majd el. Ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy a verziószámozás elhagyja a bevett gyakorlatot, s az új verziók nem lesznek igazán újak - csak kisebb előrelépéseket hoz majd a feltételezhetően a Mozillától is kéthavonta megjelenő új verziószám.

Merj nagyot álmodni!

A Mozilla jövőképe szerint "a számítógépek, tabletek, mobilok weboldalakat jelenítenek meg és alkalmazásokat futtatnak egy webes motorban". A szervezet küldetése, hogy megálmodja és lehetőség szerint segítse a megvalósulását egy nyitott webes platformnak, ami erős, sokoldalú, elérhető, testre szabható és átjárható. Az alapítvány szerint 24-26 hónapon belül fel lehetne bontani a jelenlegi zárt rendszereket és a körülzárt közösségi ökoszisztémákat, igaz a következő egy évben ebből biztosan semmi nem valósul meg, maximum a tervezés kezdődhet el.

Konkrét tervek között a Mozilla a négy új verzión túl azt szeretné rövid és középtávon elérni, hogy a webes termékek fürgébbek legyenek, s a kattintás után maximum 50 ezredmásodpercen belül történjen meg a reakció. Ezen felül a fent említett nyílt rendszer alapjait is leraknák még idén, megrajzolnák elviekben, hogyan működhetne egy új környezet, beépítenék a CSS és a HTML5 hiányzó elemeit, kialakítanának egy webalkalmazás keretrendszert.

Maga a Firefox böngésző tovább haladna a stabilitás irányába, illetve egyre több lehetőség kerülne be, ahol cloud-szolgáltatások tárolnák az adatokat, így a felhasználók magukkal vihetnék a böngészőjüket, hasonlóan a Google Chrome OS-hez. A Mozilla ezen felül elemezné a leggyakoribb felhasználói folyamatokat a böngészőn belül, például egy esti vacsora megszervezését kezdve a kereséstől a foglalásig, s az ilyen tapasztalatok felhasználásával sokkal fejlettebb és kényelmesebb eszközök és felületek jöhetnének.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A frontend szintjén a Mozilla célja, hogy megkönnyítse a megosztást, fejlessze az azonosságkezelést, illetve szintén a Chrome után szabadon webalkalmazás-piacteret hozzon létre, plusz ki is szeretnék csinosítani a Firefox felületét, hogy megfeleljen a 2010-es évek elvárásainak. A web platform esetében a hardveres gyorsítás a kulcs, illetve a CSS segítségével elérhető 3D megoldások, a teljes képernyős médiamegjelenítési módok és a beviteli eszközök (webkamera) könnyebb használhatósága.

A Mozilla Wiki oldalain megjelent leírásokban már most nagyon sok téma tételesen ki van fejtve, s a közösség folyamatosan csiszolja a leírtakat, tehát már a tervek is közösségi alapokon nyugszanak. A nyílt és átjárható webes megoldásokkal szemben pedig biztosan komoly ellenlobbi sorakozik majd fel, ugyanis a nagy cégeknek sokszor nem érdeke a felhasználói szabadság. A konzumelektronikai piacon az Apple példájából jól látszik, hogy a kontroll célravezető, s a teljes web esetében is többen hajlanak a definiált, jól körülhatárolható megoldásokra, mint a teljes szabadságra.

Méghogy a Google Chrome nem meghatározó?

A jövőben az erős verseny, s többek közt a Google szapora fejlesztései miatt nem lesz tartható az, hogy óriás, de lassú lépésekben halad előre valamelyik cég a böngészőjével, hiszen a friss verzió hónapok alatt elavulhat, s innentől kezdve végig versenyhátrányban lesz, amíg nem érkezik meg egy új változat. A felhasználók számára pedig nincs rosszabb, mint a jól megszokott rendszert felborítva egy teljesen új felületre és struktúrára átállni. Nem véletlen, hogy a túl nagy ugrások esetén sokan ragaszkodnak a régi verzióhoz, s például az Internet Explorer esetében jól lehet  látni, mennyi problémához vezet, ha a felhasználók a korábbi verzióknál maradnak.

Apró, pici ugrásokkal könnyebb haladni, főleg akkor, ha a Chrome-hoz hasonló, szinte láthatatlan, automatikus frissítést is kap a Firefox. Egy-egy új funkciót mindig könnyebb megemészteni, mint egyszerre több tucatot vagy több százat. A Firefox számára ráadásul óriási a tét, ugyanis a jelenleg elért piaci részesedése gyorsan elolvadhat, az Internet Explorer 9 is erős ellenfélnek ígérkezik, a fiatalok, laikusok és a geekek egy része pedig egyaránt megtalálja számításait a minimalista szerkezetű, “gondozásmentes” és nagyon gyors Google Chrome-ban.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról